Gavra Gábor

Magyar Narancs: Amikor a kormányváltást követően fölmerült a közpénzügyi államtitkárság létrehozása, mivel indokolta a miniszterelnök az ön felkérését?

Magyar Narancs: A MIÉP országos gyűlésének vasárnap elfogadott határozata szerint a párt belvillongásai a jobboldali pártok kilencvenes évek közepe óta tartó szétverésének folyamatába illeszkednek. A határozatban az is szerepel, hogy a MIÉP erózióját külső erők segítették. Milyen erőkre céloznak?

Múlt szombaton a papírformának megfelelően a Dávid Ibolya által vezetett, az MDF függetlenségéért síkraszálló szárny győzelmével zárult a kisebbik ellenzéki párt országos gyűlése. A Narancs a helyszínen azonban azt tapasztalta, hogy a tagság nem osztja egyöntetűen a régi-új elnöknek a párt jövőjéhez fűződő reményeit.

A neves magyar értelmiségiek közül elsőként Konrád György vonta kétségbe a NATO-akció morális megalapozottságát és gyakorlati értelmét előbb a berlini Művészeti Akadémián mondott beszédében, majd a Népszabadság 1999. április 30-i számában. Konrád lett a vezéralakja a jeles entellektüelek (Tamás Gáspár Miklós, Petschnig Mária Zita, Krausz Tamás), szakszervezeti vezetők (Vadász János) és néhány akkori ellenzéki politikus (Kósáné Kovács Magda, Iványi Gábor, Donáth László) által létrehozott Balkán Békéjéért Mozgalomnak, mely a NATO-t a bombázások azonnali leállítására szólította fel, és május 9-re békemenetet szervezett Budapestre (lásd Magyar Hírlap, 1999. május 3.).

A rendszerváltás óta három privatizációt, két felszámolást és egy visszaállamosítást megért diósgyőri kohászat (mely 2001 óta DAM Steel Rt. néven működött) január utolsó napjaiban csődöt jelentett. Tulajdonosa, az olasz Cogne Acciai Speciali s.r.l. így kíván kilencven nap haladékot szerezni a hitelezői követelésekkel szemben. A közel másfél ezer embernek munkát adó társaság esetleges megszűnésével becslések szerint - saját dolgozóin kívül - további 1400-1500 állástalannal gyarapodna a jelenleg 12 százalékos munkanélküliséggel sújtott Miskolc és környéke. A diósgyőri acélgyártás elmúlt tizenkét éve számos fordulattal szolgált, és több tíz milliárd forintnyi közpénzt emésztett fel; végül, miközben a hazai acélfelhasználás az elmúlt évben növekedett, a borsodi kohászat - sokadszor - ismét a tönk szélére került.

Az uniós csatlakozási tárgyalásokkal kapcsolatos Fidesz-álláspontba nem az elveszített 2002-es választás után került be a "nemzeti érdekek" markáns képviselete - igaz, amikor erről kezdtek beszélni, akkor is ellenzékben voltak. A még a Boross-kormány által elkezdett tárgyalások első négy évében a párt - és az Országgyűlés európai integrációs bizottságának elnökeként Orbán Viktor is - több ízben számon kérte ezt a Horn-kormányon.

A 2002-es országgyűlési és önkormányzati választási bukta nem múlt el nyomtalanul a Magyar Igazság és Élet Pártja fölött: a nyilvánosság néhány héttel ezelőtt értesült először arról, hogy "érettségi találkozó" fedőnéven tanácskoznak egymással Csurka István párton belüli és a párthoz közel álló ellenfelei. A múlt héten a harmadik ilyen összejövetelen létrejött a Magyar Igazság és Élet Reformtömörülés (MIÉRT).

Szeptember eleje óta zajlik a Magyarországi Református Egyház tisztújító választása, melynek során a gyülekezetek presbiterei a 27 egyházmegye és a 4 egyházkerület vezetéséről döntenek. A megyei eredményeket december 31-ig, a kerületieket január 31-ig hirdetik ki, ezt követően ül össze az egyház új összetételű zsinata. Ami a nem hivatalos eredmények alapján biztosnak tűnik: a Dunamelléki Egyházkerületben véget ér dr. Hegedűs Lóránt tizenkét éves püspöksége. De hogyan alakultak az egyházon belüli erőviszonyok az elmúlt tizenkét évben?

A statiszták és a retorika a szokásos, a díszlet és a mondanivaló viszont vadiúj volt a legnagyobb ellenzéki párt szombaton, a Ferencváros kézilabdacsarnokában tartott kongresszusán. Ezen a Fidesz - Orbán Viktor őszi kirohanásai, valamint az uniós csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosításról született négypárti megállapodás után - hivatalosan is támogatásáról biztosította hazánk EU-tagságát.

Durvul a költségvetési vita. A jövő évi büdzsé tárgyalásakor az egyházak finanszírozásáról is szó lesz: Veres András segédpüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára az MTI szerint hétfőn úgy nyilatkozott, hogy ha az egyik, a költségvetési törvényhez benyújtott kormánypárti módosító indítványt megszavazza a kormánykoalíció, úgy "súlyosan sérülnek a vallásos emberek személyiségi jogai, és súlyos zavar áll be az egyházi intézmények működésében". A módosítás pénzről és befolyásról döntene - és leginkább arról, hogy mennyi mozgástere maradna a két nagy történelmi egyház "piaci vetélytársainak". Hogy maradna-e egyáltalán.

2001 novemberében fogadta el az előző Országgyűlés azt a törvénymódosítást, amelynek értelmében az adófizetők által az egyházak számára felajánlott, személyi jövedelemadójuk egy százalékát kitevő támogatást 2003. január 1-jétől nem a rendelkezők számának, hanem a 2001. évi népszámlálás adatainak függvényében egészíti ki a központi költségvetés. A tavasszal megalakult Országgyűlés által egyelőre vissza nem vont módosítás az utóbbi hetekben élénk tiltakozást váltott ki az emberi jogi szervezetek és a kisegyházak részéről. A Narancs ennek apropóján Németh Sándort, a Hit Gyülekezete (HGY) vezető lelkészét kérdezte az egyházát az elmúlt években ért politikai viharokról és a helyzetükben bekövetkezett változásról.