Szél Dávid

A homoszexualitás és az egyéb szexuális kisebbségek nem betegségek, egyik sem fertőz, nem szégyen, nem ciki, nem kedv és nem is döntés kérdése. Az LMBTQ nem divatból van, nem megtanulható, nem bűn és nem büntethető és nem olyasvalami, amiből ki kell, vagy ki lehet gyógyítani az embert.

Majdnem minden a kommunikáción múlik.

Tabuként kezeljük az öngyilkosságot, és ez senkinek nem jó.

Kifejezetten, borzasztóan, ijesztően rosszul állunk nemi egyenlőség terén világviszonylatban.

A népességfogyásra csak egy nyitottabb és szabadabb társadalom nyújt megoldást.

Néhány mondat a gyerekkorról.

Soha, de tényleg soha nem leszünk hibátlan szülők.

LMBTQIABCGRSA, izraelitamózeshitű, brazil, afroamerikai, kerekes?

A Simpson-család, Freud univerzálisnak hitt kokainja és a mindfulness-vita.

Hiába éri tehát el egy felső középosztálybeli fehér férfi a 100 dollárost az élet versenyében, hiába kapja ugyanő olcsóbban az autót, mint fekete sorstársa, ezért mindössze annyit kellett tennie, hogy fehérnek és férfinak született.

Ha úgy érezzük, a saját csoportunkat valamilyen fenyegetés is érheti, akkor az tovább fokozza a másik csoport leértékelésének igényét.

Míg az X és az Y generáció csak pixelenként jutott pornóhoz, ma már két Peppa malac közé is bekúszik egy csöcsös reklám, a pornó pedig bárki számára elérhető, akár akarjuk, akár nem.