Somos András

A múlt héten négypárti megegyezés született arról, hogy a novemberben az Alkotmánybíróságtól elköszönő Sólyom László elnök, Kilényi Géza és Ádám Antal bírák helyére három új jelöltet terjesszen a parlament jelölőbizottsága (jb) a plénum elé. A konszenzus nem jött könnyen, ámde annál stabilabb: a bírák megválasztásához megvan a kétharmados többség.

Dávid Ibolya igazságügy-miniszternek egy hónapja van arra, hogy az ügyészségi törvénycsomagot valahogy kipofozza: az eredeti változathoz képest sokat finomodott szöveget szeptember 30-ig kell a kormány elé vinnie. Az 1871 óta újra és újra előkerülő vitában (rendeljék-e a kormány alá az ügyészséget, avagy sem) a kormányzati irányítás mellett érvelők a büntetőpolitika hatékonyabb érvényre juttatását remélik. Az ellentábor ellenben attól fél, hogy a politika ily módon rátelepedhet az ügyészségre, éppen ezért a parlamenti ellenőrzést tartja jónak. A kormány nem ijedne meg saját jogosítványainak bővítésétől, ugyanakkor az ellenzék támogatása nélkül nem számíthat sikerre.

Egy hónapos egyeztetés után a pártok végre előrukkoltak két alkotmánybíró-jelölttel. Lapzártánk idején még nem tudni, Erdei Árpádot és Kiss Lászlót kedden megválasztják-e; lapunk megjelenésekor, csütörtökön viszont már kész tény, hogy a parlament feloldotta-e az Alkotmánybíróság (Ab) működőképességéért aggódók szorongásait, s az is, mi lett a sorsa az alkotmánymódosítással is együtt járó törvénycsomagnak, amellyel meghosszabbodna a hivatalban lévő bírák mandátuma, és megváltoznának az eddigi bírójelölési szabályok is.

Jelöltek ugyan még nincsenek a 70. életévüket hamarosan betöltő két alkotmánybíró helyett, de az illetékesek titokzatosan járnak-kelnek a delegációs terem környékén. Gál Zoltán kiviharzik a jelölőbizottság üléséről, és azt mondja, "reális esélyt" lát arra, hogy jövő hétfőn két új alkotmánybírót jelöljenek egységesen a politikusok. Eközben a koalíciós pártok továbbra is az alkotmánybírósági törvénycsomagban szereplő mandátumhosszabbításról vitáznak.

Ketyeg az óra: a parlamentnek jövő hétfőn a több mint 200 ezer polgár által aláírt ellenzéki kezdeményezés kérdését vagy népszavazásra kell bocsátania, vagy el kell rántania. Az alkotmányügyi bizottság (aüb) lapunk megjelenésének napján dönt arról, mit javasol a plénumnak. Úgy tűnik, az időhúzásra vonatkozó ellenzéki aggályok megalapozottak, viszont az is biztos, hogy az ellenzék nem gondolta végig, mi lesz, ha egy esetleges népszavazás eredeti kérdésükre igent mondana.

Az Alkotmánybíróság (Ab) a hétfőn 5 óra után ismertetett határozatában kimondja: 200 ezer választópolgár népszavazási kezdeményezése - amit az Országgyűlésnek kötelező elrendelnie - a hatalomgyakorlási hierarchiát tekintve megelőzi a kormány által "elindított" népszavazást, mivel utóbbi kiírása a Ház mérlegelésétől függ. Egy óra múlva az Országos Választási Bizottság (OVB) hitelesnek talált az ellenzék által becsomagolt 339 ezerből több mint 200 ezer aláírást. A politikusok ezek után a házbizottságban jogi érvekkel győzködték egymást, hogy csak a NATO-ról szavazzunk-e november 16-án (kormánypártiak), vagy pedig a földről is (ellenzék). Megegyezés nincs, vita van.

Senki ne gondolja, hogy az igazságszolgáltatás reformja megvalósult. Azzal, hogy a parlament júliusban elfogadta a fontosabb törvénymódosításokat, csak elkezdődött a nehézkesen mozgó gépezet átalakítása. Arra, hogy a jogérvényesítés valóban egyszerűbbé és hatékonyabbá válna, a kritikusok szerint a törvények alapján semmi nem utal; "a pozitív hatások kibontására" a reformot vezénylő igazságügy-miniszter, Vastagh Pál szerint is csak öt-hat év múlva van esély.

A kormány 210 millió forinttal támogatja azt a kommunikációs stratégiát, amelynek révén az Európai Unió-s (EU) csatlakozás várható előnyeiről és hátrányairól tájékoztatja a közvéleményt. A külügyminiszter október 18-án azonos tartalmú keretmegállapodást kötött a Magyar Televízió (MTV) Rt. és a Magyar Rádió (MR) Rt. elnökével: a közszolgálat részt vállal az ismeretek közvetítésében. A szerződés jogszerűségét az MTV Közalapítvány kuratóriuma vitatja, az MR társadalmi ellenőrei viszont nem.

Tökéletes patthelyzet: az alkotmánybírók jelölésével foglalkozó parlamenti bizottságban a múlt héten sem sikerült megegyezniük a pártoknak. A ma még kilenc taggal ülésező, de decembertől esetleg a határozatképesség határára - nyolc főre - csökkenő Alkotmánybíróság tárgyalási üteme jelentősen lelassulhat, ha a két éve fennálló mulasztásos alkotmánysértés állapotát a parlament fel nem számolja.