Vadállatok a fedélzeten: Róka fogta kuka

  • Török Tibor
  • 2001. december 20.

Lokál

Legutóbb a soproniak szembesültek a problémával, a rókák igencsak otthonosan mozogtak a város egyes kerületeiben. A Városüzemeltetési Kft. illetékesei talán az egyetlen törvényes megoldást találták azzal, hogy fontolóra veszik, altatólövedékes fegyvert vásárolnak a gyepmesternek, aki némi munkakörbővítés után nekifoghat a probléma megoldásának. A rókák urbanizációja nem eseti jelenség: a megyei lapok rendre hírt adnak a városokba látogató, kukákat szétszedő, játszótereken, sőt védett temetőben is szimatoló állatokról. Falun még ennél is jóval nagyobb kalamajkát okoznak, mivel a róka igen hamar képes lerabolni egy-egy falusi portát, legtöbbször büntetlenül. (Van olyan falu, ahol a róka beköltözött a szénapajtába: a három kutyát megfélemlítette, és lakhelyéről indul vadászni. A gazda bánatára nem lehet azonnal lelőni, mivel ez lakott területen csak külön engedéllyel lehetséges.)
Legutóbb a soproniak szembesültek a problémával, a rókák igencsak otthonosan mozogtak a város egyes kerületeiben. A Városüzemeltetési Kft. illetékesei talán az egyetlen törvényes megoldást találták azzal, hogy fontolóra veszik, altatólövedékes fegyvert vásárolnak a gyepmesternek, aki némi munkakörbővítés után nekifoghat a probléma megoldásának. A rókák urbanizációja nem eseti jelenség: a megyei lapok rendre hírt adnak a városokba látogató, kukákat szétszedő, játszótereken, sőt védett temetőben is szimatoló állatokról. Falun még ennél is jóval nagyobb kalamajkát okoznak, mivel a róka igen hamar képes lerabolni egy-egy falusi portát, legtöbbször büntetlenül. (Van olyan falu, ahol a róka beköltözött a szénapajtába: a három kutyát megfélemlítette, és lakhelyéről indul vadászni. A gazda bánatára nem lehet azonnal lelőni, mivel ez lakott területen csak külön engedéllyel lehetséges.)

Veszettség elleni program

Az úgynevezett rókavakcinációs program 1992-ben indult a Dunántúl nyugati felén, repülőgépről kiszórt oltóanyaggal (a vadászok csak töpörtyűnek nevezik a gyógyító kapszulát tartalmazó, rendkívül büdös, halszagú csalit) kínálták meg a veszettségtől sújtott állományt. Ahogy a tanulmányokból kiolvasható, alapvetően az a cél vezérelte az eljárás kidolgozóit, hogy távol tartsák a halálos betegséget az embertől. Az 1939-ben Lengyelország északi részéről kiindult járvány 1954-re érte el Magyarországot, és 1967-ben "robbant" - néhány év alatt az egész ország fertőzötté vált. (A szakirodalom erdei veszettségnek nevezi a betegségnek ezt a fajtáját, amelyet vadon élő állatok terjesztenek, szemben az urbánus, a háziállatokon kiütő változattal.) A szakembereket valószínűleg az adatok gondolkodtatták el, a nyolcvanas évek elején a veszett állatok huszonöt százaléka került ki a házi kedvencek közül - tíz évvel korábban ugyanez a szám mindössze öt százalék volt. Bár a közvélemény általában a kutyákat hozza össze a veszettséggel, Magyarországon az ebeket már a harmincas évek végétől kötelező beoltani, így a macskák léptek elő a közvetítő veszélyforrássá. A programnak tehát az volt a lényege, hogy megakadályozzák a kór közelebb kerülését az emberhez. Az adatok azt mutatják, hogy bevált az eljárás, néhány év alatt töredékére esett vissza a Dunántúlon a vadon élő veszett állatok száma.

Csak éppen azóta a Nyugat-Dunántúlon a vadászok (sok esetben pedig a falusiak) rémálma lett a róka. Az úgynevezett apróvadas (nyúl, fácán, őz) területeken az elszaporodott állatok igen komolyan megtizedelték az állományt. Az Alföldön, ahol a vadásztársaságok fő megélhetését jelenti az apróvad, szintén megkezdődött a vakcina szórása - nem véletlen, hogy a hírek szerint ebben a térségben szó szerint élethalálharc folyik a rókák és a vadászok között.

A veszettség, bármilyen furcsa, kordában tartotta a rókapopulációt. A betegség visszaszorítása miatt viszont jelentősen elszaporodott az állomány, számuk nagyobb, mint amennyit az adott terület eltartani képes, ezért egyre inkább a lakott területek felé veszik az irányt, pedig az alapvetően roppant óvatos állat korábban tartott az embertől. Ma viszont már jól alkalmazkodik a megváltozott körülményekhez: az egyik dunántúli vadászterületen felfigyeltek arra, hogy az élelemszűkében lévő rókák rákaptak az őzgidákra, noha elvileg pockon - ezt viszont a mezőgazdasági termelők irtják meglehetősen jó hatásfokkal -, rágcsálókon, apróvadakon, bogarakon, dögön és egyebeken kellene tengődniük.

Lőj a rókára!

A róka egyébként szabadon lőhető, feltéve, ha háromszáz méterre elhagyja a lakott területet, és megvárja a vadászt. Mivel éjszakai ragadozó, szürkületkor jelenik meg, a sötétség leple alatt mozog, és hajnalra eltűnik. Igen rejtett életet él, óvatos, intelligens állat, egyedül a január-februári párzási periódusban, az úgynevezett koslatási időben "figyelmetlenebb".

A vadászok szerint teljesen fölösleges volt a rókavakcina-program, az emberek ugyanis roppant tartózkodóak, inkább őket értesítik, mint hogy a gyanús állathoz nyúlnának. A veszettségtől való félelem szinte mindenkit visszatartott, ráadásul az elmúlt években jelentősen csökkent a rókaprém ára, a kikészítés ugyanannyiba kerül, mint amennyiért később el lehet adni. Ekkora kockázattal senki nem vágott bele. Most, jobb híján, a vadászoknak kellene rendet teremteniük a túlszaporodott rókák között, de mindez csupán szélmalomharc. Egy-egy elejtett példányért 75 sörétes lőszer jár (amiből húsz forint egy darab), de a hivatásosok számára a terület vadállománya amúgy is rengeteg feladatot jelent. Mindez pluszmunka. A rókaprém ára alacsony, emiatt legtöbbször meg sem nyúzzák a lelőtt állatot. A hetvenes évek közepén még egy közepes havi fizetéssel ért fel a jó minőségű szőrme, manapság egyáltalán nem tartozik a kurrens cikkek közé. Akkoriban igyekeztek sörétes puskával leteríteni a rókákat, hogy kisebb kár essen az értékes bundában. Ma már mindennel tüzelnek rájuk, golyóssal, nagy kaliberű vadászfegyverrel. "Mindegy mivel, csak eltaláljuk!" - fogalmazott az egyik vadász.

Füstölés, méreg, tacskó

A puskás türelemjáték mellett nem túl sok megoldás kínálkozik a róka elpusztítására. A föld alatti járatokban élő állat ellen kotorékebek vethetők be, ám a vadászok nem kedvelik túlságosan a módszert. (Bár újabban a megnövekedett számú állomány egy része a kazlakba is beköltözött.) Az igazi rókavárak ugyanis több generációt kiszolgáltak már, valóságos labirintus épült ki a föld alatt. Ide kell leengedni a tacskókat, terriereket, de senki sem kockáztatja szívesen kedvence életét, mivel gyakran megesik, hogy a harc hevében beomlik egy-egy járat, és ilyenkor indulhat a mentőakció: hogyan ássuk ki Morzsit? Még rosszabb a helyzet, ha a rókavár egyik felében borz is él: a rendkívül erős harapású, megkerülhetetlen állat hamar elintézi a kotorékebeket. Alternatív megoldásként a hetvenes években foszgéngyertyát alkalmaztak: a füst megfojtotta - vagy elűzte - a járatban rejtőző rókát és kicsinyeit. A módszert 1987-ben betiltották, tavalytól külön engedéllyel ismét alkalmazható a nem éppen állatbarát megoldás, amit maguk a vadászok sem tartanak sportszerűnek. Marad még a más országokban sikerrel alkalmazott méreg, de ennek a használata Magyarországon tilos. Más kérdés, hogy például a falvakban nem szórakoznak sokat a szárnyasokra rákapott rókával - még akkor sem, ha ezzel jócskán megsértik a vad- és állatvédelmi törvényt. Az egyik, Szombathelyhez közeli falu gazdálkodója elmondta: három ellopott tyúk után unta meg a szabad rablást, és maga cselekedett a szabályok miatt tehetetlen vadász helyett. Az eredmény: egy csapda fogta és egy agyonvágott róka, az utóbbit a kutyák szorították sarokba. Egyébként a portákon a jó házőrző az egyetlen biztos megoldás, a területét védő eb - függetlenül a fajtájától - nagy valószínűséggel távol tartja a rókát.

Újabb kór

A vadászok megfigyelték, hogy a veszettségre immunis rókákat újabb betegség kezdi tizedelni. Már tavaly észrevették, hogy szinte mindegyik elejtett példány rühes. Az élősködő atka "ténykedése" következtében az állat szőre kihullik, a védtelenné vált róka pedig elpusztul a hidegtől. A rühesség a háziállatokra is veszélyes. Különösen a párzási időszak után terjed a betegség, ekkor az állatok nagyobb területeket bejárnak, idegen példányokkal találkoznak. Mindez sokakat arról győzött meg, hogy a természet valahogy igyekszik kiegyenlíteni az emberi beavatkozást és visszaállítani a rendet. A vadat féltő szakemberek szerint előbb-utóbb amúgy is át kell gondolni a 150 százalékos sikert hozó rókavakcinációs programot.

Török Tibor

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.