A múlt héten megérkezett az Open AI nevű mesterséges intelligencia (MI) platform újítása, a GPT-4o legfrissebb változata, amely még pontosabb szövegképzést biztosít, és az eddigieknél is komplexebb promptokkal, azaz parancsokkal is elbír. Mégsem ez keltette a legnagyobb felhördülést, hanem az ebbe beépített MI-képgenerátor, amely a cég szerint az eddigi legfejlettebb ilyen megoldás. A program különösen jól bánik különböző stílusok utánzásával: a South Park és a klasszikus agyaganimáció is remekül megy neki (itt van például egy rövid videó, melyben a Különválás főhősei változnak agyagbábokká). Ezeknél is nagyobbat ment azonban a Mijazaki-animációk majmolása. Mindezzel bárki szembesülhetett, aki az elmúlt napokban feltévedt valamelyik közösségimédia-platformra: a netet valósággal ellepték a japán Studio Ghiblit utánzó, MI-generálta képek. Az Open AI segítségével ugyanis pofonegyszerűen készíthetők olyan fotók, amelyek a Chihiro Szellemországban, a Totoro – A varázserdő titka vagy A vándorló palota világát idézik.
Sam Altman, a cég vezetője már meg is változtatta X-profilképét egy ghiblis portréra, és a virálissá váló trendnek is szentelt egy posztot: ebben arról ír, hogy egy évtizede azon dolgozik, hogy olyan szuperintelligenciát építsen, amely valami nagy dolgot visz véghez, például megtalálja a rák ellenszerét. Az első hét és fél évben ez senkit sem érdekelt, az elmúlt két és fél esztendőben azonban bármit tesz, utálkozni kezdenek ellene; majd egy nap arra kel fel, hogy üzenetek százait kapja, amiért a cégének programja képes Ghibli-képeket kreálni.
>be me
— Sam Altman (@sama) March 26, 2025
>grind for a decade trying to help make superintelligence to cure cancer or whatever
>mostly no one cares for first 7.5 years, then for 2.5 years everyone hates you for everything
>wake up one day to hundreds of messages: "look i made you into a twink ghibli style haha"
Van, aki A Gyűrűk Ura: A gyűrű szövetsége előzetesét kreálta újra Ghibli-stílusban, más a Maffiózókat, de természetesen az összes klasszikus mém Mijazaki-változata is megszületett már a szuperlaza török olimpiai lövésztől kezdve a Distracted Boyfriendig. Mindezek amellett, hogy mint minden MI-generálta tartalom, szerzői jogi aggályokat is felvetnek, tökéletes ellentétben állnak azzal, amit maga Mijazaki képvisel. A Mester ugyanis legendásan elkötelezett a kézzel rajzolt, hagyományos animáció iránt – olyannyira, hogy erről akkor sem mondott le, amikor a technika már lehetővé tette számára, hogy könnyítsen vagy rövidítsen a munkáján. A Szél támad című 2013-as filmje, mely egy kvázi önéletrajzi ihletésű mozi Jiro Horikoshiról, a II. világháborús japán repülőgépek tervezőjéről, tele van például szemkápráztató képekkel. Ezek közül is kitűnik azonban egy tömegjelenet; ennek a mindössze négy másodperces etűdnek az elkészítése Eliji Yamamori animátornak 1 év 3 hónapjába került.
This four second crowd scene from Studio Ghibli’s The Wind Rises (2013) took animator Eiji Yamamori 1 year and 3 months to complete pic.twitter.com/RyOngP2o60
— Anime Aesthetics (@anime_twits) March 27, 2025
Képzelhetjük, hogy Mijazaki, aki ennyire rigorózusan ragaszkodik a hagyományokhoz és a tökéletességhez, mennyire megveti az olyan hókuszpókusz megoldásokat, mint az MI képgenerátora. De valójában nem is kell elképzelnünk, mit gondol az MI-ről Mijazaki, néhány éve ugyanis ő maga mondta el. 2016-ban egy meetingen bemutattak neki egy MI-animálta videót, amire így reagált: „Undorodom. Ha valóban ilyen hátborzongató dolgokat akarsz csinálni, hát rajta.
Soha, semmilyen körülmények között nem használnék ilyen technikát a munkámban.”
Akihiko Yamashita, aki A vándorló palotán dolgozott Mijazakival, így mutatta be a mester hozzáállását: „Ő egy olyan valaki, aki maga is rajzol. A layouttól a storyboardig mindent maga rajzol meg. Tegyük fel, hogy a fő animátor készít valamilyen animációt. Ha nem tetszik neki, megváltoztatja egy szkeccsel. Aztán az animátoroknak ezt a szkeccset kell a végleges stádiumig elvinniük.” (Mijazaki munkamódszerét egy videóval együtt ebben a korábbi cikkünkben mutattuk be.)
Az 1985-ben alapított Ghibli stúdió napjainkban ismét reneszánszát éli. A tavalyi Cannes-i Filmfesztiválon tiszteletbeli Arany Pálmát kaptak, legutóbbi filmjük, A fiú és a szürke gém pedig nemcsak a kasszáknál írt történelmet, de végül kisebb meglepetésre az Oscart is elnyerte 2024-ben. Közben a világ különböző pontjain egyre-másra küldik újból a moziba a Ghibli klasszikusait: Délkelet-Ázsiában 21 filmjüket kezdik el újra vetíteni, Magyarországon pedig az ADS hozza be ismét a Ghibli-mozikat: idén februárban az ugyancsak Oscar-díjas Chihiro szellemországban volt látható, április 3-tól pedig a Kiki, a boszorkányfutár újrázik. Az Egyesült Államokban az 1997-es A vadon hercegnője 4K-s, felújított változatát kezdték el a napokban játszani az Imax vásznain, meglehetős sikerrel. Az ezt terjesztő GKids fejese közleményben igyekezett állást foglalni MI-Ghibli-ügyben: „Ilyen időkben, amikor a technológia megpróbálja helyettesíteni az emberiséget, nagyon izgatottak vagyunk, hogy a közönség értékeli a filmszínházi élményt, valamint tiszteli és ünnepli Mijazaki Hajao és a Studio Ghibli mesterművét, a maga teljes, kézzel rajzolt, moziélményt nyújtó dicsőségében.”
Arról, hogy az MI milyen hatással van Hollywoodra és a filmiparra, több cikkünkben is megemlékeztünk már. Itt írtunk az Open AI Sora nevű platformjáról, melynek hatására egy hollywoodi producer máris leállította stúdiója bővítését. De bemutattuk, hogyan utasít el a Netflix egy filmtervet algoritmusának segítségével, vagy hogy hogyan veti meg a lábát az MI a filmiparban lépésről lépésre. Nem az Open AI programja az első, amely mozikat majmolva generál tartalmat: ebben a cikkünkben írtunk a Showrunner nevű programról, amely akár egy South Park-epizódot is leanimál nekünk. Ehelyütt pedig A brutalista körüli botránnyal kapcsolatban arról írtunk, hogy bár a technológia terjedése megállíthatatlan, ma még vörös posztónak számít, ha egy produkcióról kiderül, hogy MI-t használt.
