Sándor Judit

Caster Semenya dél-afrikai futónő, ahogy mondani szokták, letett kézzel nyerte pár héttel ezelőtt a riói olimpia 800 méteres versenyét. Lehagyott vetélytársai ezt talán azóta sem tudják megbocsátani neki – úgy vélik, hogy Semenya előnye már a rajtnál behozhatatlan. Semenya szervezete ugyanis a férfiakéra jellemző mennyiségű tesztoszteront termel. Caster Semenya, ez a Dél-Afrika távoli szegletéből, szegény parasztcsaládból származó fekete lány ugyanakkor – nem függetlenül az őt ért támadásoktól – hazájában, s annak határain túl is, valóságos hőssé vált. Dél-Afrika hősévé, és a diszkrimináció elleni harc hősévé is.

Az egészségügyi törvény szerint embriónak tekinthető minden élő emberi embrió a megtermékenyítés befejeződése után a terhesség 12. hetéig.

Az elmúlt években fokozatosan zárulnak be a kapuk a nemzetközi béranyasági megállapodások előtt. Thaiföld, ahol korábban a világ számos részéről érkező meddő pár talált bér­anyát, tavaly februártól már nem engedi a külföldiek számára ezt az eljárást.

A teniszcsillag Sarapova márciusi bejelentése arról, hogy elbukott a doppingteszten, nem csak sportolókat gondolkodtat el a képességfokozás etikai határairól.

A családi otthonteremtési kedvezmény (csok) közgazdasági, szociálpolitikai, demográfiai dimenzióitól vonatkoztassunk most el – ebben az írásban női perspektívából közelíteném meg a kérdést. Mit üzen ez a támogatási rendszer a nőknek?

Az iskola olyasmire is megtanít, amin utólag csak mulatni lehet. Nekem ilyen ismeret volt az általános iskolában a szarvasmarha kérődzése.

(A genetikai csoportképzés dilemmáiról)

Michel Houellebecq Behódolás című regényében az iszlám európai térhódítását természetes jelenségként ábrázolja, elsősorban az értelmiség és az egyetemi világ átalakulásán keresztül. Ezzel sokak mélyen gyökerező félelmeibe talált bele – de bevallom, nekem egészen más szúrt szemet a könyvben.