Amikor a rendőrség betiltja egy szélsőséges szervezet politikai demonstrációját, majd az engedély nélkül gyülekezőket bekasztlizza, a polgárok többsége fellélegzik. A rendőrség bizonyít, az állampolgár örül, a kormány hallgat. Pedig volna miért aggódni.December 1-jére a Lelkiismeret `88 Csoport a fenyegetően hangzó "Háztűznézőben a D-209-esnél" munkacímen fáklyás demonstrációt hirdetett a fővárosi BAH csomóponttól a miniszterelnök házához. Az Erzsébet híd tavaly nyári blokádjáról elhíresült szervezet tüntetését a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) november 26-án kiadott határozatában a közlekedés rendjének aránytalan sérelmére hivatkozva megtiltotta, s a tilalmat a fellebbezést követően a Fővárosi Bíróság is fenntartotta. A nagy erővel kivonuló készenléti rendőrök a tiltás ellenére gyülekezők közül a forgalmas csomóponttól felfelé induló Jagelló úton 51 személyt őrizetbe vettek, vezetőjüket másfél napig bent tartották.
A szélsőjobboldali eszméket propagáló szervezet elleni eljárás miatt először a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nevű jogvédő szervezet emelte fel a hangját, kifogásolva, hogy a BRFK a gyülekezési törvény kiskapuját a kénye-kedve szerint értelmezve, politikai szempontok alapján tilt be utcai demonstrációkat. Lapid Lajos ezredes, a budapesti rendőrfőkapitány közbiztonsági helyettese lapunk kérdésére cáfolta, hogy a rendőrséget politikai szempontok vezérelnék a demonstrációk elbírálásakor. "Ahol a szervezet gyülekezni kívánt, az egy forgalmas csomópont, sok ezer embert akadályoztak volna a közlekedésben, ezért nem engedélyeztük a gyülekezést. Javasoltunk nekik egyeztetést, máskor is volt már demonstráció védett objektum közelében vagy forgalmas helyszínen. Sok elutasított demonstrálóval meg tudunk egyezkedni, és most is kerestük a bejelentőt, de ő visszajelzett, hogy nem hajlandó tárgyalni - magyarázta az ezredes az eset hátterét. - Higgye el, nem külön öröm nekem tiltó határozatot hoznom."
A TASZ ügyvivője, Fridli Judit átlátszó ürügynek tartja a közlekedés akadályozására való hivatkozást: "Nyilvánvaló, hogy a rendőrség megint olyan szerepben lép fel, ami nem elfogadható, mert el akarják dönteni, hogy ki tüntethet és ki nem. Ezzel a hivatkozással bármilyen tüntetés betiltható, ha az nem a járdára van meghirdetve." A TASZ egyik munkatársa, Schiffer András ügyvéd szerint a rendőrség anélkül is megakadályozhatta volna Medgyessy Péter házának megközelítését, hogy az említett módon erőszakot tesz a gyülekezési törvényen. A rendőrségi törvény 46. §-a és a Köztársasági `rezredről szóló rendelet ugyanis lehetővé teszik, hogy az őrezred által védett személy (ilyen Medgyessy Péter is) lakhelyének környékét lezárják. Ha tehát az volt a cél, hogy a rendőrök megakadályozzák a tüntetést a kormányfő házánál, lett volna rá törvényes lehetőség is.
A TASZ ügyvédje problematikusnak tartja a tömegoszlatásnak a Jagelló úton alkalmazott módját. Szerinte a gyülekezési törvény, a rendőrségről szóló törvény és annak 1990-es végrehajtási rendelete összevetésekor elég pontosan látszik, hogy tömegoszlatáskor fel kell szólítani az embereket a helyszín elhagyására, és lehetőséget kell teremteni, hogy azt önként tegyék. "Csakhogy ezúttal a rendőrök körbefogták a tüntetőket, akik így ha akartak, sem tudtak volna elmenni" - mondta Schiffer András, hangsúlyozva, hogy nem volt jelen a helyszínen, ezért álláspontját a hírekre alapozza.
A Narancs tudósítóját múlt hétfőn későn érkezőként a rendőrök már nem engedték a helyszín közvetlen közelébe. Az újságírók és a "civil érdeklődők" a Jagelló úton, a helyszín fölött többször hallhatták, ahogy hangosbeszélőn a rendőrök távozásra szólítják fel a "lelkiismereteseket", de távozni tüntetőket csak rendőrautóban láthattak. A lentről, a BAH csomópont felől érkező tudósító viszont több, a kordon mögül, fentről lesétáló, a demonstráció helyszínét minden jel szerint magától elhagyó civillel találkozott, akik aztán oldalt felszállingóztak a felső oldalra elvbarátaik és a sajtós munkatársak közelébe. Mindez azt valószínűsíti, hogy a távozni szándéko-zókat a rendőrök lefelé kiengedték, és csak a makacsabbak kerültek be a XII. kerületi kapitányság Maros utcai épületébe, vagyis a tömegoszlatás feltehetőleg törvényes volt.
A rendőrségen forgatják az Alkotmánybíróság határozatait. Legalábbis erre utal, hogy Lapid Lajos felhívta a figyelmünket: a gyülekezési jog nem korlátlan, és gyakorlása sértheti mások szabad mozgását, ami szintén alkotmányos alapjog. Lapid értelmezése azon alkotmánybírósági határozatra épít, mellyel a testület többségi döntésében éppen arra hivatkozva utasította el a gyülekezési jog további liberalizációját, hogy az szükségképpen más alapjogok gyakorlását csorbítaná. "Ez marhaság, ha így lenne, a Nagykörutat se lehetett volna felújítani, mert az is egy csomó mindent akadályozott" - reagált erre Halmai Gábor. Az alkotmányjogász szerint a gyülekezési jognak vannak másokra nézve kellemetlen hatásai, amiket néha el kell tudni viselni, és osztja a TASZ álláspontját, miszerint a Lelkiismeret `88 Csoport demonstrációja betiltásának semmi köze nem volt a közlekedés feltartásához. Halmai ugyanakkor megjegyezte: civilizált országokban nem a politikusok házánál, hanem a hivataluknál szokás tüntetni, bár az is tény, hogy a jog nem szabhatja meg, ki hol demonstráljon.
Miklósi Gábor
