Acsai N. Ferenc

A fellelhető források döntő többsége szerint Rákosi Mátyás nevét 60 éve őrzi egy kis Fejér megyei falu, Mátyásdomb, ám az ott lakók nem tudnak erről. Sőt, egy eddig ismeretlen dokumentum szerint nem is igaz, és mégis Mátyás király lehet a névadó.

Közel tíz hónapja nincs igazgatója a székesfehérvári Vörösmarty Színháznak; ezen időszak eseményeire minden érintett máshogyan emlékszik.

Az önkormányzati választások után pár nappal a Fejér megyei Velencén megkezdődött a "Velencei-tó kapuja" (VTK) projekt második, látványosabb üteme. Nem mindenki örül neki.

A szatmári szilvát mindenki issza, a Túró Rudit mindenki eszi, hazájukat minden és mindenki messze elkerüli. Az ország északkeleti csücskében hat kistérség egyensúlyoz a szakadék szélén, élükön a mátészalkaival.

Budapesttől alig 70 km-re délkeletre, a Kunszentmiklós melletti Bösztörpusztán tartották a Magyarok Országos Gyűlését a múlt hét végén. A Kiskunsági Nemzeti Park területén, az Alföld második legnagyobb szikes pusztájának északi részén található 250 hektáros területen a három nap alatt nagyjából 200 ezren voltak jelen.

A csisztapusztai gyógyvíz, a szocializmusban etalon BB, az évente 20-30 ezer turistát vonzó Krisna-völgy, a világhíres buzsáki hímzés - mindegyik a lengyeltóti kistérség büszkesége. Zsákfalvai, cigánytelepei, elképesztő állapotú úthálózata és magas munkanélküliségi mutatói miatt azonban a 33 leghátrányosabb helyzetű (LHH) kistérség között tartják számon a Balatontól délre elterülő vidéket. Acsai N. Ferenc

Tudtuk, hogy egyszer elszakad a cérna - mondják a helyiek a gyilkosság után. A kisvárosban érzékelhető a feszültség, rengeteg a rendőr.

A rossz minőségű, agyagos, homokos talajú kistérség a hajtatott zöldség-, gyümölcs- és virágtermelés elindítója a hetvenes években, jól menő családi gazdaságok és tsz-ek jellemezték egészen a rendszerváltás utáni évekig. A szövetkezetek megszűnésével és a piacok kinyílásával egyre lejjebb csúszott és ma már egyike a dél-alföldi régió négy leghátrányosabb helyzetű kistérségének.

A Bajnai-csomagra és a 2010-es költségvetésre az MSZP-frakcióból egyedüliként nyomott nemet Székesfehérvár tizenkét éve hivatalban lévő polgármestere. Az egyik városi közmeghallgatás után egy bekapcsolva maradt mikrofonba a Fidesz helyi elnökének arról beszélt, hogy az "ifjú szoci titánok" ki akarják nyírni. Mindkét nagy pártnak útban van, de ősszel újra indul a választásokon.

Először az egykor jól menő mezőgazdasági szövetkezetek, aztán a részben ezekre épült ipar, végül a lakosság ment tönkre az elmúlt húsz évben a Mezőföldön, az ország amúgy legjobban fejlődő, Közép-Dunántúl régiójának déli részén.

Erőből próbál egy gazdasági jellegű vitát elintézni egy vendéglátóssal a székesfehérvári Vörösmarty Színház és fenntartója, az önkormányzat. A konfliktus miatt a családi vállalkozás simán tönkremehet.

"Itt senki nem tudja, ki kivel van, és főleg, hogy ki kivel lesz" - foglalja össze a helyzetet egy városházi dolgozó. A várost 2002 óta irányító MSZP-SZDSZ-koalíció a múlt hónapban felbomlott, többséggel jelenleg a Fidesz és szövetségesei rendelkeznek a székesfehérvári közgyűlésben; erre utoljára 1994-1998 között volt példa.