"A legenda úgy tartja, hogy Mátyás király járt erre hajdanában, megpihent a magaslaton, melynek a közepén vén, redves szilfa állott, s kedvtelésből belevéste a fába a nevét. Innen a hely neve: Mátyásdomb" - írta Gerencsér Miklós, a Népszabadság egykori riportere 1957-ben.
"1952 júliusában a község részére a Mátyásdomb nevet állapították meg. Ez azzal kapcsolatos, hogy 1952. március 9-én volt Rákosi Mátyás 60. születésnapja" - közölte Kiss Lajos nyelvész, akadémikus a Földrajzi nevek etimológiai szótárában 1978-ban, de ezzel megegyezően tudósít a Fejér megyei történeti évkönyv 21. kötete 1990-ből, és a Wikipédia is.
Úgy tűnik, véglegesnek tekinthető és hivatalos álláspont 2012-ben sincs. Ami biztos: az idén 60 éves, alig 800 fős község Fejér megye egyik hátrányos helyzetű kistérsége, az enyingi tagjaként
a túlélésre játszik
Végtelen földek a Mezőföld északnyugati csücskében, ahogy Mátyásdomb felé autózunk Székesfehérvár felől. A falu "hátsó bejáratánál", az elhagyatott, romos kastély körül váltják egymást a düledező melléképületek. Beljebb azonban takaros hivatal és iskola, posta, kocsma, rendelő, mint később kiderül, minden hétköznap jár ide orvos.
Fotó: A szerző felvétele
A kastélyt 1902-ben építtette Lonkai Ármin, a dégi Festetics családtól bérelt területen. 1945 után kultúrházként üzemelt, majd a Fővárosi Kézműipari Vállalat vette birtokába: 100 alkalmazottat foglalkoztató varroda lett belőle, amely a 80-as évek végén bezárt. Azóta az enyészet dolgozik rendületlenül. A tönkrement vállalat többször próbált szabadulni a kastélytól, a település azonban nem tudja kifizetni a 40 milliós vételárat. Más jelentkező azonban nincs, ami nem túl meglepő, figyelembe véve, hogy a kastéllyal szomszédos földeket az önkormányzat egy olyan vállalkozónak adta el, aki 2500-3000 sertés bérhizlalását végzi a közelben.
Ellenben az iskolájára büszke lehet a kistelepülés. Nemcsak a faluból, de a környező pusztákról, sőt a hétezer lakosú Enyingről is járnak ide. "Egyszer elvitték innen az iskolát, ami
meg is látszott
a településen, nem szeretnénk még egyszer - mondja Tilhof István polgármester. - Ahogy lehetőségünk volt rá, az első dolgunk volt, hogy visszahozzuk, még ha az önkormányzat több mint 50 százalékát is kell, hogy fedezze a működésnek. Mert ha egy gyerek már hétéves korában eljár innen mindennap, soha nem fogja érezni, hogy ez az ő faluja, az ő hazája."A polgármesternek a múltban lezajlott és a közelgő közigazgatási reformokról is megvan a véleménye. Mindkettőt a Mátyásdomb - és a többi 2000 lélekszámúnál kisebb település - ellehetetlenítése felé vezető út állomásainak tekinti. "A kistérségbe nem álltunk be annak idején, ezt megmondtam Lamperth Mónikának is. Ez az új, a járási rendszer meg nincs kidolgozva. Nincs átgondolva, hogy ki kinek mit ad át, hogyan adja át. Ilyen munkanélküliség mellett, mint ami itt is van, amikor 4000 forintos segélyekért jönnek, hogy egyáltalán a munkaügyi központba be tudjanak menni, ugyancsak megkérdőjelezem a járási hivatal szerepét" - mondja Tilhof, de igazán akkor válik indulatossá, amikor a település névadóját hozzuk szóba.
A polgármester mellesleg Mátyásdomb első anyakönyvezett lakosa. Rákosi neve hallatán hosszas történetbe kezd arról, hogy ez csak "valakinek a szüleménye". "Emiatt volt itt a Hír Tv forgatócsoportja is, de nekik sem tudtam mást mondani, mint hogy dokumentumok vannak arról, hogy nem Rákosi a névadó, ellenben Mátyás király tényleg járt itt, és a falu dombján pihent meg.
"Egyáltalán nem volt jellemző Magyarországra, hogy politikusok után neveznek el településeket. Trianon előtt közel 13 ezer település volt, ma 3200-zal számolhatunk, de a teljes magyar településnév-anyagot tekintve a két kezemen meg tudom számolni, hányat neveztek el konkrétan politikusról - mondja Faragó Imre okleveles térképész, az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszékének tanára. - Előfordult - de ez is ritkán, és főleg a 18. században -, hogy az újjátelepített falvak, amelyek a török idők alatt elpusztultak, az uralkodóról vagy valamelyik császári főtisztről kapták a nevüket, ami az akkori viszonyok között teljesen normálisnak számított. Személynévi, politikai indíttatású névadás kettő volt - ha Mátyásdombot nem számítjuk -, Sztálinváros és Leninváros. Érdekesség, hogy utóbbi 1970-ben kapta a nevét, amikor már rég nem beszélhettünk a személyi kultusz ápolásáról" - mondta lapunknak a szakember, hozzátéve, hogy Trianon és a szovjet időszak között egy ilyen eset volt: Szomolya - Egertől 18 kilométerre, Borsod megye délnyugati csücskében - Gömbös Gyula tiszteletére 1937-ben felvette a Gömbösfalva nevet, és azt 1945-ig meg is tartotta. Nem önálló települések esetében más a helyzet, Horthy Miklósról például pusztákat, majorokat, üdülőtelepet neveztek el, még kormányzósága idején is. Azonban Faragó szerint, ha a hivatalos papírokban nincs benne, hogy a nevet Rákosi tiszteletére kapta Mátyásdomb, akkor olyan legendát adnak hozzá, amilyet akarnak.
Márpedig egyetlen ilyen hivatalos papír sincs, ellenben létezik egy 1952-es jegyzőkönyv - erre hivatkozik a polgármester - a községi tanács végrehajtó bizottságának üléséről, melyben az áll, hogy a bizottság egyhangúlag "Mátyásfalva" néven kéri megállapítani a község végleges nevét. "1952. január 1-jével Feketepuszta ideiglenes néven megalakult község tanácsának végrehajtó bizottsága 1952. január 30-án tartott ülésén hozott határozatával a község végleges nevéül Mátyásfalva nevet javasolta. (...) Fejér megye tanácsának végrehajtó bizottsága 1952. február 13-án tartott ülésén hozott határozatával a községi tanácsnak a község végleges nevére
vonatkozó határozatát
jóváhagyta. (...) A fentiek figyelembevételével és az Országos Községi Törzskönyvbizottságot is meghallgatva Feketepuszta ideiglenes nevet viselő község végleges nevét a Belügyminisztérium Mátyásdomb néven állapította meg."
Faragó Imre szerint "perdöntő" lehet az ügyben, ha a község területén, ráadásul a belterületen, van egy Mátyás-domb nevű földrajzi részlet. Ha ez igaz, akkor a település erről kapta a nevét. Ez esetben ugyanis már nem a településnév, vagyis a Mátyásdomb etimológiáját kell vizsgálni, hanem Mátyás-domb magaslatét. "Egy határrész (mielőtt belterületté válik egy ilyen földrajzi részlet, annak minősül) neve sokkal régebbi, akár több évszázados is lehet, mint hogy Rákosi Mátyáshoz bármilyen köze lenne. A névadásban így egy Mátyás nevű személyhez kötődő történet valószínűsíthető: Mátyás nevű személy tulajdona volt, Mátyás nevű személy halt meg ott, és persze a legendák ez esetben idézhetik Mátyás királyt, ez gyakori jelenség" - mondta Faragó, aki a kedvünkért még a környék részletes térképeit is előkereste. És bár igaz, hogy a katonai térképek legnagyobb méretarányú szelvényein sem szerepel Mátyás-domb, Faragó szerint ettől még létezhet. "Ha a korabeli jegyzőkönyvbe belevették a Mátyás-domb nevet, az szerintem kellő bizonyíték, hogy a név abból ered, így elfelejthetjük a 'rákosis' motivációt" - jelentette ki a szakember.
