Bodoky Tamás

Az erdélyi születésű, Budapesten végzett, Amerikában dolgozó tudós Behálózva című, a hálózatelmélet - részben a saját nevéhez fűződő - új eredményeit olvasmányos, ismeretterjesztő formában leíró, az Egyesült Államokban bestseller könyve nemrégiben jelent meg magyarul. Szerzője a weboldalak kapcsoltságát tanulmányozva olyan törvényszerűségeket ismert fel néhány évvel ezelőtt, amelyek az önszerveződő hálózatokban univerzális érvényűek, és a tudomány számos területén paradigmaváltást idéztek elő.

A végelszámolás megkezdése után sem csillapulnak a politikai viharok az In-Forrás XXI Kht. körül: február végén kiderült, hogy a megszüntetésre ítélt társaság 322 millió forintot költött egy kormányzati adatmentési projektre. A Narancs birtokába került dokumentumok tanúsága szerint a Proware Kft. javaslatára az In-Forrás - a Miniszterelnöki Hivatal, valamint az Országgyűlés költségvetési bizottságának bizonyos vezetőivel történt szóbeli egyeztetés után - a Kopint-Datorg Rt. és a Magyar Fejlesztési Bank bevonásával Nemzeti Adatvagyon-védelmi Központ és egy "vörös csapat" létrehozására készült; a titkos projektre további 6 milliárd forintot szántak.

A Miniszterelnöki Hivatal által 2001 augusztusában "a tudásalapú társadalom megteremtésére és az információs társadalom kihívásaira válaszul" alapított In-Forrás XXI. Kht. neve az elmúlt hónapokban többször is felbukkant a magyar sajtó hasábjain, miután a közpénzügyi államtitkárság feljelentése alapján a rendőrség nyomozást indított a vélelmezett visszásságok miatt. Keller László a sajtónak tízmilliós nagyságrendű kifogásolt megállapodásról beszélt, forrásaink szerint azonban ennél jóval több közpénz felhasználásával kapcsolatban merültek fel kétségek; további feljelentésekre is sor került, és megkezdődött a társaság végelszámolása. Stumpf István volt kancelláriaminiszter szerint politikai bosszúhadjáratról van szó.

Magyar Narancs: Ez a könyv tulajdonképpen a PhD-dolgozatod: mondhatjuk úgy, hogy szólásszabadságból doktorálsz?

A Nagy Testvér éve volt a tavalyi a tudományos-technológiai szektorban is. A nemzeti kormányok az internetlehallgatás területén felzárkóztak az USA-hoz, miközben a magyarok a neten is a valóságshow-kra voltak a leginkább kíváncsiak. Csendben elpusztult a leghíresebb génmanipulált nyúl és az egyetlen szovjet űrsikló, hamarosan megszülethet, lézerágyút, mobil képtelefont és beültethető személyazonosító csipet kaphat viszont az első klónbébi. Vagy mégsem: tavaly sokan már a több mint harminc évvel ezelőtti holdra szállásokat is szemfényvesztésnek tartották.

Magyar Narancs: A cikk írásának idején minden illetékest megkerestünk, de magyar áldozatról senki nem tudott. Nem tettél feljelentést?

Szeretne ön pár millió dollár tíz-huszonöt százalékával gazdagabb lenni? Persze, hogy szeretne. Az elektronikus levélben kapott titkos, ám kecsegtető ajánlat szerint ehhez mindössze egy kis pénzmozgatásban kell szerepet vállalnia, baráti segítség gyanánt egy nemrég elhalt nigériai tábornok özvegye (esetleg a kongói elnök öccsének ügyvédje) részére. Az internetes csalások közül a "nigériai ajánlatként" elhíresült átverés terjed a leggyorsabban. Magyar áldozatról egyelőre nem tudnak az illetékesek.

Az amerikai hatóságok néhány órával a szeptemberi terrortámadások után kezdték telepíteni a "húsevő" nevű lehallgatóberendezéseket az internetszolgáltatóknál, és május végén az EU is módosította elektronikus megfigyelési irányelveit, megkönnyítve így a lehallgatók dolgát. Az internet állami lehallgatására már Magyarországon is adottak a jogi és műszaki lehetőségek: az előző kormány titokminisztere elismerte a lehallgatóberendezések telepítésének tényét.

Magyar Narancs: Tavaly júniusban, a távközlési piacnyitást szabályzó egységes hírközlési törvény elfogadása után kiderült, hogy parlamenti képviselők számos olyan módosító javaslatot nyújtottak be, amelyeket szóról szóra az érdekelt szolgáltatók fogalmaztak meg. Az elmúlt fél évben a jelentős piaci erővel bíró telefontársaságok, a korábbi monopóliumok pozíciói tovább erősödtek. Tőlük származnak a legötletesebb paragrafusok?

Az elmúlt évben több ízben cáfolta, hogy ilyesmire készülne, a választás utáni interregnumot kihasználva azonban sebtében mégis megszüntette az otthoni internetezést elérhetővé tévő átalánydíjas konstrukcióit a Matáv. A piacvezető telefontársaság szerint a sokszereplős, liberalizált piaci környezetben nem várható el a jótékonykodás. Csakhogy a papíron majdnem fél éve nyílt piacon alapvetően semmi nem változott: nincsenek elfogadott referencia-összekapcsolási ajánlatok a koncessziós és az alternatív telefontársaságok között, és még mindig nem működik a bevétel-megosztás a telefontársaságok és az internetszolgáltatók között. A liberalizáció tehát a világon egyedülálló módon drágulást hozott - ez pedig elsősorban a távközlési verseny beindulását minden lehetséges eszközzel szabotáló, az internetpiacot maguk alá gyűrő koncessziós telefontársaságok számlájára írható.

A flopilemezen kézről kézre terjedő DOS-vírusok kora lejárt: ma már az interneten keresztül támadnak a legelterjedtebb Microsoft szoftverek hiányosságait kiaknázó kártevők. Egyre hevesebb és pusztítóbb globális digitális járványok alakulnak ki a szoftver-monokultúrában: 1999-ben a szövegszerkesztő és táblázatkezelő alkalmazásokon keresztül fertőző makrovírusok jelentették a legnagyobb fenyegetést, 2000-ben az e-mailben terjedő szkriptvírusok okozták a legtöbb bosszúságot, tavaly viszont átvették az uralmat az e-mailben és megosztott hálózatokon egyaránt terjedő féregvírusok, versenyfutásra kényszerítve a felhasználókat, és milliárdos piacot teremtve a vírusirtóknak.

Márciusban az oroszok lehozták a selejtezésre ítélt Mir űrállomást: a 15 éves szerkezet a világméretű aggódás dacára az előre meghatározott ballisztikus pályán zuhant a Csendes-óceánba, hangrobbanásokkal örvendeztetve meg a Fidzsi-szigetek lakóit, és jelentős extraprofitot termelve néhány kockáztató hajlamú biztosítótársaságnak. A Mir végsőkig halogatott megsemmisítésével szimbolikusan is űrversenyt veszített Oroszország nyugati űrturisták dollármillióival kárpótolja magát: elsőként egy, a tőzsdén meggazdagodott egykori NASA-alkalmazott, Dennis Tito járt saját pénzén a kozmoszban, és az amerikai tiltakozásnak fittyet hányva pár napig az épülő nemzetközi űrállomáson is rontotta a levegőt. A vállalkozás sikerén felbuzdult orosz űripar hamarosan egy dél-afrikai internetmilliomost repít orbitális pályára, sőt űrkapszulahotelt tervez menetrendszerű luxushasználatra. Kína egyelőre csak kutyát, nyulat, majmot és csigát űrtúráztat, de a túlélési arány meredeken felívelő görbéje azt sejteti, hogy hamarosan ember következik.