Vadállatok a fedélzeten: Róka fogta kuka

  • Török Tibor
  • 2001. december 20.

Lokál

Legutóbb a soproniak szembesültek a problémával, a rókák igencsak otthonosan mozogtak a város egyes kerületeiben. A Városüzemeltetési Kft. illetékesei talán az egyetlen törvényes megoldást találták azzal, hogy fontolóra veszik, altatólövedékes fegyvert vásárolnak a gyepmesternek, aki némi munkakörbővítés után nekifoghat a probléma megoldásának. A rókák urbanizációja nem eseti jelenség: a megyei lapok rendre hírt adnak a városokba látogató, kukákat szétszedő, játszótereken, sőt védett temetőben is szimatoló állatokról. Falun még ennél is jóval nagyobb kalamajkát okoznak, mivel a róka igen hamar képes lerabolni egy-egy falusi portát, legtöbbször büntetlenül. (Van olyan falu, ahol a róka beköltözött a szénapajtába: a három kutyát megfélemlítette, és lakhelyéről indul vadászni. A gazda bánatára nem lehet azonnal lelőni, mivel ez lakott területen csak külön engedéllyel lehetséges.)
Legutóbb a soproniak szembesültek a problémával, a rókák igencsak otthonosan mozogtak a város egyes kerületeiben. A Városüzemeltetési Kft. illetékesei talán az egyetlen törvényes megoldást találták azzal, hogy fontolóra veszik, altatólövedékes fegyvert vásárolnak a gyepmesternek, aki némi munkakörbővítés után nekifoghat a probléma megoldásának. A rókák urbanizációja nem eseti jelenség: a megyei lapok rendre hírt adnak a városokba látogató, kukákat szétszedő, játszótereken, sőt védett temetőben is szimatoló állatokról. Falun még ennél is jóval nagyobb kalamajkát okoznak, mivel a róka igen hamar képes lerabolni egy-egy falusi portát, legtöbbször büntetlenül. (Van olyan falu, ahol a róka beköltözött a szénapajtába: a három kutyát megfélemlítette, és lakhelyéről indul vadászni. A gazda bánatára nem lehet azonnal lelőni, mivel ez lakott területen csak külön engedéllyel lehetséges.)

Veszettség elleni program

Az úgynevezett rókavakcinációs program 1992-ben indult a Dunántúl nyugati felén, repülőgépről kiszórt oltóanyaggal (a vadászok csak töpörtyűnek nevezik a gyógyító kapszulát tartalmazó, rendkívül büdös, halszagú csalit) kínálták meg a veszettségtől sújtott állományt. Ahogy a tanulmányokból kiolvasható, alapvetően az a cél vezérelte az eljárás kidolgozóit, hogy távol tartsák a halálos betegséget az embertől. Az 1939-ben Lengyelország északi részéről kiindult járvány 1954-re érte el Magyarországot, és 1967-ben "robbant" - néhány év alatt az egész ország fertőzötté vált. (A szakirodalom erdei veszettségnek nevezi a betegségnek ezt a fajtáját, amelyet vadon élő állatok terjesztenek, szemben az urbánus, a háziállatokon kiütő változattal.) A szakembereket valószínűleg az adatok gondolkodtatták el, a nyolcvanas évek elején a veszett állatok huszonöt százaléka került ki a házi kedvencek közül - tíz évvel korábban ugyanez a szám mindössze öt százalék volt. Bár a közvélemény általában a kutyákat hozza össze a veszettséggel, Magyarországon az ebeket már a harmincas évek végétől kötelező beoltani, így a macskák léptek elő a közvetítő veszélyforrássá. A programnak tehát az volt a lényege, hogy megakadályozzák a kór közelebb kerülését az emberhez. Az adatok azt mutatják, hogy bevált az eljárás, néhány év alatt töredékére esett vissza a Dunántúlon a vadon élő veszett állatok száma.

Csak éppen azóta a Nyugat-Dunántúlon a vadászok (sok esetben pedig a falusiak) rémálma lett a róka. Az úgynevezett apróvadas (nyúl, fácán, őz) területeken az elszaporodott állatok igen komolyan megtizedelték az állományt. Az Alföldön, ahol a vadásztársaságok fő megélhetését jelenti az apróvad, szintén megkezdődött a vakcina szórása - nem véletlen, hogy a hírek szerint ebben a térségben szó szerint élethalálharc folyik a rókák és a vadászok között.

A veszettség, bármilyen furcsa, kordában tartotta a rókapopulációt. A betegség visszaszorítása miatt viszont jelentősen elszaporodott az állomány, számuk nagyobb, mint amennyit az adott terület eltartani képes, ezért egyre inkább a lakott területek felé veszik az irányt, pedig az alapvetően roppant óvatos állat korábban tartott az embertől. Ma viszont már jól alkalmazkodik a megváltozott körülményekhez: az egyik dunántúli vadászterületen felfigyeltek arra, hogy az élelemszűkében lévő rókák rákaptak az őzgidákra, noha elvileg pockon - ezt viszont a mezőgazdasági termelők irtják meglehetősen jó hatásfokkal -, rágcsálókon, apróvadakon, bogarakon, dögön és egyebeken kellene tengődniük.

Lőj a rókára!

A róka egyébként szabadon lőhető, feltéve, ha háromszáz méterre elhagyja a lakott területet, és megvárja a vadászt. Mivel éjszakai ragadozó, szürkületkor jelenik meg, a sötétség leple alatt mozog, és hajnalra eltűnik. Igen rejtett életet él, óvatos, intelligens állat, egyedül a január-februári párzási periódusban, az úgynevezett koslatási időben "figyelmetlenebb".

A vadászok szerint teljesen fölösleges volt a rókavakcina-program, az emberek ugyanis roppant tartózkodóak, inkább őket értesítik, mint hogy a gyanús állathoz nyúlnának. A veszettségtől való félelem szinte mindenkit visszatartott, ráadásul az elmúlt években jelentősen csökkent a rókaprém ára, a kikészítés ugyanannyiba kerül, mint amennyiért később el lehet adni. Ekkora kockázattal senki nem vágott bele. Most, jobb híján, a vadászoknak kellene rendet teremteniük a túlszaporodott rókák között, de mindez csupán szélmalomharc. Egy-egy elejtett példányért 75 sörétes lőszer jár (amiből húsz forint egy darab), de a hivatásosok számára a terület vadállománya amúgy is rengeteg feladatot jelent. Mindez pluszmunka. A rókaprém ára alacsony, emiatt legtöbbször meg sem nyúzzák a lelőtt állatot. A hetvenes évek közepén még egy közepes havi fizetéssel ért fel a jó minőségű szőrme, manapság egyáltalán nem tartozik a kurrens cikkek közé. Akkoriban igyekeztek sörétes puskával leteríteni a rókákat, hogy kisebb kár essen az értékes bundában. Ma már mindennel tüzelnek rájuk, golyóssal, nagy kaliberű vadászfegyverrel. "Mindegy mivel, csak eltaláljuk!" - fogalmazott az egyik vadász.

Füstölés, méreg, tacskó

A puskás türelemjáték mellett nem túl sok megoldás kínálkozik a róka elpusztítására. A föld alatti járatokban élő állat ellen kotorékebek vethetők be, ám a vadászok nem kedvelik túlságosan a módszert. (Bár újabban a megnövekedett számú állomány egy része a kazlakba is beköltözött.) Az igazi rókavárak ugyanis több generációt kiszolgáltak már, valóságos labirintus épült ki a föld alatt. Ide kell leengedni a tacskókat, terriereket, de senki sem kockáztatja szívesen kedvence életét, mivel gyakran megesik, hogy a harc hevében beomlik egy-egy járat, és ilyenkor indulhat a mentőakció: hogyan ássuk ki Morzsit? Még rosszabb a helyzet, ha a rókavár egyik felében borz is él: a rendkívül erős harapású, megkerülhetetlen állat hamar elintézi a kotorékebeket. Alternatív megoldásként a hetvenes években foszgéngyertyát alkalmaztak: a füst megfojtotta - vagy elűzte - a járatban rejtőző rókát és kicsinyeit. A módszert 1987-ben betiltották, tavalytól külön engedéllyel ismét alkalmazható a nem éppen állatbarát megoldás, amit maguk a vadászok sem tartanak sportszerűnek. Marad még a más országokban sikerrel alkalmazott méreg, de ennek a használata Magyarországon tilos. Más kérdés, hogy például a falvakban nem szórakoznak sokat a szárnyasokra rákapott rókával - még akkor sem, ha ezzel jócskán megsértik a vad- és állatvédelmi törvényt. Az egyik, Szombathelyhez közeli falu gazdálkodója elmondta: három ellopott tyúk után unta meg a szabad rablást, és maga cselekedett a szabályok miatt tehetetlen vadász helyett. Az eredmény: egy csapda fogta és egy agyonvágott róka, az utóbbit a kutyák szorították sarokba. Egyébként a portákon a jó házőrző az egyetlen biztos megoldás, a területét védő eb - függetlenül a fajtájától - nagy valószínűséggel távol tartja a rókát.

Újabb kór

A vadászok megfigyelték, hogy a veszettségre immunis rókákat újabb betegség kezdi tizedelni. Már tavaly észrevették, hogy szinte mindegyik elejtett példány rühes. Az élősködő atka "ténykedése" következtében az állat szőre kihullik, a védtelenné vált róka pedig elpusztul a hidegtől. A rühesség a háziállatokra is veszélyes. Különösen a párzási időszak után terjed a betegség, ekkor az állatok nagyobb területeket bejárnak, idegen példányokkal találkoznak. Mindez sokakat arról győzött meg, hogy a természet valahogy igyekszik kiegyenlíteni az emberi beavatkozást és visszaállítani a rendet. A vadat féltő szakemberek szerint előbb-utóbb amúgy is át kell gondolni a 150 százalékos sikert hozó rókavakcinációs programot.

Török Tibor

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.