Azt már kevesen látják, hogy a hétfő esti jelölőbizottsági (jb) - ülés után Dornbach Alajos (SZDSZ) és Toller László (MSZP) beteszi maga mögött a házelnök ajtaját, és mintegy háromnegyed órát egyeztet. Talán nem véletlenül: Gál Zoltánt az új alkotmány előkészítésekor és a tavalyi alkotmánybíró-jelöléseken nem az ellenzék vezette meg, hanem egyrészt a kormánytagok az alkotmány-koncepció leszavazásával, másrészt a kormányzó partnerek "a koalíciós jelölt" kiválasztásakor. Toller László a megbeszélésről nem árul el semmit azon kívül, hogy az SZDSZ-szel "még át kell beszélni" az alkotmánybírák mandátumának meghosszabbítását - de ezt is csak halkan, óvatosan jegyezte meg.
Az a három év
A Miniszterelnöki Hivatal - információink szerint - arra a parlamenti forgatókönyvre készül, hogy az Alkotmánybíróságról szóló jogszabály (Abtv) módosítását - az SZDSZ tiltakozása ellenére is - a kormány előterjesztésében tárgyalja a parlament; ez továbbra is tartalmazza a bírák mandátumának felemelését kilencről tizenkét évre. Az igazságügyi tárca kodifikátorai azután csúsztak rá a bírák jelölési rendjét tartalmazó alkotmánymódosításra és az Abtv szabályainak megváltoztatására, hogy a tizenegy bíró, mintegy konzultációra, megjelent a miniszterelnöknél. S noha nem állapodtak meg semmiben - legalábbis ezt nyilatkozta a Világgazdaságnak az egyik bíró, Kilényi Géza -, ahhoz mégis elég volt, hogy a közvetlenül a téli szünet előtt kialakított igazságügyi minisztériumi-szocialista-szabad demokrata szakértői megegyezést anullálja. Vagyis elképzelhető, hogy a választások előtt módosul az alkotmány, illetve áthajtják az egész csomagot (ennek egyes elemeiben a három és fél év alatt egyszer sem tudtak megállapodni a pártok). Horn Gyula sajtótájékoztatón jelentette ki: személy szerint ő támogatja a hivatali idő meghosszabbítását. Az Alkotmánybíróság (Ab) hasonlóképpen: lapunknak Sólyom László szóvivője útján is megerősítette: "A tervezetet a bírák megkapták, és egységesen egyetértenek vele."
Ennek ellentmond, hogy Vörös Imre, a testület tagja azt írja: "a választás egyedi aktusát megkerülő >>meghosszabbítás<< megítélésem szerint túlmenne a jogállamiság, a jó ízlés és a közéleti morál határain" (HVG, február 7.). Információnk szerint hasonló szellemben érvelt a testület ülésén Németh János bíró is. Talán emiatt is vélik úgy egyesek, hogy a hosszabbítást elsősorban Sólyom László forszírozza, mondván, az Ab elnöke ragaszkodik székéhez. Õ azonban úgy látja: azzal, hogy kijelentette, nem számol a törvény alapján fennálló lehetőséggel, hogy az esetleges plusz három évben is ő legyen az elnök, bizonyította, nem ragaszkodik posztjához. A mandátumhosszabbítás az elnökön kívül két bírót érintene (1998 őszén járna le megbízatásuk).
Valaki gurít
Javorniczky István Ab-szóvivő nem tartja szerencsésnek, hogy néhányan lobbizást emlegetnek Horn és az alkotmánybírák találkozója kapcsán: "A bírák januárban azért fogadták el a miniszterelnök meghívását, mert szeretnék, ha a pártok minden nehézség nélkül megválasztanák az új bírákat, és azt is, ha még a ciklus vége előtt kiemelnék az Abtv-ből az újraválaszthatóság lehetőségét, hogy a bírák ne váljanak a politika foglyaivá."
Az ellenzéki képviselők úgy gondolják, Sólyom Lászlónak igaza van, hogy veszélyben érzi az Alkotmánybíróság működőképességét. Kónya Imre (Néppárt) szerint az, hogy egy év alatt nyolc tag is kiválik a testületből, az ítélkezési stílus koherenciáját veszélyeztetheti, s ez gátja lehet a hatalom hatékony ellenőrzésének. Szerinte a testület 1994 és ´98 között a demokrácia legfontosabb intézményévé vált, s igazi ellensúllyá, mivel különösen a szocialistákhoz közel állók minden létező pozíciót elfoglaltak. Dávid Ibolya (MDF) viszont azért tartja az egyébként etikátlan "törvény erejénél fogva hosszabbítást" az egyetlen lehetséges megoldásnak, mert a parlament csak így hozhatná helyre azt, hogy három évig akadályozta új tagok beletanulását az ítélkezésbe. A kisgazdák és a hírek szerint a szocialisták egy része nem ért egyet a megoldással, nem beszélve az SZDSZ-ről; utóbbi nélkül pedig a teljes csomag elfogadásához szükséges kétharmad elég bizonytalan.
Hack Péter (SZDSZ) úgy látja, Horn és Sólyom 1994-es megállapodását követően a parlament ellenzéki támogatással szavazta meg ´94 októberében azt az alkotmánymódosítást, hogy ne hat, hanem csak két (illetve az időközben az életkori limitet elért Schmidt Péter kiválása miatt három) újabb bíró megválasztására kerüljön sor. Érthetetlen, fejtegette Hack, hogy a folyamatosság veszélyeztetettségére az érintettek miért nem gondoltak, hiszen tudni lehetett akkor is, hogy jó néhány mandátum majdnem egyszerre szűnik meg. Az "érintettek" (az ellenzék, az Ab) viszont az SZDSZ érveit tartják álságosnak, hiszen a párt például az 1994-es önkormányzati választások előtt a jogbiztonság szempontjából nem tartotta aggályosnak az önkormányzati tisztviselők összeférhetetlenségének (országgyűlési képviselő ne lehessen polgármester) megszüntetését.
A régi nóta
Hack Péter szerint az fenyegetné az Ab működőképességét, ha Szabó András és Zlinszky János helyére nem tudnának a pártok időben jelöltet állítani, amire egyébként törvény kötelezi az Országgyűlést. Március 16-án véget ér a ciklus, s már két egymás utáni hét sem hozott tényleges eredményt a jelölőbizottságban. Az elsőn a koalíció elvetette Dávid Ibolya azon javaslatát, hogy a kormányoldal és az ellenzék is jelöljön egy-egy jelöltet. Elfogadták viszont Gál Zoltán felvetését, hogy a frakciók a következő ülésre állítsanak össze egy "jelölt-csomagot". A második ülésen a frakciók képviselői ezeket ismertették. Jövő hétre állítólag mindenki utánanéz: a listákon szereplő személyeket predesztinálja-e munkásságuk az alkotmánybírói szerepre.
Mindebből arra lehet következtetni, hogy a házelnök kosara újabb jelölt-jelölteket rejt. Az előzetes hírek szerint a koalíciós pártok megegyeztek Palánkai Tiborné, az Alkotmánybíróság jelenlegi és Halmai Gábor, a testület volt főtanácsosa személyében. A koalíció korábban sem idegenkedett Kukorelli István, az Országos Választási Bizottság elnökének jelölésétől, s ne feledjük, hogy Kukorelli Czucz Ottó szegedi professzorral és Wiener A. Imre büntetőjogásszal együtt már korábban is szerepelt a házelnök "szakmai" listáján. A jb múlt heti ülésén egyébként megállapodtak a pártok, hogy az Ab-n belüli "hiányszakmákat" - büntető-, munka-, köz-, szociális-, tébé-jog - a jelölésnél figyelembe veszik.
Toller László úgy látja: "Valamennyi parlamenti párt érdekelt abban, hogy bebizonyítsuk: az Országgyűlés alkalmas feladata ellátására e területen is, és az aktuálpolitikai szempontokat alá lehet rendelni e munkának." Hozzátette: akinek három és fél éves tapasztalata van az alkotmánybíró-jelölésről, az érzi, mikor van esély a kompromisszumra.
Somos András
