A kormány EU-propagandája: Guruló forintok

szerző
Somos András
publikálva
1996/49. (12. 05.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

A kormány 210 millió forinttal támogatja azt a kommunikációs stratégiát, amelynek révén az Európai Unió-s (EU) csatlakozás várható előnyeiről és hátrányairól tájékoztatja a közvéleményt. A külügyminiszter október 18-án azonos tartalmú keretmegállapodást kötött a Magyar Televízió (MTV) Rt. és a Magyar Rádió (MR) Rt. elnökével: a közszolgálat részt vállal az ismeretek közvetítésében. A szerződés jogszerűségét az MTV Közalapítvány kuratóriuma vitatja, az MR társadalmi ellenőrei viszont nem.

A kormány 210 millió forinttal támogatja azt a kommunikációs stratégiát, amelynek révén az Európai Unió-s (EU) csatlakozás várható előnyeiről és hátrányairól tájékoztatja a közvéleményt. A külügyminiszter október 18-án azonos tartalmú keretmegállapodást kötött a Magyar Televízió (MTV) Rt. és a Magyar Rádió (MR) Rt. elnökével: a közszolgálat részt vállal az ismeretek közvetítésében. A szerződés jogszerűségét az MTV Közalapítvány kuratóriuma vitatja, az MR társadalmi ellenőrei viszont nem.

Udvardi Iván, a Külügyminisztérium (KM) Európai Integrációs Főosztályának vezetője lapunknak elmondta, hogy a műsorszerkesztőket pályázat útján, közös bíráló bizottsággal (tehát a KM, illetve a média képviselői együtt) választják ki. Szerinte ez a garancia arra, hogy egy-egy szerkesztő-csoport ne kaphasson műsormegvalósítási jogot csak azért, mert saját intézményén belül jók a kapcsolatai.

Az adásba kerülő programoknál nem kell külön jelölni, hogy kormánytámogatásból készülnek, mivel

"A Megoldás"

emblémáról - amely egy grafikai stúdió másfél milliós pályamunkája - "mindenki tudni fogja, miről van szó". A keretszerződés értelmében az MTV és az MR "adott esetben" anyagilag is hozzájárul a produkciókhoz, noha a műsoridőért a KM külön nem fizet.

Hajdú István, a rádió elnöke a keretszerződéssel kapcsolatban felmerült aggályokról a Narancsnak úgy nyilatkozott, hogy az, ha "egy közmédium kormányszervvel lép kapcsolatba, elvben problémát rejthet magában. Ez a kuratórium elnökségének ülésén is felvetődött, de a kétségek eloszlottak, a kurátorok úgy ítélték meg, hogy a pártatlanság elve nem sérült." (A Narancs által megkeresett kurátor ezt megerősítette, s megjegyezte, hogy ez csak akkor nem lenne így, "ha a kormánypártok helyzetük megszilárdítására használnák fel az EU-kérdést".) Hajdú István a szerződést jogszerűnek és "a többpárti demokrácia talaján állónak" nevezte. Véleménye egybecseng a KM-főosztályvezető álláspontjával: eszerint a szerződés azért létfontosságú, mert így "a műsorkészítők nem egyenként lobogtatják pályázataikat a KM-ben", befolyásos támogatókat keresve.

A pályáztatást firtató kérdésre Hajdú elmondta: "Az alkotócsoportok vezetői anyagokat küldenek hozzánk, s megnézzük, a műsorprofilba hogyan illeszthető bele a téma. Az adófőszerkesztőkből álló bizottság kiválasztja a legalkalmasabbaknak hitt pályázatokat, amelyeket a KM-nek megküldünk."

Ez a békéscsabai EU-Nap esetében valószínűleg

csak részben

történt így. Az MR október 11-én - még a keretszerződés előtt, kísérleti jelleggel - a Kossuth adón kilenc műsorral (Reggeli krónika, Napközben, Falurádió stb.), a Petőfin pedig hattal (Petőfi Délelőtt, Manapság, Kölyökóra stb.) közvetített az eseményről. Valamennyi műsor költségét megküldték a KM-nek, s a minisztérium 1,5 millió forintot meg is térített. Hajdú István az összköltséget 2,1 millióra becsülte, amit kiegészít a sugárzási díjért fizetett körülbelül kétmillió forint. A Narancs információi szerint egyébként a Petőfin a hirtelen szervezés miatt a pályáztatás elmaradt. Eördögh Csilla akkori programfőszerkesztő lapunknak elmondta: "Hajdú elnök úr nem is szereti a pályázat szót. Az EU-programot szervező városok leadnak egy forgatókönyvet, és mi megnézzük, mit hogyan illeszthetünk bele műsorfolyamunkba." Eördögh szerint, mivel nem szponzorált adásokról volt szó, nem is kellett említeniük a külügy nevét. Kérdésünkre, hogy az EU-napon elhangzott-e bármi is a csatlakozás esetleges hátrányairól, azt felelte, erről az EU-nap előtt és után kell beszélni, "amikor arról van szó, mit hozhat a csatlakozás a régiónak, nem gondolja komolyan, hogy ezt is lehet taglalni".

Más a helyzet

az MTV Rt.-nél. Kovács András, az MTV Közalapítvány (az MTV Rt. tulajdonosa) kuratóriumának elnöke megerősítette értesülésünket, hogy a Peták István MTV-elnök és a külügyminiszter által kötött szerződés módosításán dolgoznak. "A feleknek valószínűleg elkerülte a figyelmét, hogy a szerződés szövege ellentétes a médiatörvénnyel. Megváltozott a kormány és az MTV Rt. viszonya: a tévé közvetlenül nem fogadhat el pénzt sem együttműködés, sem támogatás jogcímén, csak a közalapítványon keresztül juthat pénzhez." Egy névtelenséget kérő kuratóriumi tag nehezményezte, hogy Peták nem a törvény szellemében járt el a szerződéskötéskor, mivel a kuratórium az MTV és a KM akciójáról a tévéhíradóból értesült. A kurátorok, rádiós kollégáikkal ellentétben, azt is kifogásolják, hogy a KM a pályáztatás jelenlegi feltételei mellett beleszólhatna a műsorszerkesztésbe. A tévés kuratórium a korrekcióról lapzártánk idején tárgyal. Kovács András szerint a pártatlanság biztosítására garanciák kellenek, pénzt csak alapítványon keresztül, szerkesztői szabadság mindenekelőtt. Az október elseje óta rt-ként működő MTV-ben tehát még nem lépett életbe keretszerződés (a rádióban már igen).

Úgy tudjuk, a lehetséges műsorokról még csak tárgyalnak az illetékesek. Ami jelenleg van (Hírek az Unióról, Úton-Európa Magazin), az nem a külügy pénzéből készül. (Az Úton például Phare-pénzből, a technikai hátteret az MTV biztosítja. Losonczy Lívia felelős szerkesztő szerint az embereket az fogja meg, amiből anyagi előnyeik származnak. Amikor egy hazájában munkanélkülivé vált angol munkásról tudósítottak, aki Dániában a munkanélküli-segélyből jobban él, mint Angliában foglalkoztatottként, rengetegen telefonáltak a magyarországi dán követségre, hogy szeretnének munkát vállalni Dániában.)

A hat legnagyobb országos napilap

erre az évre - a KM-mel való megállapodás alapján - 4,5 millió forintért vállalta, hogy az EU-ról szóló információkat havonként eljuttatja olvasóihoz. Lengyel László, a Népszabadság Rt. ügyvezető igazgatója sérelmezi, hogy a napilapok egyenlő arányban kaptak támogatást, holott lapja kirívóan magas példányszáma miatt (270 ezer) nekik háromszoros a költségük a többi laphoz képest. Pócs Balázs szerkesztő kiemelte: tartalmilag a KM nem szól bele a munkába, csupán - mint a többi lapnál is - szponzorként a cikk alatt szerepel a KM neve.

Úgy tűnik, az írott sajtóban rendezett a viszony. Ami az elektronikus médiát illeti: figyelembe véve, hogy MTV-vezetők aktív segédletével visszakúszik a tévébe a káderpolitika, a finanszírozás fenti tisztátalanságai azt is jelenthetik, hogy a hatalom ily módon támogatja meg embereit.

Somos András

szerző
Somos András
publikálva
1996/49. (12. 05.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra