Sándor Judit: Testbeszéd

Minek nevezzelek? – Az embrióról

  • Sándor Judit
  • 2016. augusztus 5.

Egotrip

Az egészségügyi törvény szerint embriónak tekinthető minden élő emberi embrió a megtermékenyítés befejeződése után a terhesség 12. hetéig.

Sok gond van ezzel a definícióval, hiszen a mesterséges reprodukciós eljárások sokasága, valamint a klónozás miatt már a megtermékenyítés fogalma sem egyértelmű, s nem is minden megtermékenyítés történik a testen belül. Az in vitro (testen kívüli megtermékenyítéssel létrehozott) embrió esetében nehezen értelmezhető a terhesség; de az élő embrió fogalma is problémás, hiszen az embrió élete nagyban függ tárolásának, beültetésének, létrehozásának körülményeitől. Tekintsük mégis ezt a törvényi meghatározást kiindulási alapnak.

Mivel a testen kívül létrehozott embrió számos kutatás alanya és tárgya is, ráadásul az egyes eljárásokban az ivarsejteket más és más módon használják fel, fel kell tennünk a kérdést: mi minősül emberi embriónak? Azt is meg kell kérdeznünk, hogy milyen körülmények között lehet egyáltalán az embrió a kutatás tárgya és alanya? Ha az embriót a kutatás alanyának tekintjük, más szabályok vonatkoznak rá, mintha a kutatás tárgyaként, őssejtek forrásaként tekintünk rá. Számít-e az eljárás, amelyben az embrió létrejött (in vitro eljárás, klónozás), netán az alkotó ivarsejtek megléte (hímivarsejt, petesejt) a döntő, vagy csupán az embrionális funkció a lényeg?

Képünk illusztráció

Képünk illusztráció

 

E hasábokon már írtam a közkeletűen – és némiképp félrevezetően – „háromszülősnek” nevezett eljárásról. Ilyenkor a petesejt két különböző személytől származik, és így hoznak létre embriót; Nagy-Britanniában már tavaly engedélyezték ezt a beavatkozást, a mitokondriális betegségek kezelésére alkalmazható mitokondriumcserét. (Lásd: A szülő marad, Magyar Narancs, 2015. március 5.) Történtek már kísérletek a több fajtól származó ún. hibrid embrió kutatási célú létrehozására is (ezt egyébként a magyar törvények tiltják). A Newcastle-i Egyetemen 2008-ban emberi bőrsejtek genetikai anyagát szarvasmarhákból kinyert petesejtekbe juttatták be.

Egyre színesebb tehát a paletta – az in vitro embrió családja egyre népesebb, s az embrió számos kutatás főszereplője. Nemrégiben amerikai tudósok minden eddiginél messzebbre merészkedtek: a tíz évre tervezett vizsgálódás során, amit Human Genome Project – Write-nak kereszteltek (Humán Genom Írás), a teljes emberi génkészletet kívánják szintetikus úton előállítani. A hír hallatán máris sokan szintetikus, szülő nélküli emberi lényeket vizionáltak, jóllehet a kutatás sokkal inkább az ember genetikai modellezési kísérletének tekinthető, amely számos terápiás előnnyel is kecsegtet. Mindez jól illeszkedik abba a biotechnológiai korszakba, amikor az emberi gének, molekulák szintjén értelmezzük az emberi éle­tet – és egyre inkább beleszerkesztünk abba. A génszerkesztés beláthatatlan távlatokkal kecsegtet: egy állatkísérletben a HIV-fertőzött állati embriót génszerkesztés révén már megszabadították a veszélyes vírustól.

Európában – döntően morális megfontolások alapján – az emberi embrió sem ipari, sem kereskedelmi célokra nem szabadalmazható. Egy vitatott, őssejtekre vonatkozó szabadalmi ügy kapcsán (a 2011-es Brüstle-ügyben) az Európai Unió Bírósága kénytelen volt belemenni annak értelmezésébe, hogy mit is jelent az ipari és kereskedelmi alkalmazás, és mit az embrió. Sokak szerint a bíróság túlontúl is szélesen húzta meg a határt ekkor: nemcsak a megtermékenyített petesejtet sorolta az embrió fogalmába, de a szabadalmi tilalom szempontjából egyes esetekben a megtermékenyítetlen petesejtet is embriónak minősítették. A bíróság szerint ha a petesejt ún. szűznemzés (parthenogenesis) útján továbbfejlődésre képes, embriónak minősülhet – holott itt valódi megtermékenyülésről szó sincs. Nemcsak az embrió fogalom kiterjesztése miatt, de azért is jelentős ez a lépés, mert korábban a nemzetközi bíróságok óvakodtak attól, hogy hasonló morális kérdésben állást foglaljanak. A bíróság 2014-ben egy másik szabadalmi ügyben némiképp szűkebbre vonta a határt, és azt állapította meg, hogy a megtermékenyítetlen petesejt csak akkor tekinthető „emberi embriónak”, ha rendelkezik az emberré fejlődés képességével. Önmagában az a tény, hogy a szűznemzéssel aktivált emberi petesejt fejlődési folyamata beindul, még nem elegendő ahhoz, hogy azt emberi embriónak lehessen tekinteni, mert eddigi ismereteink szerint valószínűleg nem fejlődne ki egészséges lény ebből a fajta reprodukcióból. (A növény- és állatvilágban gyakori a természetes szűznemzés, vagyis az egyivarú szaporodás: ilyenkor csak a petesejt vesz részt a reprodukcióban a hímivarsejt nélkül. Emlősöknél számos mesterséges szűznemzési kísérletet folytattak sikerrel, így apa nélküli egeret, nyulat, disznót hoztak létre csupán petesejtből. A mesterséges parthenogenesisre ma már számos eljárás létezik, ezek lényege, hogy a petesejtet valamely elektromos, kémiai stimulus hatására vagy mikromanipuláció útján osztódásra késztessék és beindítsák az embrionális fejlődést, vagy legalábbis embrionális őssejteket nyerjenek. Etikai megfontolásokból az emberi petesejt esetében sosem vitték végig ezen kísérleteket, ezért megoszlanak a vélemények a módszer eredményességét illetően.)

Az embrió fogalmának változatosságát mutatja az is, hogy az őssejtkutatásokban ma már széles körben használják az embrionális őssejtként viselkedő, tehát szinte korlátlanul átprogramozható, de mégsem embrióból előállított ún. indukált pluripotens őssejteket (iPS). Ezeket az őssejteket mesterségesen hozzák létre testi (szomatikus) sejtekből, mégis hasonló tulajdonságokkal bírnak, mint az embrio­nális őssejtek. Az embrió és az őssejt egyébként nemcsak az embrionális őssejtkutatásokban, de etimológiailag is összefügg egymással. Az őssejt szót (Stamzelle) először 1877-ben használta Ernst Hackel német zoológus és filozófus, innen került át sok más nyelvbe – Hackel a kifejezéssel éppenséggel a megtermékenyített petesejtet jelölte.

Miközben a méhmagzat (nasciturus) képzete több ezer éve tartja magát, az embrió viszonylag új keletű fogalma óriási változásokon ment át az elmúlt évtizedekben. A testen belüli megtermékenyítéssel létrejött embrió, a testen kívüli megtermékenyítéssel létrehozott embrió, a spermiuminjektálás révén létrejött embrió, a mitokondriumcserével létrehozott, a mesterségesen és talán hamarosan szintetikusan előállított, a génszerkesztett, a klónozott embrió, a biotechnológiai úton előállított, embrionális őssejtként viselkedő indukált őssejt… A testen kívüli megtermékenyítés vagy más eljárás révén létrehozott, tárolt, vizsgált, beültetett embrió és embrionális őssejt még sok titkot rejteget.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Levél egy távoli galaxisból

Mészáros Lőrinc olyan, mint a milói Vénusz. De már nem sokáig. Ő sem valódi, s róla is hiányzik ez-az (nem, a ruha pont nem). De semmi vész, a hiány pótlása folyamatban van, valahogy úgy kell elképzelni, mint a diósgyőri vár felújítását, felépítik vasbetonból, amit lecsupáltak a századok. Mészáros Lőrincnek a története hiányos, az nem lett rendesen kitalálva.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.