Ósdi szovjet helikopterrel repülnek a magyar állam elöljárói

  • narancs.hu
  • 2014. március 24.

Belpol

Egy 1979-es gyártású helikopterrel indult a határállomások ellenőrzésének Orbán Viktor az ukrán krízis kitörésekor. A jelek szerint azért repülnek ilyen régi gépekkel az állam elöljárói, mert a belügynek ennél újabb nincs, a terrorelhárításnak pedig nincs szüksége rá.

Egy a hatvanas évek elején a moszkvai Mil Tervezőirodában kifejlesztett helikoptertípust használ a magyar állam az ország fő méltóságainak sürgősségi szállítására – ez derül ki legalábbis a Belügyminisztérium (BM) lapunknak megküldött tájékoztatásáról. Azért fordultunk közérdekű adatigényléssel a BM-hez és a Miniszterelnökséghez, hogy megtudjuk, pontosan milyen légi járművel közlekedett a miniszterelnök, Pintér Sándor belügyminiszter és Hajdu János TEK-igazgató az ukrán válság miatt szükségesnek ítélt határellenőrzések során.

false

 

Fotó: Facebook

A Miniszterelnökség a belügyet jelölte meg illetékes válaszadónak, a BM tájékoztatása alapján a magyarnarancs.hu információi megerősítést nyertek. Mint a megküldött válaszokból kiderül, a kormány elöljárói egy 1979-ben gyártott Mi–2 típusú helikoptert használtak a legutóbbi alkalommal, amit a készenléti rendőrség bocsátott a kabinet rendelkezésére. A BM szerint a gép biztonságos és semmilyen szempontból nem jelent nemzetbiztonsági kockázatot, az említett példány pedig 2010-ben komplett nagyjavításon esett át a gyártónál; a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légiközlekedési Hatósága előírás szerint rendszeresen elvégzi rajta a szükséges időszakos karbantartási munkákat. (Mivel ezt a típust információink szerint kizárólag a WSK PZL–Świdnik repülőgépgyárban gyártották, feltehetőleg a javítási munkálatokat is ott végeztette el a minisztérium.) A BM állítása szerint a jármű üzemideje „a felújítás napjától egy új jármű üzemidejével megegyező”. A belügy is megerősítette, hogy a minisztérium közbeszerzési terveiben ebben a  kormányzati ciklusban helikopterbeszerzés terve nem szerepel. Érdekesség, hogy Magyarországon több magántulajdonos is próbál megszabadulni hasonló típusú helikopterétől. Az utolsó szériában – a nyolcvanas évek közepén készült, tehát a miniszterelnök által használtnál fiatalabb – példányokért átlagosan 35 és 90 ezer dollár (mintegy 8 és 20 millió forint – egy felső kategóriás új személygépkocsi ára) közötti összeget kérnek az eladók.

Állapota katasztrófa

Némi utánjárást követően kiderült: a magyar állam helikopterállománya katasztrofális állapotban van. Elsőként a Terrorelhárítási Központnál (TEK) érdeklődtünk a géppark állapotáról. Az elhárítástól azonban meglepő módon azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a TEK „vagyonkezelésében, üzemeltetésében semmilyen helikopter, sem elavult, sem modern helikopter nincs és nem is volt”. A magyar terrorelhárítás szerint ezek nem szükséges eszközök az ország terrorfenyegetettségének elhárításához, hiszen tájékoztató levelük szerint felállítása óta a TEK-nél a „mai napig helikopterbeszerzés nem történt.”

Ez több okból is figyelemre méltó információ. Egyfelől azért, mert a TEK 2010-es felállítása óta minden évben százmilliós nagyságrendben eszközölt gépjárműbeszerzéseket, és minden évben megújította szárazföldi járműparkját. Másfelől azért is, mert – mint arról tavaly őszi részletes cikkünkben beszámoltunk – nemzetközi együttműködés keretében „ma már magyar egységek oktatják a légi járművek hatalomba kerítésénél alkalmazandó megszakítási technikákat, illetve a túszhelyzetben alkalmazható leggyorsabb, mobil életmentő egészségügyi beavatkozások módszereit”. Ennek érdekében a TEK egy gyakorlatozásra szánt komplett repülőgépvázat is beszerzett (és keresztülvontatott Budapesten), ám a jelek szerint működő helikopterekre nincs szüksége.

Nem szállhatnak fel

Megkerestük a Honvédelmi Minisztériumot (HM) is, hogy adjon részletes tájékoztatást a honvédelem légi felszereltségéről, ám a HM-től azt a választ kaptuk, hogy minden haditechnikai eszközre vonatkozó adat keletkezésétől számított 30 évig honvédelmi, illetve nemzetbiztonsági érdekből nem nyilvános. A minisztérium válaszából kiderült ugyanakkor, hogy a sereg rendelkezik Mi–8, Mi–17 és Mi–24 típusú helikopterekkel, amiket szintén a moszkvai Mil gyárban gyártottak le a hatvanas évek elejétől kezdődően a nyolcvanas évekig.  Ezek azonban a Mi–2-esnél jóval nagyobb testű, többnyire katonai feladatokra használt helikopterek, amelyek ugyan használhatók kutatási célból, de ilyen feladatra csak ritka esetben kerülnek bevetésre. A legtöbbet használt Mi–8-asokat a hatvanas évek elején állítottak műszakba a Szovjetunióban, katonai célból ma leginkább keleti országok – Észak-Korea, Pakisztán, Szíria – haderőinél használják őket. A magyar légierő a Mi–8-asok egyik legkorszerűbb hajtóművel felszerelt változatát használja, de ezek is lassan harmincéves modellek.

Az iho.hu vasúti és közlekedési magazin információi szerint azonban a honvédségi helikopterflotta olyannyira nincs jó állapotban, hogy jelentős része hivatalosan nem is szállhat már fel, mivel az előírt óraszámot bőven lerepülték. Információik szerint emiatt ezek a gépek a tavalyi árvízi mentésben is csak külön engedéllyel vehettek részt. (Információink szerint problémát jelent az is, hogy a helikopterpilóták alig repülhetnek.)

Igaz, nemcsak a belügyi, illetve a honvédelmi helikopterállomány elavult: néhány napja a hvg.hu adott hírt arról, hogy egy uniós irányelvnek való megfelelési kényszer miatt idén októberben működésen kívül helyeznek két darab, egy hajtóműves mentőhelikoptert. Ez annak veszélyével fenyeget, hogy légimentő-kapacitás nélkül maradhat az ország egyharmada. A cikk szerint mentési célból 2006 óta öt EC135 típusú, két hajtóműves „Eurocopter” mentőhelikopterrel bővült az Országos Mentőszolgálat állománya, ám a flotta legmodernebb darabjait egy osztrák cégtől bérli a humán tárca. Ez is kevés azonban ahhoz, hogy a mentőegységek – az előírás szerint – az ország bármely pontján meg tudják kezdeni a mentést a riasztástól számított 15 percen belül.

A jelekből ugyanakkor úgy tűnik, hogy a minisztériumok közötti egyeztetés sem volt zökkenőmentes, és az érintettek vagy kicsúsztak az időből, vagy egyszerűen nem tudták garantálni tavalyi büdzséjükben a beszerzéshez elengedhetetlen forrásokat.

Hol a tender?

Novemberben a HM még úgy nyilatkozott, hogy a katonai, rendőrségi és mentési célú helikopterek beszerzése a minisztériumok egyeztetését követően együttesen, valamikor a tél folyamán valósul meg. A BM idézett válaszából viszont már kiderült, hogy erre legkorábban csak a következő kormányzati ciklusban kerülhet sor. A hvg.hu-nak az Emberi Erőforrás Minisztériuma úgy nyilatkozott, hogy októberig mindenképpen kiírják a tendert a forgalomból kieső járművek pótlására, de hogy ez csak a mentőhelikopterekre vonatkozik, vagy átfogó gépbeszerzésre lehet számítani, az a minisztériumi közlésből nem derül ki. A hvg.hu cikke mindenesetre rámutatott arra is, hogy hiába a szóbeli tervezgetés, a nagyjából 100 milliárdosra becsült tételnek „nincs nyoma a költségvetésben”. Pedig a portál szerint jelentkező mindenesetre lenne bőven, a tavalyi vásárlási szándék bejelentése után legalábbis „az olasz Agusta Westland, az orosz Mil, az amerikai Sikorsky, a szintén amerikai Bell, a dél-koreai Korean Aerospace Industries és a francia–német Eurocopter (új nevén: Airbus Helicopter) is nagy érdeklődést mutat a beszerzés iránt”.

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.

Kovács Gergő: „Igyekszünk, hogy a jelöltállítással kevésbé kavarjunk be, de ettől mi még elindulunk”

A Kutyapárt társelnöke egy éve vezeti a főváros egyik elit budai kerületét, közben rendszeresen részt vesz a Fővárosi Közgyűlés néha szürreális keretek közt zajló munkájában. Erről, no meg a Kutyapárt önálló indulásáról, a fővárosi költségvetés nehéz megszületéséről, és persze a Pride tapasztalatairól is beszélgettünk.