A Magyar Nemzet sajtóperei 2. Nemzeti hattyúdal.

  • Miklósi Gábor
  • 2004. január 15.

Belpol

Helyreigazítást kérő, udvarias levéllel kereste fel szerkesztőségünket Liszkay Gábor,a Magyar Nemzet tulajdonos-főszerkesztője, melyben lapjának sajtópereivel foglalkozó cikkünk (Hitelvesztésre állva, Magyar Narancs, 2003. november 27.) öt állítását kérdőjelezte meg. Ezeket vesszük most sorra, valamint azt, mi történt a Nemzet egyes pereivel említett közleményünk megjelenése óta.

Helyreigazítást kérő, udvarias levéllel kereste fel szerkesztőségünket Liszkay Gábor,a Magyar Nemzet tulajdonos-főszerkesztője, melyben lapjának sajtópereivel foglalkozó cikkünk (Hitelvesztésre állva, Magyar Narancs, 2003. november 27.) öt állítását kérdőjelezte meg. Ezeket vesszük most sorra, valamint azt, mi történt a Nemzet egyes pereivel említett közleményünk megjelenése óta.Liszkay valószínűleg nem karikázta be pirossal január hatodikát az idei naptárában. Aznap ugyanis a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen három perben is helyreigazításra kötelezte a napilapot. Az előzményekről novemberi anyagunkban részletesen beszámoltunk, ezért a perek tárgyára most csak érintőlegesen utalunk.

Először. A lap állításaival szemben a bíróság megállapította, hogy nem volt SZDSZ-es szál a K&H-ügyben.

Másodszor. A Nemzet valótlanul írta, hogy Draskovics Tibor, a miniszterelnök kabinetfőnöke felügyelőbizottsági vagy más tisztséget töltött be olyan gazdasági társaságnál, ahol Kulcsár Attila is dolgozott, továbbá hogy tudott volna a bróker tevékenységéről.

Harmadszor. A bíróság tényként állapította meg, hogy Medgyessy Péter az Inter-Európa Banknál (IEB) 1998 szeptemberében hároméves, határozott idejű megbízást kapott, ami a jogszabályoknak megfelelően 2001. szeptember 30-án megszűnt. Medgyessy tehát a Magyar Nemzetben megjelentekkel szemben később már nem dolgozott az IEB-nél, még akkor sem, ha a 2001-es éves jelentést 2002 áprilisában (volt igazgatósági elnökként) aláírta.

Első állítás, második állítás

A két utóbbi ügy azért is érdekes, mert cikkünk nyomán Liszkay Gábor helyreigazítási felszólalásából két kifogás éppen ezekkel az állításokkal kapcsolatos. Liszkay szerint a "rendelkezésre álló iratok arra utaltak", hogy Medgyessy még "az éves beszámoló aláírásában is az igazgatóság elnökeként közreműködött". Lehet, hogy Liszkaynak álltak a rendelkezésére olyan "dokumentumok", amelyek erre "utaltak": de e dokumentumok a bíróságot nemigen győzhették meg. A kormányfő perében született jogerős döntés után reméljük, Liszkay számára sem kérdés már, hogy miután lejárt a szerződése és távozott a banktól, továbbra is az IEB-nél dolgozott-e Medgyessy Péter. A kabinetfőnök peréről szóló soraink esetében pedig a főszerkesztő azért orrolt meg ránk, mert nem számoltunk be egy helyesbítésről, amit a lap augusztusban önszántából jelentetett meg. Tény, a lap megtette ezt: ám a korrekciót sem Draskovics, sem a bíróság nem találta kielégítőnek, ezért született a minap a lapot helyreigazításra kötelező jogerős ítélet.

Egyéb ügyek

A napokban is zajlik Keller László és Juszt László pere a Magyar Nemzet ellen, továbbá a lap január 8-án első fokon sajtópert vesztett Gyurcsány Ferenc sportminiszterrel szemben: az ítélet szerint valótlanul írták, hogy Gyurcsány 100 millió forintot kapott a Paksi Atomerőműtől. A pénzt természetesen nem Gyurcsány, hanem egy közvetve az érdekeltségébe tartozó kft. kapta. A bíróság döntése nem változtat azon, hogy Gyurcsány politikai felelősségének felvetése indokolt volt: sajnos a Nemzet lejárató mesterkedéseivel olykor még a saját igazságait is hitelteleníti.

A napokban két további ügy borzolta a kedélyeket a polgári lap háza táján. A Nemzet január 5-i számában arról írt, hogy Gál J. Zoltán kormányszóvivő nem sokkal a telekáfa bevezetése és a szigorítás előtt, de azok tudatában vett fel 15 millió forintos kedvezményes lakáshitelt. A cikk a tényt a lap birtokában lévő szerződésre alapozta. A szerződés azonban csak utal a kedvezményes hitelre, és Gál J. a vezércikkben (!) közölt tényekkel szemben a kérdéses 15 milliót valójában akkor még fel sem vette. Hogy tényleg saját belátásából vagy esetleg felsőbb nyomásra állt-e el a kedvezményes hitel felvételétől, valószínűleg sosem fog kiderülni, de a Nemzet eljárása szempontjából mellékes is. Ami a tény: a szóvivő nem ügyfele a lap által mondott banknak, és Gál J. beperli a Magyar Nemzetet.

A konzervatív napilap a napokban a maga finom módján járult hozzá a gyűlöletbeszéd szigorításáról folyó izgalmas társadalmi párbeszédhez. Izraeli kiadású, orosz nyelvű hírportálokra hivatkozva több cikkében olyan színben tüntette fel a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) egyik vezetőjét, mintha az illető azt nyilatkozta volna, hogy Mádl Ferenc lojális a rasszista és idegengyűlölő megnyilvánulások iránt. A Népszabadságnak mind Lazarovits Ernő, a Mazsihisz külügyi vezetője, mind a vele interjút készítő újságíró cáfolta, hogy ilyesmi elhangzott volna, és a cikkeknek vélhetően alapul szolgáló interjúban sem olvasható ilyesmi. A lap Lazarovits és a holland újságíró vegzálásán túl egyetlen dolgot ért el: alaptalan és értelmetlen indulatokat keltett olvasóiban.

Harmadik állítás, negyedik állítás

Liszkay Gábor a fent említetteken túl három további kérdésben szeretné lapunkat megrendszabályozni. (Ebből az egyikről lásd keretes anyagunkat!) A főszerkesztő szerint lapunk valótlanul állította, hogy Proware Kft. által a Nemzet ellen indított perben a Nemzet hibázott akkor, amikor egy, a Proware-nek dolgozó szakértőt első fokon elítéltnek titulált. Csakhogy a PKKB ítéletében (20.P.86.241/2003/3.) a Magyar Nemzetet a következő sorok közlésére kötelezte: "Valótlanul állítottuk ugyanezen cikkben, hogy az átvilágításban egy bírósági eljárás során I. fokon elítélt légügyi szakértő is részt vett. A valóság ezzel szemben az, hogy az átvilágításban részt vevő szakértő ellen nem indult bírósági eljárás." (Talán az történhetett, hogy a Nemzet talált egy első fokon elítélt szakértőt, de az illető nem dolgozott a Proware-nek?)

Liszkay sérelmezte továbbá, hogy - pusztán azon az alapon, hogy a cikkünkben felsorolt jogerős helyreigazítások nem találhatók a lap honlapján - arra következtettünk: a lap nem tesz eleget a kötelezettségeinek. Csakhogy egy szóval nem írtuk (mivel nem olvastunk át másfél évnyi Magyar Nemzetet), hogy a nyomtatott lap nem hozta le a korrekciókat. Ehelyett közöltük, hogy a honlapon nem találtunk 14 helyreigazítást, és a főszerkesztő az ígérete ellenére sem hajlandó megadni azok megjelenési idejét és helyét. Az eljárást akkor sajátosnak neveztük, és ma is annak tartjuk: a jogászkodásnál sokkal egyszerűbb lenne átküldeni végre a hiányzó megjelenések adatait.

Annál is inkább, mert a Narancsnak nem élvezet laptársa vesztes sajtópereiről, kétes szakmai-etikai eljárásairól beszámolni. A Magyar Nemzet kiterjedt kapcsolatainak köszönhetően még jelen állapotában is az ország egyik legfontosabb tényfeltáró sajtóorgánuma, és cikkeinek gyakran óriási hatása van a demokratikus közéletre. A denunciálás azonban az olvasókban az egész szakma megítélését, hitelét rontja.

Miklósi Gábor

Helyesbítés

Lapunk 2003. november 27-i számában, a Hitelvesztésre állva című cikkben pontatlanul állítottuk, hogy a kormányváltás óta indult 95 per a Magyar Nemzet ellen. A valóság ezzel szemben az, hogy a Fővárosi Bíróság nyilvántartásán alapuló lista a cikk írásának időpontjában 95 ilyen pert tartalmazott, ebből nyolc nem a kormányváltás, hanem a parlamenti választások óta indult. A pontatlanságért elnézést kérünk.

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.

Kovács Gergő: „Igyekszünk, hogy a jelöltállítással kevésbé kavarjunk be, de ettől mi még elindulunk”

A Kutyapárt társelnöke egy éve vezeti a főváros egyik elit budai kerületét, közben rendszeresen részt vesz a Fővárosi Közgyűlés néha szürreális keretek közt zajló munkájában. Erről, no meg a Kutyapárt önálló indulásáról, a fővárosi költségvetés nehéz megszületéséről, és persze a Pride tapasztalatairól is beszélgettünk.