Egy hónapja (lásd: A talár ára, MaNcs, február 12.) a mindig lendületes Gál Zoltán házelnök reális esélyt látott arra, hogy egy héten belül döntés szülessék a jelöltekről. Később kiderült, akkortájt a kompromisszum közelében sem voltak még a jelölőbizottság (jb) tagjai. A következő héten a sajtóban a koalíció az ellenzéket - s viszont - hibáztatta amiatt, hogy elmaradt a megegyezés. Újabb hét múltán a politikusok megértették, ha most sem állapodnak meg, hat hónapra kitűzhetik a Donáti utca (az Alkotmánybíróság székhelye) elejére az egyirányú utca táblát: a testület azon a héten búcsúztatta Szabó Andrást, majd nem sokkal rá Zlinszky Jánost is - ők betöltötték 70. életévüket, ezért megszűnt megbízatásuk (lásd: Szavatossági idő, MaNcs, január 29.).
Jelöl az ellenzék
Két hete két ülést is tartott a jb. Ez az egyetlen, amire egyformán emlékeznek az érintettek. Az első ülés előtt az ellenzéki pártok egyeztettek, s ezen most a kisgazdák is képviseltették magukat. Az előző egyeztetésen ugyanis korábbi ígéretével ellentétben nem jelent meg az FKgP (információnk szerint utólag ezt azzal magyarázták a kisgazdák, hogy frakciójuk az idő rövidsége miatt nem tárgyalt a kérdésről). Így a Fidesz-MDF-MDNP trojka a február 23-i jb-ülést megelőzően azt közölte a negyedik ellenzéki párttal, hogy Strausz Jánost, a Fővárosi Bíróság büntetőbíráját jelölik. ("Az egyik legjobb gyakorlati büntetőjogász" - mondják a mellette érvelők. "A halálbüntetést nem ellenezte" - válaszolják az opponensek.) Az FKgP-nek viszont nem tetszett, hogy a többi ellenzéki párt kész helyzet elé állította, ezért - ahogy Bánk Attila (FKgP) fogalmazott a Narancsnak - "a hármak" elfogadták, hogy Szeszák Gyula debreceni ügyvédet, korábbi Hajdú-Bihar megyei főügyészt is közös jelöltként nevezik meg. A 23-i jb-ülés végén viszont az ellenzéki térfélen Strausz mellett már Erdei Árpád (az ELTE büntetőeljárás-jogi professzora, az Országos Választási Bizottság tagja) neve került elő. (Szeszák Gyula szerint ebben az is közrejátszhatott, hogy a jelenlegi politikai elit néhány tagja nem rokonszenvezik vele.) Bánk Attila szerint "az ülés végén a szocialista Toller László teljes elképedésemre közölte, a koalíció számára elfogadható Erdei személye, és erre Dávid Ibolya azt válaszolta, kitűnő. Úgy vélem, már korábban kiegyeztek egymással". Az MDF-es képviselő asszony óvatosságra int: a kompromisszum egyetlen esélyét ragadták meg abban a pillanatban, "a koalíció elfogadta azt a személyt, akinek jelöléséről már több napilap akkor is írt, mikor január végén az Ab találkozott a miniszterelnökkel. Erdei munkásságát a képviselők jól ismerhetik: nemcsak az OVB-ben bizonyított, hanem a büntetőeljárás reformjához is készített háttéranyagot."
Jelöl a koalíció
Végleges egyezség nem született, arról viszont létrejött megállapodás, hogy a koalíció is megnevez két személyt, és keresztkiválasztás alapján megtörténik végre az egy plusz egy személy jelölése. Ezt viszont Dornbach Alajos (SZDSZ) ellenezte. Mint mondja, a jb a politika stigmáját ragasztotta a neves szakemberekre. A kisebbik koalíciós párt mégsem vétózott. "Nem akartam, hogy azt gondolják, csak azért fúrom a megállapodást, hogy az új jelölési rend alapján lehessen már a mostani helyekre is jelölni." (A Dornbach által említett új rend szerint - amelyről lapzártánk után, kedden döntött a Ház - az első megüresedő alkotmánybírói helyre a parlament paritásos bizottsága, a másodikra az Országos Igazságszolgáltatási Tanács, a harmadikra pedig a köztársasági elnök jelölhetne; amennyiben az arra jogosult 15 nap alatt ezt nem teszi meg, a sorban következőre száll át a jelölés joga - maga a választás országgyűlési hatáskör marad.)
A február 24-i ülésen koalíciós oldalon felvetődött Kiss László alkotmányjogász és Lamm Vanda nemzetközi jogász neve. (Korábban az első helyen Czucz Ottó szegedi munkajogász professzor, a másodikon Halmai Gábor alkotmányjogász szerepelt.) Végül a pécsi alkotmányjogászt választotta ki a Fidesz-MDF-MDNP hármasa. A debreceni illetőségű Bánk Attila ezt így kommentálta: "Nem biztos, hogy Toller László minden pécsi ismerősét meg kell választani, a Dunától keletre is lehetnek kitűnő szakemberek." (Az Ab-ben egyébként is igen erős pécsi kontingens legutóbb azzal erősödött tovább, hogy Bagi Istvánt az Országgyűlés beválasztotta a testületbe). Toller László (MSZP) lapunknak rámutatott: Kiss László már a rendszerváltás után lett professzor, szakterületén, a jogalkotás kutatásában nemzetközileg elismert, s "tudomásul kell venni, hogy Pécs, Szeged és Budapest mellett, a hazai jogtudomány bázisvárosának számít".
Lapzártánk idején annyit tudni, hogy az MSZP-frakció egységes, mint ahogy azt Toller László megjegyezte. Dávid Ibolya is hasonló szellemben nyilatkozott: "Mindenkit megkértünk, hogy vegyen részt a szavazáson". Az alkotmányügyi bizottságban a jelöltek múlt szerdai meghallgatásán nagy többséggel megkapták az előzetes támogatást. Ha a jelölési rendszer változatlan marad, s 1998 őszén ismét a politikusok alkuja dönt az Ab kiegészítéséről - feltéve, hogy kedden nem emelték fel 12 évre a hivatalban lévő bírák mandátumát - fél év múlva újra azt találgathatjuk, ki mit mikor és kinek mondott hétről hétre a zárt ajtók mögött.
Somos András
Szüret extra
Szigethy István (SZDSZ): A professzor úr az előbb említett egy nagyon érdekes összefüggést az alkotmánybírósági döntések jogalkotó szerepéről, tehát a pozitív, illetőleg negatív hatásáról. Ezzel kapcsolatban lenne egy egyszerű kérdésem, kezdem a matematikával. Ha én egy számból kivonok egy negatív számot, akkor abból több lesz. A látszólagos megközelítésben egyes elemeknek, különösen a korlátozó feltételeknek a hatályon kívül helyezésére gondolok. Csökkentenék a jogszabálynak a szövegét, valójában ez azonban a jogszabály hatályának a kiterjesztését, a rendelkezés kiterjesztését jelenti. Az lenne a kérdésem a professzor úrhoz, hogy az előbb említett összefüggésben, amiről beszélt, a pozitív, illetőleg negatív jogalkotással kapcsolatosan, mi a véleménye erről a kérdésről.
Kiss László alkotmánybíró-jelölt: Ezt nem értettem, elnézést.
(...)
Csákabonyi Balázs (MSZP): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Professzor Úr! Engedjen meg nekem kérdés helyett egy reflexiót, amennyiben jól értelmeztem szavait. Amikor szükséges kellékként említette a lelkiismeretességet, és az azt követően fűzött mondatokból én azt szűrtem le, hogy tisztességes, kellő szakmai alázata van. Nem tudom, jól értettem-e.
Kiss László: Így van.
Csákabonyi Balázs: Köszönöm szépen, ez ars poeticának is szép.
(Részletek az alkotmány- és igazságügyi bizottság március 4-i ülésének jegyzőkönyvéből.)
