Jávor Benedek

Miloš Zeman cseh köztársasági elnök, az orosz érdekek közismert szekértolója és veterán alkoholista május közepén Magyarországra látogat.

Lassan végigég az évekkel ezelőtt lángra lobbantott gyújtózsinór, és eléri a lőport – talán ez a kép szemlélteti a magyar kormány és az Európai Bizottság viszonyának legfrissebb fordulatát, a 2020 utáni költségvetésre vonatkozó javaslat jogállamisági mechanizmusát. A magyar kormány 2010 óta él vissza az európai intézmények hatásköri korlátaiból és lassúságából fakadó lehetőségekkel.

Donald Trump előre megmondta. Legendás Twitter-fiókjában már a választási kampányban egyértelművé tette, hogy szemben a 99 százalékos tudományos konszenzussal ő úgy véli, a klímaváltozás kínai hoax, amelynek célja tönkretenni az amerikai munkavállalókat.

Az Európai Bizottság (EB) múlt hétfőn bejelentette, hogy lezárta a paksi bővítéssel kapcsolatos utolsó jelentősebb, az állami támogatás meglétére vonatkozó vizsgálatát. Megállapításuk szerint az új paksi atomerőmű piaci alapon nem valósulna meg, annak életképességéhez állami szerepvállalás szükséges. Ám ez az állami támogatás a vizsgálatot folytató versenypolitikai főigazgatóság szerint nem torzítja aránytalan mértékben a magyar és a regionális energiapiacot. (Arról, hogy ezt miért vitatja az osztrák kormány, s miért akar a luxemburgi Európai Bírósághoz fordulni, lásd Az osztrák szál c. keretes anyagot – a szerk.)

„És a győztes… egy háttéralku (és Antonio Tajani)” – ezzel a keserű címmel jelent meg január 17-én, kedd este fél 11-kor az uniós ügyekkel foglalkozó hírportálon, a Politicón az a cikk, amely az Európai Parlament elnökválasztásáról számolt be frissiben.

Augusztus 30-án, hajnali fél egykor ért véget Budapesten a romániai Verespatakon tervezett, ciános technológiájú aranybánya ügyében tartott közmeghallgatás.

Az elmúlt hetekben a hivatalos erdőgazdálkodás szereplői és a zöld szervezetek közötti vad csörték zajai szüremlettek elő a máskor a nyilvánosság felé oly fegyelmezetten záró erdésztársadalom háza tájáról.