2002: Függő klónok

szerző
Bodoky Tamás
publikálva
2003/1. (01. 09.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

A Nagy Testvér éve volt a tavalyi a tudományos-technológiai szektorban is. A nemzeti kormányok az internetlehallgatás területén felzárkóztak az USA-hoz, miközben a magyarok a neten is a valóságshow-kra voltak a leginkább kíváncsiak. Csendben elpusztult a leghíresebb génmanipulált nyúl és az egyetlen szovjet űrsikló, hamarosan megszülethet, lézerágyút, mobil képtelefont és beültethető személyazonosító csipet kaphat viszont az első klónbébi. Vagy mégsem: tavaly sokan már a több mint harminc évvel ezelőtti holdra szállásokat is szemfényvesztésnek tartották.

A Nagy Testvér éve volt a tavalyi a tudományos-technológiai szektorban is. A nemzeti kormányok az internetlehallgatás területén felzárkóztak az USA-hoz, miközben a magyarok a neten is a valóságshow-kra voltak a leginkább kíváncsiak. Csendben elpusztult a leghíresebb génmanipulált nyúl és az egyetlen szovjet űrsikló, hamarosan megszülethet, lézerágyút, mobil képtelefont és beültethető személyazonosító csipet kaphat viszont az első klónbébi. Vagy mégsem: tavaly sokan már a több mint harminc évvel ezelőtti holdra szállásokat is szemfényvesztésnek tartották.Aterrortámadások farvizén a személyazonosító, hazugságvizsgáló, ön- és rakétavédelmi, terrorelhárító és túszszabadító fejlesztések dömpingjét hozta a tavalyi év: a floridai VeriChip bőr alá ültethető személyazonosító lapkát fejlesztett, amelyet már tesztelnek az első önkénteseken. Civil felhasználásra is piacra került több, korábban csak a hatóságok és a hadsereg köreiben rendszeresített önvédelmi eszköz, például a Taser elektromos sokkolópisztolya, mely öt méterre lövi ki nagyfeszültségű elektródáit. A Taser a terrortámadások óta roppant népszerű a légi közlekedésben is, fedélzetén rendszeresítette szinte az összes amerikai légitársaság. Az amerikai hadsereg hadrendbe állította a lézerágyút is: az Afganisztán felett bevetett AC-130-as repülő erőd oxigén-jód kémiai lézert kapott, földi telepítésű, nagy energiájú taktikai lézerrel pedig első ízben sikerült röptében leszedni egy, a rakétáknál is gyorsabb tüzérségi lövedéket.

Tankelhárító rakétákkal látták el a korábban csak felderítési célokat szolgáló, távirányítású Predator robotrepülőgépeket, és továbbfejlesztették a WTC romjai között már bevetett intelligens szerkezeteket: a kémfunkciókkal ellátott, sporttáska méretű packbotok lépcsőt másznak, és háromemeletnyi zuhanás sem árt meg nekik. Egy másik laboratórium a patkányok rádió-távirányítását oldotta meg a rágcsálók agyába ültetett elektródákkal. A futurisztikus fejlesztések tömkelege nyomán megindult az első képregényper a Pentagon ellen: a szuperkatonákról szóló Radix grafikusai azt állítják, hogy a massachusettsi műegyetem az ő elképzeléseik felhasználásával nyert el egy 50 millió dolláros katonai támogatást. Biometriai személyazonosító technológiákra dollármilliárdokat költött tavaly a világ, hatékonyságukat azonban erősen megkérdőjelezi, hogy egy japán matematikus gumimaciból készült zselatinujjak segítségével tizenegy különféle biztonsági rendszert vágott át, az arcfelismerő kamerák hatékonysága pedig élesben, a repülőtereken alig 50 százalékosnak bizonyult.

Klónozás és génmanipuláció

A biotechnológia 2002-ben is folytatta ellentmondásokkal övezett diadalmenetét. Klónozással már házimacskát is szaporítottak amerikai kutatók, ugyanakkor kiderült, hogy a klónok tulajdonságaikkal együtt a donor korát is megöröklik: több korspecifikus gén a természetestől eltérő működésmechanizmusa korai halálukhoz vezet. Négyéves korában elpusztult a világ leghíresebb transzgenikus élőlénye, Alba, a medúzagént hordozó, világító nyúl, és rejtélyes ízületi kór kínozza a világ első klónozott emlősét, Dollyt is, a bárány a normálisnál gyorsabban öregszik. Mindennek fényében még aggasztóbb, hogy a napokban megszülethetnek az első klónbébik: Severino Antinori, az őrültként emlegetett olasz nőgyógyász, lombikbébi-specialista ugyanis kijelentette, hogy az első, általa létrehozott emberi klón születése 2003 januárjának elejére várható. A tudományterület szaktekintélyei szkeptikusak Antinori bejelentéseivel kapcsolatban, és úgy vélekednek, hogy az állatoknál szerzett tapasztalatok alapján a magzat születés előtti halála lenne a legjobb végeredmény, ha egyáltalán van alapja a szenzációhajhász tudós állításainak.

A gyógyászati célú embrióklónozás viszont tavaly is kézzelfogható eredményeket hozott: egy bécsi kórház orvosai szívinfarktuson átesett páciensük szívizmát regenerálták a betegtől vett őssejtekkel, egy amerikai magánvállalat tudósai pedig szarvasmarhaklón embrionális őssejtjeiből működő vesét hoztak létre. ´ssejttenyésztési célból humán embrióklónozási engedélyért folyamodott Ian Wilmut, a Dolly bárányt klónozó tudós is.

Jó hír a kétség gyötörte apáknak, hogy tavaly óta egy magáncégnél már hazánkban is megrendelhető a DNS-mintán alapuló apasági teszt - a vizsgálatok elvégzéséhez elég egy csepp vér, egy hajhagyma vagy a szájnyálkahártya néhány sejtje. A tehetősebb, fejlett országok polgárai már a magzat nemét is megrendelhetik egy, az ivarsejteket nemek szerint szétválogató eljárásnak köszönhetően. Az ügyfél teljes genetikai kódját feltáró szolgáltatást nyújtó magán-kutatólabort alapított Angliában Craig Venter, az egyik leghíresebb humán géntérképész, aki tavaly azzal a bejelentésével is feltűnést keltett, hogy a Human Genom Projecten dolgozó kutatói az irányítása alatt, tudtukon kívül az ő saját génállományának kódsorrendjét tárták fel.

Ami a génmanipulált, illetve klónozott élelmiszert illeti, az amerikai tudományos akadémia állásfoglalása szerint a klónhús ehető, és a génmanipulált szervezetek is inkább a vadon élő fajokra veszélyesek, mintsem a belőlük készült táplálékot fogyasztó emberre. Az EU-ban megállapodás született a génmanipulált élelmiszerek forgalomba hozatalának az USA-nál szigorúbb feltételeiről, megkülönböztető jelzéséről. A génmanipuláció hamarosan már a fürdőszobákba is betolakodhat: amerikai kutatók olyan, a fogmosást egyszeri kezeléssel teljesen feleslegessé tévő baktériumtörzset hoztak létre, amely kiszorítja a fogszuvasodást okozó rokonát a szájüregből, ugyanakkor nem termel káros savakat, ezáltal állítólag örökre megállítja a fogak romlását.

Infokommunikáció és szerzői jogok

A hardverek tekintetében az egyetlen újdonságszámba menő trend a képtelefonoknak a 2002 karácsonyi szezonra időzített európai premierje. A színes kijelzős, digitális fényképezőgéppel egybeépített mobilok és a multimédiás üzenetküldés (MMS) segítségével bárki valóságműsort közvetíthet az életéről egy szabadon választott célközönségnek: a telefonnal készített kép- és hangfelvételek azonnal továbbküldhetőek, akár a netre is. Az újév hajnalán minden bizonnyal elkészültek az első, később válóoknak bizonyuló multimédiás üzenetek is.

A számítógép evolúciója tavaly sem vett drámai fordulatot: a PC-hez megint gyorsabbak és olcsóbbak lettek a processzorok, lapos képernyőt kapott az iMac, a Microsoft pedig sokéves fejlesztés után előrukkolt az úgynevezett tábla-PC koncepcióval, mely nem más, mint egy billentyűzetétől és egerétől megfosztott érintőképernyős noteszgép, minden eddiginél fejlettebb kézírás-felismerő technológiával. A fogyasztói szegmensbe is beszivárgott a robotdivat: az interneten már rendelhető az önállóan tájékozódó porszívó droid és a Csillagok háborújában világhíressé vált R2D2 élethű háztartási verziója is. A Microsoft Outlook levelezőprogram hosszú ideje ismert biztonsági hibáját kihasználó féregvírusok dömpingje 2002-ben sem hagyott alább: tavaly a Klez vírus H variánsa felelt átlagosan minden háromszázadik elektronikus levélért, így minden idők legnagyobb számítógépes vírusává vált. A Klez.H a 2001-es főellenséget, a SirCamot taszította le a toplista tetejéről.

A szerzői jogok frontján felbomlott az iparági konszenzus a CD másolásvédelme körül: a technológia licencét birtokló holland Philips konszern szerint nem felelnek meg a kompaktdiszk fogalmának azok a másolásvédett lemezek, melyeket nem lehet DVD-lejátszón, autóhifin és számítógépes CD-meghajtóban lejátszani. Ráadásul az év elején kiderült, hogy a védelmi eljárások többségét egy sötét filctollal, a lemez megfelelő pontját besatírozva ki lehet kapcsolni. Ausztráliában pénzbedobós CD-másoló automaták jelentek meg a közterületeken. A nagy lemezkiadók tavaly inkább az internetes fájlcserebörzékre zúdítottak össztüzet: jó pár szervert bezárattak, köztük a Mahasz feljelentése nyomán a magyar mp3portal.hu-t is. Eminem rafinált kiadója szántszándékkal hibás mp3-felvételekkel szórta tele az internetes fájlcserebörzéket az új lemez megjelenése előtt. Itthon a hóhért is akasztották: szerzői jogvédelem alatt álló anyagainak eltávolítására szólította fel a BSA-t a Complex CD-jogtár kiadója, ugyanis a bilincses kampányáról elhíresült "szoftverrendőrség" nemcsak a szerzői jogi törvényt helyezte el weboldalán, hanem annak szakjogászok által írott kommentárját is, jogdíjat azonban nem fizetett érte.

Ûrturizmus és holdraszállás-tagadás

Tavaly is járt fizetővendég az űrben, pedig az űrutaztatást korábban teljesen elutasító NASA igen szigorú házirendet léptetett életbe az épülő űrállomáson: kizáró ok a bűnözői múlt és a becstelen, botrányos életvitel, nem válhat űrturista a kábítószer-élvezőkből és a megrögzött italozókból sem. Az EU az amerikai GPS sikerén felbuzdulva saját műholdas helyzetmeghatározó rendszer kiépítésére szánta el magát: az ESA tervei szerint a 2008-ig kiépülő Galileo nem lesz kiszolgáltatva a GPS-rendszert ellenőrzése alatt tartó Pentagon kényének-kedvének. Már amennyiben sikerül fellőni, mert ezen a téren két súlyos fiaskót is elkönyvelhetett az európai űripar a tavalyi év végén: az orosz hordozórakéta hibája miatt elpusztult minden idők legnagyobb európai műholdja, az öttonnás Astra-1K, de nem járt több szerencsével az európai fejlesztésű Ariane-5 hordozórakéta sem, amely egy műsorszóró és egy kutatóműholddal a fedélzetén semmisült meg a kilövés után.

A Marson még több vizet találtak az év során, az élet jelenlétére utaló állítólagos nyomokat azonban hivatalosan rendre cáfolják az űrkutatók. Miközben már több barátságtalan helyszínen - Utah állam kősivatagában és egy grönlandi szigeten - is tesztelik az egyelőre meg nem határozott időpontban induló Mars-expedíció felszereléseit és tagjait, a Földön egyre divatosabb összeesküvés-elmélet a holdraszállás-tagadóké: az Apollo-küldetések valódiságát megkérdőjelező irányzat egy hangadója szóváltásba is keveredett Buzz Aldrinnal - a veterán űrhajós egy ökölcsapással tett pontot a vita végére. A NASA a tévképzetek eloszlatása céljából ismeretterjesztő könyvet íratott a témáról, a TransOrbital nevű magáncég pedig nemsokára szondát indít a Holdra, amely képes lesz arra is, hogy képeket készítsen az ott maradt felszerelésekről.

Oroszország az idén sem tudta maradéktalanul teljesíteni a nemzetközi űrállomás építésében vállalt kötelezettségeit, az orosz űripar válságát jól illusztrálja, hogy az elhanyagolt hangár beomlott, és elpusztította az 1988 óta nem használt szovjet űrsiklót, a Burant. Kína viszont gőzerővel készül az első kínai űrhajós 2005-ös startjára, hosszú távon pedig bázist, sőt bányát szeretne létrehozni a Holdon. A világűrt figyelő eszközök javuló teljesítményét jól jelzi, hogy felfedezték az eddig ismert földsúroló égitestek legveszélyesebbikét, amely 17 év múlva aggasztó közelségben húz majd el a bolygónk mellett.

Liberalizáció és gyűlöletbeszéd

Itthonról nézve persze mindez csak sci-fi: az internetellátottság területén tovább növekedett Magyarország lemaradása az európai átlaghoz képest, a felmérések szerint már Romániában is magasabb a penetráció. Az év közepén létrejött Informatikai és Hírközlési Minisztérium további felzárkóztató programokkal és a széles sávú internethozzáférés terjedésének ösztönzésével kíván változtatni a szomorú helyzeten. A távközlés hazai liberalizációja elhibázottnak bizonyult, piaci verseny helyett a volt monopólium pozíciójának további erősödését hozta a tavalyi év. Az internet-hozzáférés telefondíjának megosztásáról szóló miniszteri rendelet az európai átlagnál jóval alacsonyabb díjhányadot juttatott az internetszolgáltatóknak, a koncessziós telefontársaságok pedig eredményesen húzták az időt a verseny beindulása szempontjából kulcsfontosságú összekapcsolási szerződések megkötése területén. A Matáv a választásokat követő interregnum idején megszüntette az olcsó éjszakai internetezést lehetővé tévő kedvezményes konstrukcióit, a helyette kitalált használhatatlan állami internetkedvezmény pedig látványosat bukott. A politika tavaly is tehetetlennek bizonyult a piaci szereplők primer gazdasági érdekeivel szemben: a lobbiérdekek áldozatául esett hírközlési törvény módosítása tovább késlekedik.

Az országgyűlési és önkormányzati választások során az internetnek minden eddiginél nagyobb politikai szerep jutott: a pártok és szimpatizánsaik a professzionális online marketing mellett kiszivárogtatásra és e-mail kampányüzenetek lánclevélszerű terjesztésére is felhasználták az új médiumot. A közbeszédet tematizáló nacionalista indulatok megjelentek a virtuális térben is: román számítógépkalózok támadások sorozatát intézték irredenta és revizionista vagy csak szimplán magyar nyelvű weboldalak ellen, a revizionista ideológia zászlóshajójának számító nemnemsoha.hu mégsem ezért, hanem az ellene indított rendőrségi nyomozás végeredményét megelőlegezve - az anonimitásba burkolózó szerkesztők szerint csupán ideiglenesen - húzta le a rolót. Az EU az interneten megjelenő "gyűlöletbeszéddel" kapcsolatban az amerikai típusú szólásszabadság-fogalommal ellentétes, restriktív irányelveket hozott, amelyek várhatóan előbb-utóbb megjelennek a magyar jogalkotásban is. Hazánkban is szigorították a számítógépes bűnözés elleni törvényeket: az április elsején hatályba lépett Btk.-módosítások alapján a kárt nem okozó hackertámadás és a gyermekpornográfia birtoklása is szankcionálható. A Fidesz-kormány nemzetbiztonsági minisztere által megerősített értesülések szerint a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat lehallgatási célra szolgáló berendezéseket telepített a magyar internetszolgáltatók hálózataira.

Bodoky Tamás

szerző
Bodoky Tamás
publikálva
2003/1. (01. 09.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

Kultúra

még több Kultúra...

Narancs

Vélemény

még több Vélemény...