A kormány EU-propagandája: Guruló forintok

  • Somos András
  • 1996. december 5.

Belpol

A kormány 210 millió forinttal támogatja azt a kommunikációs stratégiát, amelynek révén az Európai Unió-s (EU) csatlakozás várható előnyeiről és hátrányairól tájékoztatja a közvéleményt. A külügyminiszter október 18-án azonos tartalmú keretmegállapodást kötött a Magyar Televízió (MTV) Rt. és a Magyar Rádió (MR) Rt. elnökével: a közszolgálat részt vállal az ismeretek közvetítésében. A szerződés jogszerűségét az MTV Közalapítvány kuratóriuma vitatja, az MR társadalmi ellenőrei viszont nem.
A kormány 210 millió forinttal támogatja azt a kommunikációs stratégiát, amelynek révén az Európai Unió-s (EU) csatlakozás várható előnyeiről és hátrányairól tájékoztatja a közvéleményt. A külügyminiszter október 18-án azonos tartalmú keretmegállapodást kötött a Magyar Televízió (MTV) Rt. és a Magyar Rádió (MR) Rt. elnökével: a közszolgálat részt vállal az ismeretek közvetítésében. A szerződés jogszerűségét az MTV Közalapítvány kuratóriuma vitatja, az MR társadalmi ellenőrei viszont nem.

Udvardi Iván, a Külügyminisztérium (KM) Európai Integrációs Főosztályának vezetője lapunknak elmondta, hogy a műsorszerkesztőket pályázat útján, közös bíráló bizottsággal (tehát a KM, illetve a média képviselői együtt) választják ki. Szerinte ez a garancia arra, hogy egy-egy szerkesztő-csoport ne kaphasson műsormegvalósítási jogot csak azért, mert saját intézményén belül jók a kapcsolatai.

Az adásba kerülő programoknál nem kell külön jelölni, hogy kormánytámogatásból készülnek, mivel

"A Megoldás"

emblémáról - amely egy grafikai stúdió másfél milliós pályamunkája - "mindenki tudni fogja, miről van szó". A keretszerződés értelmében az MTV és az MR "adott esetben" anyagilag is hozzájárul a produkciókhoz, noha a műsoridőért a KM külön nem fizet.

Hajdú István, a rádió elnöke a keretszerződéssel kapcsolatban felmerült aggályokról a Narancsnak úgy nyilatkozott, hogy az, ha "egy közmédium kormányszervvel lép kapcsolatba, elvben problémát rejthet magában. Ez a kuratórium elnökségének ülésén is felvetődött, de a kétségek eloszlottak, a kurátorok úgy ítélték meg, hogy a pártatlanság elve nem sérült." (A Narancs által megkeresett kurátor ezt megerősítette, s megjegyezte, hogy ez csak akkor nem lenne így, "ha a kormánypártok helyzetük megszilárdítására használnák fel az EU-kérdést".) Hajdú István a szerződést jogszerűnek és "a többpárti demokrácia talaján állónak" nevezte. Véleménye egybecseng a KM-főosztályvezető álláspontjával: eszerint a szerződés azért létfontosságú, mert így "a műsorkészítők nem egyenként lobogtatják pályázataikat a KM-ben", befolyásos támogatókat keresve.

A pályáztatást firtató kérdésre Hajdú elmondta: "Az alkotócsoportok vezetői anyagokat küldenek hozzánk, s megnézzük, a műsorprofilba hogyan illeszthető bele a téma. Az adófőszerkesztőkből álló bizottság kiválasztja a legalkalmasabbaknak hitt pályázatokat, amelyeket a KM-nek megküldünk."

Ez a békéscsabai EU-Nap esetében valószínűleg

csak részben

történt így. Az MR október 11-én - még a keretszerződés előtt, kísérleti jelleggel - a Kossuth adón kilenc műsorral (Reggeli krónika, Napközben, Falurádió stb.), a Petőfin pedig hattal (Petőfi Délelőtt, Manapság, Kölyökóra stb.) közvetített az eseményről. Valamennyi műsor költségét megküldték a KM-nek, s a minisztérium 1,5 millió forintot meg is térített. Hajdú István az összköltséget 2,1 millióra becsülte, amit kiegészít a sugárzási díjért fizetett körülbelül kétmillió forint. A Narancs információi szerint egyébként a Petőfin a hirtelen szervezés miatt a pályáztatás elmaradt. Eördögh Csilla akkori programfőszerkesztő lapunknak elmondta: "Hajdú elnök úr nem is szereti a pályázat szót. Az EU-programot szervező városok leadnak egy forgatókönyvet, és mi megnézzük, mit hogyan illeszthetünk bele műsorfolyamunkba." Eördögh szerint, mivel nem szponzorált adásokról volt szó, nem is kellett említeniük a külügy nevét. Kérdésünkre, hogy az EU-napon elhangzott-e bármi is a csatlakozás esetleges hátrányairól, azt felelte, erről az EU-nap előtt és után kell beszélni, "amikor arról van szó, mit hozhat a csatlakozás a régiónak, nem gondolja komolyan, hogy ezt is lehet taglalni".

Más a helyzet

az MTV Rt.-nél. Kovács András, az MTV Közalapítvány (az MTV Rt. tulajdonosa) kuratóriumának elnöke megerősítette értesülésünket, hogy a Peták István MTV-elnök és a külügyminiszter által kötött szerződés módosításán dolgoznak. "A feleknek valószínűleg elkerülte a figyelmét, hogy a szerződés szövege ellentétes a médiatörvénnyel. Megváltozott a kormány és az MTV Rt. viszonya: a tévé közvetlenül nem fogadhat el pénzt sem együttműködés, sem támogatás jogcímén, csak a közalapítványon keresztül juthat pénzhez." Egy névtelenséget kérő kuratóriumi tag nehezményezte, hogy Peták nem a törvény szellemében járt el a szerződéskötéskor, mivel a kuratórium az MTV és a KM akciójáról a tévéhíradóból értesült. A kurátorok, rádiós kollégáikkal ellentétben, azt is kifogásolják, hogy a KM a pályáztatás jelenlegi feltételei mellett beleszólhatna a műsorszerkesztésbe. A tévés kuratórium a korrekcióról lapzártánk idején tárgyal. Kovács András szerint a pártatlanság biztosítására garanciák kellenek, pénzt csak alapítványon keresztül, szerkesztői szabadság mindenekelőtt. Az október elseje óta rt-ként működő MTV-ben tehát még nem lépett életbe keretszerződés (a rádióban már igen).

Úgy tudjuk, a lehetséges műsorokról még csak tárgyalnak az illetékesek. Ami jelenleg van (Hírek az Unióról, Úton-Európa Magazin), az nem a külügy pénzéből készül. (Az Úton például Phare-pénzből, a technikai hátteret az MTV biztosítja. Losonczy Lívia felelős szerkesztő szerint az embereket az fogja meg, amiből anyagi előnyeik származnak. Amikor egy hazájában munkanélkülivé vált angol munkásról tudósítottak, aki Dániában a munkanélküli-segélyből jobban él, mint Angliában foglalkoztatottként, rengetegen telefonáltak a magyarországi dán követségre, hogy szeretnének munkát vállalni Dániában.)

A hat legnagyobb országos napilap

erre az évre - a KM-mel való megállapodás alapján - 4,5 millió forintért vállalta, hogy az EU-ról szóló információkat havonként eljuttatja olvasóihoz. Lengyel László, a Népszabadság Rt. ügyvezető igazgatója sérelmezi, hogy a napilapok egyenlő arányban kaptak támogatást, holott lapja kirívóan magas példányszáma miatt (270 ezer) nekik háromszoros a költségük a többi laphoz képest. Pócs Balázs szerkesztő kiemelte: tartalmilag a KM nem szól bele a munkába, csupán - mint a többi lapnál is - szponzorként a cikk alatt szerepel a KM neve.

Úgy tűnik, az írott sajtóban rendezett a viszony. Ami az elektronikus médiát illeti: figyelembe véve, hogy MTV-vezetők aktív segédletével visszakúszik a tévébe a káderpolitika, a finanszírozás fenti tisztátalanságai azt is jelenthetik, hogy a hatalom ily módon támogatja meg embereit.

Somos András

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Levél egy távoli galaxisból

Mészáros Lőrinc olyan, mint a milói Vénusz. De már nem sokáig. Ő sem valódi, s róla is hiányzik ez-az (nem, a ruha pont nem). De semmi vész, a hiány pótlása folyamatban van, valahogy úgy kell elképzelni, mint a diósgyőri vár felújítását, felépítik vasbetonból, amit lecsupáltak a századok. Mészáros Lőrincnek a története hiányos, az nem lett rendesen kitalálva.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.