Egy a hatvanas évek elején a moszkvai Mil Tervezőirodában kifejlesztett helikoptertípust használ a magyar állam az ország fő méltóságainak sürgősségi szállítására – ez derül ki legalábbis a Belügyminisztérium (BM) lapunknak megküldött tájékoztatásáról. Azért fordultunk közérdekű adatigényléssel a BM-hez és a Miniszterelnökséghez, hogy megtudjuk, pontosan milyen légi járművel közlekedett a miniszterelnök, Pintér Sándor belügyminiszter és Hajdu János TEK-igazgató az ukrán válság miatt szükségesnek ítélt határellenőrzések során.
| ||
A Miniszterelnökség a belügyet jelölte meg illetékes válaszadónak, a BM tájékoztatása alapján a magyarnarancs.hu információi megerősítést nyertek. Mint a megküldött válaszokból kiderül, a kormány elöljárói egy 1979-ben gyártott Mi–2 típusú helikoptert használtak a legutóbbi alkalommal, amit a készenléti rendőrség bocsátott a kabinet rendelkezésére. A BM szerint a gép biztonságos és semmilyen szempontból nem jelent nemzetbiztonsági kockázatot, az említett példány pedig 2010-ben komplett nagyjavításon esett át a gyártónál; a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légiközlekedési Hatósága előírás szerint rendszeresen elvégzi rajta a szükséges időszakos karbantartási munkákat. (Mivel ezt a típust információink szerint kizárólag a WSK PZL–Świdnik repülőgépgyárban gyártották, feltehetőleg a javítási munkálatokat is ott végeztette el a minisztérium.) A BM állítása szerint a jármű üzemideje „a felújítás napjától egy új jármű üzemidejével megegyező”. A belügy is megerősítette, hogy a minisztérium közbeszerzési terveiben ebben a kormányzati ciklusban helikopterbeszerzés terve nem szerepel. Érdekesség, hogy Magyarországon több magántulajdonos is próbál megszabadulni hasonló típusú helikopterétől. Az utolsó szériában – a nyolcvanas évek közepén készült, tehát a miniszterelnök által használtnál fiatalabb – példányokért átlagosan 35 és 90 ezer dollár (mintegy 8 és 20 millió forint – egy felső kategóriás új személygépkocsi ára) közötti összeget kérnek az eladók.
Állapota katasztrófa
Némi utánjárást követően kiderült: a magyar állam helikopterállománya katasztrofális állapotban van. Elsőként a Terrorelhárítási Központnál (TEK) érdeklődtünk a géppark állapotáról. Az elhárítástól azonban meglepő módon azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a TEK „vagyonkezelésében, üzemeltetésében semmilyen helikopter, sem elavult, sem modern helikopter nincs és nem is volt”. A magyar terrorelhárítás szerint ezek nem szükséges eszközök az ország terrorfenyegetettségének elhárításához, hiszen tájékoztató levelük szerint felállítása óta a TEK-nél a „mai napig helikopterbeszerzés nem történt.”
Ez több okból is figyelemre méltó információ. Egyfelől azért, mert a TEK 2010-es felállítása óta minden évben százmilliós nagyságrendben eszközölt gépjárműbeszerzéseket, és minden évben megújította szárazföldi járműparkját. Másfelől azért is, mert – mint arról tavaly őszi részletes cikkünkben beszámoltunk – nemzetközi együttműködés keretében „ma már magyar egységek oktatják a légi járművek hatalomba kerítésénél alkalmazandó megszakítási technikákat, illetve a túszhelyzetben alkalmazható leggyorsabb, mobil életmentő egészségügyi beavatkozások módszereit”. Ennek érdekében a TEK egy gyakorlatozásra szánt komplett repülőgépvázat is beszerzett (és keresztülvontatott Budapesten), ám a jelek szerint működő helikopterekre nincs szüksége.
Nem szállhatnak fel
Megkerestük a Honvédelmi Minisztériumot (HM) is, hogy adjon részletes tájékoztatást a honvédelem légi felszereltségéről, ám a HM-től azt a választ kaptuk, hogy minden haditechnikai eszközre vonatkozó adat keletkezésétől számított 30 évig honvédelmi, illetve nemzetbiztonsági érdekből nem nyilvános. A minisztérium válaszából kiderült ugyanakkor, hogy a sereg rendelkezik Mi–8, Mi–17 és Mi–24 típusú helikopterekkel, amiket szintén a moszkvai Mil gyárban gyártottak le a hatvanas évek elejétől kezdődően a nyolcvanas évekig. Ezek azonban a Mi–2-esnél jóval nagyobb testű, többnyire katonai feladatokra használt helikopterek, amelyek ugyan használhatók kutatási célból, de ilyen feladatra csak ritka esetben kerülnek bevetésre. A legtöbbet használt Mi–8-asokat a hatvanas évek elején állítottak műszakba a Szovjetunióban, katonai célból ma leginkább keleti országok – Észak-Korea, Pakisztán, Szíria – haderőinél használják őket. A magyar légierő a Mi–8-asok egyik legkorszerűbb hajtóművel felszerelt változatát használja, de ezek is lassan harmincéves modellek.
Az iho.hu vasúti és közlekedési magazin információi szerint azonban a honvédségi helikopterflotta olyannyira nincs jó állapotban, hogy jelentős része hivatalosan nem is szállhat már fel, mivel az előírt óraszámot bőven lerepülték. Információik szerint emiatt ezek a gépek a tavalyi árvízi mentésben is csak külön engedéllyel vehettek részt. (Információink szerint problémát jelent az is, hogy a helikopterpilóták alig repülhetnek.)
Igaz, nemcsak a belügyi, illetve a honvédelmi helikopterállomány elavult: néhány napja a hvg.hu adott hírt arról, hogy egy uniós irányelvnek való megfelelési kényszer miatt idén októberben működésen kívül helyeznek két darab, egy hajtóműves mentőhelikoptert. Ez annak veszélyével fenyeget, hogy légimentő-kapacitás nélkül maradhat az ország egyharmada. A cikk szerint mentési célból 2006 óta öt EC135 típusú, két hajtóműves „Eurocopter” mentőhelikopterrel bővült az Országos Mentőszolgálat állománya, ám a flotta legmodernebb darabjait egy osztrák cégtől bérli a humán tárca. Ez is kevés azonban ahhoz, hogy a mentőegységek – az előírás szerint – az ország bármely pontján meg tudják kezdeni a mentést a riasztástól számított 15 percen belül.
A jelekből ugyanakkor úgy tűnik, hogy a minisztériumok közötti egyeztetés sem volt zökkenőmentes, és az érintettek vagy kicsúsztak az időből, vagy egyszerűen nem tudták garantálni tavalyi büdzséjükben a beszerzéshez elengedhetetlen forrásokat.
Hol a tender?
Novemberben a HM még úgy nyilatkozott, hogy a katonai, rendőrségi és mentési célú helikopterek beszerzése a minisztériumok egyeztetését követően együttesen, valamikor a tél folyamán valósul meg. A BM idézett válaszából viszont már kiderült, hogy erre legkorábban csak a következő kormányzati ciklusban kerülhet sor. A hvg.hu-nak az Emberi Erőforrás Minisztériuma úgy nyilatkozott, hogy októberig mindenképpen kiírják a tendert a forgalomból kieső járművek pótlására, de hogy ez csak a mentőhelikopterekre vonatkozik, vagy átfogó gépbeszerzésre lehet számítani, az a minisztériumi közlésből nem derül ki. A hvg.hu cikke mindenesetre rámutatott arra is, hogy hiába a szóbeli tervezgetés, a nagyjából 100 milliárdosra becsült tételnek „nincs nyoma a költségvetésben”. Pedig a portál szerint jelentkező mindenesetre lenne bőven, a tavalyi vásárlási szándék bejelentése után legalábbis „az olasz Agusta Westland, az orosz Mil, az amerikai Sikorsky, a szintén amerikai Bell, a dél-koreai Korean Aerospace Industries és a francia–német Eurocopter (új nevén: Airbus Helicopter) is nagy érdeklődést mutat a beszerzés iránt”.
