Bodoky Tamás

Alegendás Photoshop-karikatúra egy turistát ábrázol a néhai Világkereskedelmi Központ tetőteraszán, mögötte a napsütéses New York és az American Airlines közeledő utasszállítója látható, a felvételen digitális dátumpecsét: 09-11-01. A hamisítás nyilvánvaló: egy Boeing 757-es az Airlines.net repülési portálról származó fényképét illeszthették a korábban készült képre, amelyen a digitális dátumpecsét fonttípusa is hibás. Ráadásul az American Airlines a WTC északi tornyát leromboló repülőgépe egy ekkora felbontásban is szélesebb Boeing 767-es volt, a nyitott kilátó azonban a déli tornyon helyezkedett el, oda viszont nem az American, hanem a United Airlines járata csapódott be.

Aharvardi humorforrás 1991 óta a valódi Nobel-díjak stockholmi bejelentése előtti hétre időzíti gálaműsorát, melyet fergeteges parti keretében prezentálnak a rangos amerikai egyetem Sanders auditóriumában. A kitüntetettek nagyobb része azonban évről évre távolmaradásával tüntet, ami bizonyos szempontból érthető, hiszen a komoly tudósok valódi szaklapokban publikált furcsa eredményeiért osztott IgNobel nem jár pénzjutalommal, a díjazott utazását és szállását sem állja a Valószínűtlen Kutatások Közlönye (www.improbable.com), és a szakmai önéletrajzban sem mutat igazán jól ez a fajta elismerés.

Amerikai légügyi szakértők szerint a kritikán aluli repülőtéri biztonsági helyzet miatt régóta lógott a levegőben egy ehhez hasonló tragédia. Iparági szakértők és fogyasztóvédő szervezetek az elmúlt években több ízben felhívták a figyelmet a belföldi légi közlekedés biztonsági hiányosságaira: az amerikai légügyi hatóság (Federal Aviation Administration, FAA) ellenőrei 1998-1999-ben minden ötödik próbálkozásra sikeresen csempésztek fegyvert vagy robbanóanyagot a járatok fedélzetére, és a repülőterek többségén találtak valamiféle kiskaput a biztonsági vizsgálat megkerülésére. Megállapításaik között szerepelt, hogy a légitársaságok biztonsági szolgálatai alulfizetett, gyakran cserélődő munkaerővel dolgoznak, a nemrégiben szabványosított, egymillió dollár értékű, robbanóanyag-detektoros röntgengépeken csak a gyanús csomagokat futtatják át, ezért gyakran kihasználatlanul állnak. Az ország mintegy száz nagy repterén megforduló évi 670 millió utas mozgását azonban olyannyira megnehezítették - és megdrágították - volna a szigorúbb ellenőrzések, hogy a nagy légitársaságok még a több százezer dolláros bírságok ellenére is kifejezetten ellenérdekeltek voltak a szabályok betartatásában.

Szórakoztatóelektronikán régebben a rádió-, illetve tévészerű készülékeket kellett érteni, a kör a későbbiekben erősítőkkel, fejhallgatókkal, távirányítókkal, műholdvevőkkel bővült, de az még két évvel ezelőtt is elképzelhetetlen lett volna, hogy egy számítógép-alkatrész, az Intel 2 GHz-es Pentium 4 processzora legyen a kategória királya. A csipgyártó idén először jelent meg az IFA-n, hogy a Pentium 4-et pozicionálja a szórakoztatóelektronikai piacon; a játéktermi gépeket megszégyenítő multimédiás funkciókkal felturbózott processzort ugyanis elsősorban az otthoni, szabadidős számítógépekbe szánják. Nem az Intel az egyetlen hardvergyártó, amely hídfőállásokat épít ezen a piacon, a hagyományosan szórakoztatóelektronikai profilú gyártók termékei pedig rohamléptekben digitalizálódnak: a konvergencia folyamata lassan oda vezet, hogy értelmetlenné válik a "hardver" és a "lemezjátszó" közti különbségtétel, az IFA pedig egyre jobban emlékeztet a hagyományosan számítástechnikai profilú hannoveri CeBIT-re, amelyről már többször beszámoltunk ezeken a hasábokon.

a kétes kimenetelű emberkísérletekkel kapcsolatos tudományos, politikai és morális fenntartásoknak.

Április eleje óta közel félmillió számítógép-tulajdonos csatlakozott a projekthez, melynek első célja a vezető gyermekkori halálokként számon tartott leukémia új gyógyszereinek felkutatása. A munka során több száz millió molekula rákellenes hatását értékelik olyan módon, hogy egy számítógépes modellben megvizsgálják négy, a leukémia kialakulásában kulcsszerepet játszó fehérjére gyakorolt hatásukat. A kutatók becslése szerint a feladat megoldása egy átlagos PC-n legalább 24 millió órányi gépidőt igényel, ami az ufóvadász SETI@home program (lásd keretes írásunkat) tanúsága szerint az internetre kapcsolódó PC-k üresjárataiból könnyedén összeszedhető.

Az egységes hírközlési törvény végleges, a parlament által június 12-én elfogadott szövege elég egyértelműen fogalmaz: hatósági áras lesz az "internetszolgáltatás távközlő hálózaton keresztül történő nyújtása esetén a távközlő szolgáltatás díjának az a hányada, melyet a távközlési szolgáltató átad az internetszolgáltatónak". E szerint tehát a telefontársaság számláz, és az internetre irányuló telefonhívások tarifájának államilag meghatározott százalékát leadja az internetszolgáltatóknak. Ez azonban a Matávnak nagyon nem tetszik, és egyfajta "fordított" elszámolási rendszer bevezetését erőlteti.

Az elektronikus aláírás és a korszerű digitális titkosítás ugyanis technológiailag egy tőről fakad: mindkettő az úgynevezett public key, vagyis nyilvános kulcsú kriptográfián alapul, amely egy olyan ládához hasonlítható, melyet bezárni a nyilvános kulccsal, de kinyitni már csak egy másik, a titkos kulccsal (tehát a nyilvánossal sem) lehet. A nyilvános kulcsot használó rendszerekben minden résztvevő két, egymást kiegészítő kulcsot birtokol: a titkos (avagy magán-) kulccsal lehet megfejteni az üzenetet, amelyet a nyilvános kulccsal kódoltak. A nyilvános kulcsot a kommunikációs hálózatban közzé lehet tenni, míg a magánkulcsot őrizni kell.

A28 éves Max Butler a neten Max Vision, az FBI aktáiban pedig "Equalizer" fedőnéven szerepel, és saját bevallása szerint 20 éve hackel: telefonbetyárkodással kezdte, később BBS-t (számítógépes üzenőtáblát) üzemeltetett, nagygépes környezetben garázdálkodott, az internet megjelenésével pedig a hálózati technológiák biztonsági hiányosságainak közismert szakértőjévé képezte át magát.

Amédia által ráragasztott "első űrturista" címke viszont vitatható, mert korábban több civil is járt a világűrben: a Challenger katasztrófája előtt néhány amerikai politikus űrsiklózott szakmailag nehezen indokolható céllal, és az orosz Mir Ûrállomáson is megfordultak civilek, például egy japán újságíró, akinek egy médiavállalat finanszírozta a kiruccanást. Tito esete azért különleges, mert ő az első magánember, aki a saját pénzén váltotta valóra a saját álmát, ráadásul amerikai milliomosként orosz segítséggel és amerikai tiltakozás ellenére tölthetett egy hetet a túlnyomórészt amerikai pénzből épülő Nemzetközi Ûrállomáson.

a Viking-szondák felvételein felfedezhető különös objektumokat. Enigmákban a Mars Global Surveyor friss képei sem szűkölködnek, és ezúttal komolyabb tudósok, köztük magyar szakemberek is beszálltak a találgatásba.

még űrállomásszerűbb hannoveri vásárvárost. Elemzők szerint a high-tech bukta begyűrűzése Európába már csak idő kérdése, ez azonban a CeBIT-en látszott meg