Török Tibor

Walter Benjamin: "A szirének hallgatása". Válogatott írások

A tavalyi intézkedéseknek köszönhetően jelentősen megugrott a Magyarországra behozott használt autók száma, mind a magánszemélyek, mind pedig az importőr cégek éltek a liberalizáció adta lehetőséggel, és alaposan bevásároltak külföldön. Bár az évjárat-korlátozás is megszűnt, a gépkocsiimport már nem arról szól, mint a kilencvenes évek elején, nyoma sincs a roncsderbinek. Most úgy tűnik, az egy évig tartó jó világnak az állam véget vet: valamelyik minisztériumban kiszámolták, hogy a behurcolt autók átlagára 370 ezer forint körül volt, ami több mint érdekes, főleg ha egy jóképű német márkáról van szó.

Állami szerv dolgozójaként elkövetett vesztegetés és más bűncselekmény alapos gyanúja miatt rendelt el nyomozást a szombathelyi ügyészség a helyi Berzsenyi Dániel Főiskola testnevelési tanszékének oktatója, Sákovics Péter ellen. Az elmúlt napokban - hírzárlat mellett - megindított rendőrségi vizsgálatnak azt kell tisztáznia, hogy igazak-e a hallgatók vádjai, miszerint a tanár pénzt kért a sportszakmai gyakorlatok igazolásáért.

Legutóbb a soproniak szembesültek a problémával, a rókák igencsak otthonosan mozogtak a város egyes kerületeiben. A Városüzemeltetési Kft. illetékesei talán az egyetlen törvényes megoldást találták azzal, hogy fontolóra veszik, altatólövedékes fegyvert vásárolnak a gyepmesternek, aki némi munkakörbővítés után nekifoghat a probléma megoldásának. A rókák urbanizációja nem eseti jelenség: a megyei lapok rendre hírt adnak a városokba látogató, kukákat szétszedő, játszótereken, sőt védett temetőben is szimatoló állatokról. Falun még ennél is jóval nagyobb kalamajkát okoznak, mivel a róka igen hamar képes lerabolni egy-egy falusi portát, legtöbbször büntetlenül. (Van olyan falu, ahol a róka beköltözött a szénapajtába: a három kutyát megfélemlítette, és lakhelyéről indul vadászni. A gazda bánatára nem lehet azonnal lelőni, mivel ez lakott területen csak külön engedéllyel lehetséges.)

Eleinte úgy tűnt, a kisvárost felzaklató tragédiát, ha nem is könnyen, de megoldja a rendőrség. Száz nyomozó dolgozott az ügyön, amiből - minthogy éppen dühöngött a választási kampány - a maga álszent módján a politika is igyekezett tőkét kovácsolni. Torgyán Szombathelyen korteskedve ekkor rántotta elő cilinderéből a halálbüntetés visszaállítását (lásd: Minden határon túl, MaNcs, 1998. április 9.); de a hatalomnak sem jött jókor egy megoldatlan gyermekgyilkosság. A közvéleményt azóta is erősen megosztja az ügy, és a kétféle megítélést tovább erősíti, hogy az eset tárgyalásának a bíróság most futott neki harmadszor. A történet egyik értelmezése szerint a felderítés és az ítélkezés során történtek a bűnösség kérdésében nem lényeges hibák, míg a másik, szintén közkeletű interpretáció számára a vád gyöngeségei éppenséggel a vádlott bűntelenségét bizonyítják. Kétségtelen, hogy a védelem jól használta ki a vád hibáit: de mi van akkor, ha az eljárási bakik nem mellékesek, hanem - szó szerint - perdöntőek voltak?

Atörténet a boldog békeidőkben kezdődött, amikor a magyar futballistákat csak harminc év fölött engedték ki külföldre. Szombathelyről két, akkoriban nagyon népszerű játékos, Halmosi Zoltán és Kulcsár Ferenc zárhatta Ausztriában a pályafutását - így indult a nyugati vonal. Halmosit azóta is emlegetik a sógorok, a játékos odaát roppant népszerű lett. Kulcsárt sem felejtették el, a sigethi (´rsziget) kávézó közönsége azonnal tudja, hogy ő volt az a Cánci névre hallgató magyar, akit vállukon vittek végig a falun, amikor a csapat megnyerte a bajnokságot.

"Verekedős" képviselő Szombathelyen

Bár a kisgazdakavarok miatt egy ideig veszni látszott a kezdeményezés,

Aföldtörvény 1994-es módosítása értelmében külföldi állampolgárok és gazdasági társaságok nem vásárolhatnak termőterületeket. A kárpótlási liciteken azonban korábban már megjelentek a külföldiek vagy megbízottaik, akik aztán a körülbelül hetven százalékon megvásárolt kárpótlási jegyekkel földtulajdonhoz jutottak. Az egyik, nagy port felvert szombathelyi ügyben még az ügyészség is vizsgálódott, ám a város határában, igen jó helyen lévő területeket megszerző férfi - akinek képviselője gyakorta nyolcvan-kilencven tárcsát emelgetett a földárverésen - ténykedését nem találták törvényellenesnek.