Földügy: Az ellenzék kérdése

szerző
Somos András
publikálva
1997/46. (11. 13.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Ketyeg az óra: a parlamentnek jövő hétfőn a több mint 200 ezer polgár által aláírt ellenzéki kezdeményezés kérdését vagy népszavazásra kell bocsátania, vagy el kell rántania. Az alkotmányügyi bizottság (aüb) lapunk megjelenésének napján dönt arról, mit javasol a plénumnak. Úgy tűnik, az időhúzásra vonatkozó ellenzéki aggályok megalapozottak, viszont az is biztos, hogy az ellenzék nem gondolta végig, mi lesz, ha egy esetleges népszavazás eredeti kérdésükre igent mondana.

Ketyeg az óra: a parlamentnek jövő hétfőn a több mint 200 ezer polgár által aláírt ellenzéki kezdeményezés kérdését vagy népszavazásra kell bocsátania, vagy el kell rántania. Az alkotmányügyi bizottság (aüb) lapunk megjelenésének napján dönt arról, mit javasol a plénumnak. Úgy tűnik, az időhúzásra vonatkozó ellenzéki aggályok megalapozottak, viszont az is biztos, hogy az ellenzék nem gondolta végig, mi lesz, ha egy esetleges népszavazás eredeti kérdésükre igent mondana.

A hatályos népszavazási törvény nem teremti meg annak lehetőségét, hogy egy aláírásgyűjtés előtt bárki megvizsgálja, a népszavazásra szánt kérdés alkotmányba ütközik-e. Az Alkotmánybíróság (Ab) október 13-i döntése szerint egy új népszavazási törvénynek ezt meg kell oldania. Adecember 31-ig hatályos törvény (amit az Ab megsemmisített, és e határidőt szabta az Országgyűlésnek) alapján csak az aláírásgyűjtés után van mód a kérdés vizsgálatára, véli a koalíció. Az ellenzék emiatt időhúzást emleget, mivel úgy látja, az Ab döntése után el kell rendelni a népszavazást vagy - ha a többségnek alkotmányos aggályai vannak - el kell utasítani. Ha ez történne, akkor - az említett Ab-döntés értelmében - alkotmányossági panasszal lehetne fordulni a testülethez.

Az eredeti

"Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon külföldi sem egyénileg, sem szervezeteken keresztül - annak tagjaként vagy tulajdonosaként, közvetve és maga a szervezet ne szerezhessen termőföldtulajdont?" kérdés az október 14-én benyújtott Fidesz-FKgP-MDF- módosításban változott: az előterjesztők a "ne szerezhessen termőföldtulajdont" fordulat elé is gondolatjelet tettek, amitől, ez tény, például értelmessé vált maga a kérdés. (E módosítás az október 8-i országgyűlési határozat földre vonatkozó "kormánykérdései" helyébe javasolta ezt az "átalakított" ellenzéki kérdést.)

Október 20-án az aüb ülésén a Pénzügyminisztérium képviselője a jegyzőkönyv szerint komoly aggályokat vetett fel az OECD-megállapodás, a kétoldalú beruházásvédelmi egyezmények, illetve a kérdésre adott esetleges igen válasz összefüggésében. 29-én Bodnár Zoltán MNB-alelnök úgy vélte: akár az OECD-ből is kizárhatják az országot az eredményes referendum nyomán meghozandó törvény miatt, mert az a már említetteken kívül ellentétes lenne az EU-társulási szerződéssel is. Takács Albert alkotmányjogász határozottan kijelentette, az Országgyűlésnek "el kell utasítania" az alkotmányellenes és a nem egyértelműen megválaszolható referendumot, a kérdés átalakítására nincs lehetőség.

A bizottság Mádl Ferenc meghallgatását szükségesnek tartotta. Hack Péter bizottsági elnök levélben kérte Mádlt, az ülésen fejtse ki álláspontját, írja le véleményét, vagy jelöljön mást maga helyett.

Mádl nem akart

részt venni "az éles pártpolitikai üggyé vált kérdés tárgyalásán", mert már felkérésekor is elfogultságát sugallta a sajtó, midőn őt az ellenzék egykori köztársaságielnök-jelöltjeként emlegette.

Az ellenzék szerint ráérünk a kiírás után megvizsgálni, milyen jogalkotási kötelezettség következik a referendumból. Akormánypártok álláspontja viszont az, hogy a nemzetközi szerződések tiszteletben tartásának, illetve a belső és a nemzetközi jog összhangba hozásának követelményét kimondja az alkotmány. Szakértők szerint nyilvánvaló: a referendum megtartásának feltétele a népszavazási kérdés nemzetközi kötelezettségeinkkel való összhangja.

Az ellenzék egyébként megosztott abban, vajon kell-e új törvényt alkotni, ha az ellenzéki kérdésre igennel válaszolnának a polgárok. Az október 20-i ülésen Szájer József (Fidesz) erre igennel felelt a jegyzőkönyv szerint, míg Dávid Ibolya (MDF) szerint nem a jogrendszer egészét, hanem csak a földtörvényt érintő módosításra van szükség. Balsai István (MDF) úgy véli, nem kell semmilyen törvényt alkotni, hanem a hatályos földtörvénynek megfelelő állapotot kell fenntartani. Ez, mint kifejtette, csak belföldi magánszemélyeknek ad lehetőséget a földszerzésre. Mások szerint viszont igen felelet esetén legalább öt pontban új szabályokat kell alkotni. Például a földtörvény 4. paragrafusa értelmében törvényes örökléssel, elbirtoklással, ráépítéssel, kisajátítással és kárpótlási célú árverés útján szerezhet külföldi tulajdont. Anépszavazási kérdés a szerzések között nem tesz különbséget, igen válasz miatt tehát meg kellene tiltani a külföldiek e módokon történő tulajdonszerzését.

Két albizottság

Bihari Mihály (MSZP) aüb-alelnök javaslatára két albizottságot hoztak létre. Az egyik 12 oldalas előterjesztésben azt javasolja az Országgyűlésnek, utasítsa el a referendum kiírását. Amásik absztrakt alkotmányértelmezést kér az Ab-től. Megbízható forrásból úgy tudjuk, az indítvány a jogállamiságra, a jogbiztonságra, a gazdasági alkotmányosság és a diszkrimináció tilalmáról szóló passzusok fényében kéri értelmezni az alkotmány 28/C szakaszának 3. (kötelezően elrendelendő népszavazás eredménye az Országgyűlésre nézve kötelező) és az 5. bekezdését (nem lehet népszavazást tartani, ha az - többek között - hatályos nemzetközi szerződésből eredő kötelezettséget érint). Az Ab értelmezése a koalíció szerint azért fontos, mert a testület október 13-i állásfoglalása arra lehetőséget teremtett, hogy egy referendum elutasítása esetén alkotmányossági panaszt lehessen benyújtani, arra viszont nem adott útmutatást, mi a teendő, ha a parlament alkotmányellenesen ír ki egy népszavazást.

Hack Péter, az aüb SZDSZ-es elnöke azt javasolta a koalíciós partnernek, hogy az Országgyűlés a jövő héten kezdje tárgyalni az ellenzéki kérdést, s közben a bizottság forduljon az Ab-hez. Ahatályos jogszabályok szerint legkésőbb március végéig (hatvan nappal a parlamenti választások előtt) lehet népszavazást tartani. Hack szerint egy esetleges januári népszavazáshoz az Alkotmánybíróságnak - az előzetes normakontroll keretében - el kell bírálnia a népszavazási törvényjavaslatot, hiszen e nélkül az Országgyűlés ki sem tudná írni a referendumot. Ha az Ab szerint nincs akadálya a kiírásnak, akkor, mint Hack Péter lapunknak kifejtette, a koalíció mindent elkövet, hogy a határidőt betartsa.

Amire azért eddig nemigen törekedett.

Somos András

szerző
Somos András
publikálva
1997/46. (11. 13.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra