Miklósi Gábor

A közvélemény-kutatások szerint az SZDSZ akár két európai parlamenti (EP) mandátumot is szerezhet június 13-án - ámbár a két nagy párt közötti, mind jobban durvuló kampány csökkentheti a kisebbek esélyeit. Például a most a liberálisokkal rokonszenvezõ szavazók Orbán minél biztosabb legyõzése érdekében könnyen az MSZP-hez vándorolhatnak. Bár a párton belül nincs konszenzus, hogy a fõpolgármester valóban jó választás volt-e listavezetõnek, azt mindenki tudja: az SZDSZ számára a túlélés a tét. Egy esetleges gyenge eredmény kormányzati súlyvesztést, hosszabb távon pedig a politikai porondról való eltûnést vonná maga után.

A dilemma, hogy vajon az unió képes lesz-e továbblépni az európai föderáció irányába, nem kis részben a hónapok, évek óta vitatott alkotmányos szerzõdés sikerén múlik. Ám az alkotmányozást váratlan viták akasztották meg, melyek mögül lehetetlen nem kihallani a nemzetállami felhangokat. Míg riportunk elõzõ részében (Így jöttünk, Magyar Narancs, 2004. április 29.) azt firtattuk, hogyan evickéltünk be, most arra keressük a választ: vajon milyen európai hatalmi játszmák vezettek az unió alkotmányos szerzõdésének megalkotásához, majd - remélhetõleg ideiglenes - bukásához?

Bár a kelet-európai államok az 1990-es fordulat óta vágyakoznak rá, az európai döntéshozók nem siették el a dolgot. Sokáig tudomást sem vettek rólunk, és az uniós tagság a horizonttal együtt távolodott. Mikor következett be az áttörés, és hogyan? Mire játszott a tagfelvétel legfőbb patrónusa, Németország, mire spekuláltak a lengyelek, és hogyan taktikázott a magyar diplomácia? A csatlakozás titkos, váratlan és invenciózus húzásoktól, nemzetközi intrikáktól fülledt történetének a Narancs Brüsszelben, Berlinben, Varsóban és Budapesten járt utána.

Helyreigazítást kérő, udvarias levéllel kereste fel szerkesztőségünket Liszkay Gábor,a Magyar Nemzet tulajdonos-főszerkesztője, melyben lapjának sajtópereivel foglalkozó cikkünk (Hitelvesztésre állva, Magyar Narancs, 2003. november 27.) öt állítását kérdőjelezte meg. Ezeket vesszük most sorra, valamint azt, mi történt a Nemzet egyes pereivel említett közleményünk megjelenése óta.

A hazai új baloldal vátesze. Vadprivatizációban nyerészkedő KISZ-káder. Az új tőkésosztály sikeres képviselője. Sokak szerint a baloldal következő miniszterelnöke. A Narancs másfél napig kísérte Gyurcsány Ferenc sportminisztert, az MSZP választmányának tagját vidéki körútján, hogy első kézből szerezzen benyomásokat Magyarország egyik legérdekesebb és legellentmondásosabb politikusáról.

Magyar Narancs: Milyen változások várhatók a kormányzat kommunikációjában?

Amikor a rendőrség betiltja egy szélsőséges szervezet politikai demonstrációját, majd az engedély nélkül gyülekezőket bekasztlizza, a polgárok többsége fellélegzik. A rendőrség bizonyít, az állampolgár örül, a kormány hallgat. Pedig volna miért aggódni.

A magyarcsanádi Gán testvérek, Miklós és Zoltán nyereségvágyból elkövetett emberölés vádjával több mint 15 hónapot töltöttek előzetes letartóztatásban, míg tavaly áprilisban a bíróság jogerősen fel nem mentette őket. Ügyük néhány hete azért váltott ki közfelháborodást, mert az állam ellen indított kártérítési perüket első fokon tárgyaló bíró egy korábbi - Gánékat primitív személyiségűként jellemző - pszichiátriai szakvéleményre hivatkozva a kértnél alacsonyabb összeget ítélt meg nekik. Cikkünk az eset egy eddig nem vizsgált aspektusával, a Gánék elleni büntetőeljárással foglalkozik. A testvérpár elleni vádemelés ugyanis önmagában is éppen eléggé felháborító: meggyanúsításuk kizárólag két, az okirati és egyéb bizonyítékoknak, egymásnak

A kormányváltás óta 95 per indult a Magyar Nemzet ellen. Ezek közül nem egy végződött azzal, hogy a bíróság kimondta: a kifogásolt állítások nem a valóságnak megfelelő közlések. A Narancs a bírósági irattárakban annak járt utána, hogy a jelenlegi kormányzati ciklusban mely írásaiért perelték be a lapot, és miért veszíti el a lap e sajtóperek többségét. Vizsgálódásunk során főleg a híroldalakon megjelenő tényállításokra koncentráltunk.

Részlet Galló Béla

Hát ez az - nyit be Dezső, a rozsályi cigánytelep afféle szószólója a két, nedvesedő falú zuhanyzóhelyiség egyikébe. A Zrínyi utca százhatvan lakója délután négy és nyolc között ezen a három zuhanyrózsán osztozik, mivel a nagyobbik terem betonpadlója csőtörés miatt fel van törve. A komfortosnak nem nevezhető, de fűthető létesítmény ismereteink szerint az egyetlen, romákat kiszolgáló szociális fürdő az országban, ezért kíváncsiak lettünk a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei falura és a helyi tapasztalatokra.

"Magyarország (Oroszországgal szemben - M. G.) nem használta ki az alkotmányozás lehetőségét. Az 1989-es Kerekasztal nem alkotott új alkotmányt. Az Alkotmánybíróság, azáltal, hogy alapvető értékeket fogalmazott meg döntéseiben, megpróbálta helyettesíteni az új alkotmány szerepét. De félő, hogy ez megszűnt Sólyom László hivatali megbízatásának lejártával. Éppen azért, mert az alkotmány kifejeződése nem egy korszerű, új alkotmányszövegre támaszkodik, hanem a mindenkori Alkotmánybíróság alkotmányértelmező tevékenységére, a magyar alkotmányos vívmányok túlságosan sérülékenyek, bizonytalanok."