Gép + Narancs: Őssejtek és űrturisták

szerző
Bodoky Tamás
publikálva
2002/1. (01. 10.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Márciusban az oroszok lehozták a selejtezésre ítélt Mir űrállomást: a 15 éves szerkezet a világméretű aggódás dacára az előre meghatározott ballisztikus pályán zuhant a Csendes-óceánba, hangrobbanásokkal örvendeztetve meg a Fidzsi-szigetek lakóit, és jelentős extraprofitot termelve néhány kockáztató hajlamú biztosítótársaságnak. A Mir végsőkig halogatott megsemmisítésével szimbolikusan is űrversenyt veszített Oroszország nyugati űrturisták dollármillióival kárpótolja magát: elsőként egy, a tőzsdén meggazdagodott egykori NASA-alkalmazott, Dennis Tito járt saját pénzén a kozmoszban, és az amerikai tiltakozásnak fittyet hányva pár napig az épülő nemzetközi űrállomáson is rontotta a levegőt. A vállalkozás sikerén felbuzdult orosz űripar hamarosan egy dél-afrikai internetmilliomost repít orbitális pályára, sőt űrkapszulahotelt tervez menetrendszerű luxushasználatra. Kína egyelőre csak kutyát, nyulat, majmot és csigát űrtúráztat, de a túlélési arány meredeken felívelő görbéje azt sejteti, hogy hamarosan ember következik.

Márciusban az oroszok lehozták a selejtezésre ítélt Mir űrállomást: a 15 éves szerkezet a világméretű aggódás dacára az előre meghatározott ballisztikus pályán zuhant a Csendes-óceánba, hangrobbanásokkal örvendeztetve meg a Fidzsi-szigetek lakóit, és jelentős extraprofitot termelve néhány kockáztató hajlamú biztosítótársaságnak. A Mir végsőkig halogatott megsemmisítésével szimbolikusan is űrversenyt veszített Oroszország nyugati űrturisták dollármillióival kárpótolja magát: elsőként egy, a tőzsdén meggazdagodott egykori NASA-alkalmazott, Dennis Tito járt saját pénzén a kozmoszban, és az amerikai tiltakozásnak fittyet hányva pár napig az épülő nemzetközi űrállomáson is rontotta a levegőt. A vállalkozás sikerén felbuzdult orosz űripar hamarosan egy dél-afrikai internetmilliomost repít orbitális pályára, sőt űrkapszulahotelt tervez menetrendszerű luxushasználatra. Kína egyelőre csak kutyát, nyulat, majmot és csigát űrtúráztat, de a túlélési arány meredeken felívelő görbéje azt sejteti, hogy hamarosan ember következik.

Újabb bizonyítékok és cáfolatok láttak napvilágot a marsi élet ügyében: a Mars Global Surveyor szonda a weben is hozzáférhető több tízezernyi fényképe az űrtudomány Rorschach-tesztjének bizonyult - ufóvadász parafenomének helyett ezúttal komoly tudományos műhelyek gyártják a meghökkentő elméleteket. Magyarok is beszálltak a találgatásba: a Planetárium igazgatója, dr. Horváth András és szerzőtársai úgy vélik, hogy a bolygó déli pólusa közelében fekvő kráterek belsejében sorjázó, évszakonként változó méretű fekete foltok nem magyarázhatók fizikai jelenségekkel - szerintük fotoszintetizáló marsi felszíni organizmusról van szó. A NASA badarságnak tartja a dolgot, az EU űrhivatala azonban fontolóra vette a kráterek tüzetesebb vizsgálatának beiktatását a 2003-ban induló európai Mars-szonda programjába. Lelepleződött a Mars híres arca: huszonöt évvel azután, hogy a Viking-1 először lencsevégre kapta, a területről készített új felvételekről egyértelműen kiderült, hogy az antropomorf jellegzetességeket csak a fények játéka okozta. Egy zord klímájú arktikus szigeten megkezdték az ember Marsra juttatásához szükséges műszerek és felszerelések tesztjét.

Bébidizájn és emberklónozás

A klónozás, az embriómanipuláció és a génterápia területén idén is nagyot futott a biotechnológia: a Dolly bárányt létrehozó kutatócsoport malacokon is megismételte a híres kísérletet, ausztrál tudósok pedig a kihalt tasmán tigris feltámasztásán dolgoznak ezzel a módszerrel. Egy amerikai magáncég emberi embriót hozott létre sejtmagátültetéssel - egyelőre gyógyászati céllal, de a gyermektelen, ám tehetős házaspárok érdekeire hivatkozva több kutatócsoport is 2002-re ígéri az első klónozott bébiket, fittyet hányva a kétes kimenetelű emberkísérletekkel kapcsolatos tudományos, politikai és morális fenntartásoknak. Szerencsére csak blöffölnek, de az embermásolás elleni fokozódó nemzetközi tiltakozás következtében szigorodtak az emberi őssejtek gyógyászati célú kinyerésére irányuló embriókísérletek törvényi feltételei: a mesterséges megtermékenyítéssel vagy klónozással létrehozott, illetve abortuszból nyert emberi embriókból kinyert őssejtekből különféle emberi szövetek állíthatók elő, amelyeket a beteg szervezet hibásan működő vagy elpusztult szöveteinek pótlására lehet felhasználni.

A génterápia területén máris gyakorlati hasznot hozott az emberi örökítőanyag kódsorrendjének ismerete, egyre több hír szól a korábban csak elméleti lehetőségként létező génkezelésekről. Francia orvosok az X kromoszómához kapcsolódó súlyos kombinált immunhiányt gyógyítottak génszinten kijavított őssejtek segítségével, amerikaiak a daganatos betegségek leküzdése, a szívizomszövet regenerációja, illetve a cukorbetegség terén számoltak be áttörésekről. Anglia egyik legnagyobb biztosítója törvénytelen génteszteket végeztetett az életbiztosítási szerződések megkötése előtt ügyfelein, de tavaly óta a törvény is megengedi ugyanott a bébidizájnnak is nevezett embriószelekciót. Ennek során az örökletes betegségben szenvedő gyermeket mesterséges megtermékenyítéssel létrehozott, a beültetés előtt genetikai és szövettani szűrővizsgálatokon átesett embrióból kifejlődő magzat vérképző őssejtjeivel, illetve csontvelőjével gyógyítják - a nem fájdalommentes terápia után pedig a donorbabát is fel kell nevelni. Egy új spermaszelekciós eljárás segítségével lehetővé vált a gyermekek nemének tervezése is, és kifejlesztettek egy mesterséges spermaként működő kémiai koktélt, amelynek segítségével egyetlen petesejtből (nőnemű) utódot lehet létrehozni - egy brit andrológus szerint a férfiak kihalása már nem okozna problémát. Beültethető mesterséges szívet fejlesztett ki az Abiomed: a titánium-műanyag ötvözetből készült pumpa hatvan nappal hosszabbíthatja meg az emberéletet.

Magyar pingvin

Az évek óta húzódó antitrösztperben a Microsoft számára kedvező döntés született: miután a washingtoni fellebbviteli bíróság semmisnek mondta ki a cég feldarabolásáról tavaly októberben hozott elsőfokú ítéletet, a monopolista szoftvergyár megegyezett az immár republikánus irányítás alatt álló, ezért az ügyben jóval kompromisszumkészebb igazságügy-minisztériummal. A megállapodás értelmében a számítógépgyártók a Windowsba épített alkalmazásokat rivális cég termékeire cserélhetik, és a Microsoftnak technikai információkkal kell segítenie az alternatív alkalmazásokat fejlesztő cégeket, továbbá fel kell hagynia versenyellenes, "ragadozó" praktikáival - de nem darabolják fel, és továbbra sem kell nyilvánosságra hoznia forráskódjait. Magánvádlóinak zömét egymilliárd dolláros oktatási célú felajánlással szerelte le a Microsoft, az antitrösztperbe felperesként bevont szövetségi államok egy része azonban nem fogadta el a megegyezést. Új fejlemény, hogy az Európai Unió is versenyjogi vizsgálatot kezdeményezett az amerikai szoftvergyár ellen, ezúttal az operációs rendszerbe épített médialejátszó miatt.

A Microsoft egyeduralmát egyelőre csak technológiai szempontból fenyegető nyílt forráskódú operációs rendszer, a Linux tavaly ismét közelebb került a mainstreamhez: prosperáló vállalkozások épültek a kilencvenes években csak hacker oprendszerként aposztrofált szoftver fejlesztésére és forgalmazására, és a nagy hardvergyártók is megjelentették a kínálatukban: az IBM például kínos reklámbotrányba keveredett, amikor a szoftver underground imázsát kiaknázva amerikai városokban lemoshatatlan falfirkákkal népszerűsítette a pingvinemblémát. A szervereken már népszerű Linux fokozatosan alkalmazkodik az átlagfelhasználó asztali számítógépéhez is: az egymással versengő disztribúciók felhasználóbarát telepítőprogramokkal és grafikus felületekkel álltak elő. Magyarországon a német Suse Linux önálló képviseletet létesített, és piacra dobta a diszribúció magyarított, kézikönyvvel, alkalmazásokkal és telepítési segédlettel ellátott változatát.

Konzolháború

Hardverfronton a zeneipar az internetes fájlcserélő rendszerek népszerűségének növekedésére reagálva piacra dobta a másolásvédett CD-t, amit nem lehet a számítógépen lejátszani, így digitalizálni, sokszorosítani, az internetre tenni és csereberélni sem. A Microsoft betört a televízióra köthető játékkonzolok hagyományosan japán cégek által dominált piacára: a DVD-lejátszóként is használható X-box legfőbb vetélytársa a Sony szintén 2001-ben piacra dobott PlayStation 2 konzolja. A Microsoft a tőle megszokott vehemenciával, a gyártási költség alatt kínálja első hardvertermékét, amelyet az európai piacra Magyarországon, a Flextronicsszal gyártat, egyes becslések szerint a magyar GDP öt százalékát kitévő summáért. A Play-Station 2-ről viszont az a hír járja, hogy Irak nagy tételben vásárolt belőle, mert olyan erős, hogy némi barkácsmunkával akár egy robotrepülőgépet is elvezet bármelyik felhőkarcolóig.

Az Amerika elleni terrortámadás világszerte kapóra jött a polgári szabadságjogok korlátozását szorgalmazó bürokratáknak, a reptereken kezdődött rendcsinálást az interneten is folytatták: az év elején az ACLU jogvédő szervezet még egész oldalas hirdetésekben tiltakozott a digitális lehallgatórendszerek, például az egész bolygón bevethető műholdas Echelon ellen, a terrortámadás után azonban a biztonság iránti hisztérikus igény elolvasztotta a csúcstechnológia orwelliánus felhasználását ellenzők tömegbázisát. Az antiterrorista intézkedéscsomagok keretében gyakorlatilag megszűnt a bírósági kontroll a telefon- és internetlehallgatás felett: az FBI ügynökei órákkal a tragédia után megkezdték a "húsevő" néven elhíresült internet-lehallgató-technológia telepítését a nagyobb amerikai internetszolgáltatóknál.

Jelentősen felértékelődtek a biometriai azonosító technológiák, például a New Jersey-i Visionics szoftvercég korábban sokat bírált arcfelismerő rendszere, a FaceIt, amellyel elsőként a Superbowl-döntőn megjelent szurkolókat igazoltatták tudtukon kívül, de hamarosan az összes repülőtéren bevezetik. Szigorodtak a hackertörvények is: a kopirájtipar kezet csókolhat Uszamának, soha nem volt még ilyen egyszerű elítélni a hobbista kódtörőket. Magyarországon a Btk.-ba is bekerültek a számítógépes bűnözést penalizáló passzusok, és internetrendőrség kezdte meg működését az ORFK berkeiben. Tavaly első ízben osztották ki a magyar Nagy Testvér Díjat azoknak az intézményeknek, cégeknek és magánszemélyeknek, akik a legtöbbet tesznek az emberek magánszférájának megsértéséért.

Hamvába holt liberalizáció

Az egységes hírközlési törvény radikális piacnyitást ígérő tavaszi tervezete szomorú átalakuláson ment keresztül a végszavazásig: a parlamenti vitát övező lobbirohamban az érdekeltek még a módosító javaslatokat is kulcsrakészen szállították a képviselőknek, akik ezekből több tucatnyit változtatás nélkül nyújtottak be, esetenként a bennük szereplő hibákkal együtt. A végeredmény egy jóval puhább, a fogyasztók helyett a szolgáltatók, elsősorban a hálózattulajdonosok érdekeit tükröző jogszabály lett, amelyhez csak az utolsó pillanatban, december végén készültek el a szükséges végrehajtási rendeletek, és előreláthatóan csak a belföldi távolsági és a nemzetközi telefonhívások terén hoz némi érzékelhető árcsökkenést: a német liberalizáció után látványos piacvesztést elszenvedő Deutsche Telekom hazai leányvállalatainak nem kell átélniük a traumát.

Internetfronton a liberalizáció nagy ígérete a távközlési és internetszolgáltató közti díjmegosztási kötelezettség bevezetése volt, amire számítva két ingyenes internetszolgáltató is piacra lépett az év elején. A Freestart és a Kiwwi rövid idő alatt több százezer új felhasználót csábított a netre, gondolván, hogy januártól az európai normáknak megfelelő részt hasíthatnak a távközlési szolgáltató számára generált pluszforgalomból. A december végén megjelent végrehajtási rendelet azonban ezen a téren is csalódást okozott: a forgalmuk túlnyomó részét a csúcsidőn kívüli, kedvezményes időszakban bonyolító szolgáltatók az EU-ban szokásos 40-50 százalék helyett ebben az időszakban mindössze 10 százalékot kapnak a telefondíjakból, ami még a költségeiket sem fedezi. A díjmegosztást legvehemensebben ellenző Matáv megint fellélegezhetett: a beszélgetésforgalom mobilra helyeződésével a vezetékes telefóniában a fő bevételforrásnak az adatforgalom ígérkezik, az egymással versengő ingyenes szolgáltatók között azonban gyorsan elolvadt volna a telefontársaság piacvezető leányvállalatának előnye. A Fidesz-kormány infokommunikációs ígéreteiből csak egy vérszegény kormányportálra futotta, igazi liberalizációra nem.

Teljes sávszélességgel

Valódi piaci verseny bontakozott ki a széles sávú internetszolgáltatás területén: tavaly debütált az ADSL, amely a kábeltévés megoldáshoz hasonlóan forgalmi díj és telefonköltség nélküli, nagy sebességű internetelérést tesz lehetővé egyszerű telefonvonalon, így máris lehetőséget teremtett a kábel- és a telefonszolgáltatók közti infrastrukturális verseny árcsökkentő hatásának megtapasztalására. 2001-ben is folytatódott a mobil gyors térnyerése, aminek a szolgáltatók szerint már csak az vethet véget, ha minden élő ember zsebében ott zizeg a mobiltelefon. A drót nélküli internet forradalma elmaradt, tovább hódít viszont az SMS, és Magyarországon is törvénybe iktatták a jogegyenlő digitális kézjegyet: a jogszabály megteremtette az elektronikus kereskedelem és ügyintézés jogi hátterét, ám a lehetőség a megfelelő infrastruktúra hiányában egyelőre meglehetősen korlátozott körben hozzáférhető. Tavaly is megduplázták nézettségüket a vezető internetes híroldalak: a hazai tartalomszolgáltatók önszabályozó egyesület létrehozásával és etikai kódexszel készültek a neten is dúló választási kampányra.

Bodoky Tamás

szerző
Bodoky Tamás
publikálva
2002/1. (01. 10.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

Kultúra

még több Kultúra...

Narancs

Vélemény

még több Vélemény...