A tó legnagyobb területű, évtizedek óta működő szabad strandját tavaly ősszel viharos gyorsasággal tarolták le, kerítették körbe, hogy helyére alig egy éven belül homokos partot, sétányokat, játszótereket, bevásárlóközpontot építsenek. A beruházás megosztja az ötezres kisváros lakóit, bár jelenleg viszonylagos nyugalom honol az építkezés körül.
"Egyáltalán nem akartuk ezt az egészet, hagyták volna meg a gyerekeknek meg a nyaralóknak. Csak hát a polgármester asszony magának akar csinálni egy emléket, hogy mekkorát fejlődött a város az ő hivatala alatt - csap a lecsóba egy idős néni. - Hiába ígérik, hogy ingyenes marad a strand, ha tönkreteszik az egész partot. A most kivágott fákat még a háború után ültették, mikor lesznek itt megint akkorák?
A látvány valóban sokkoló. A nyolchektáros területen csak a kőépületek maradtak meg, munkagépek és munkások mindenütt. A 2,2 milliárd forintból megvalósuló beruházás nagyobb része uniós pénz, az önkormányzat nagyjából 600 milliót rakott bele. 14-15 éves megtérüléssel számolnak, ugyanis a projekt szerződésében kötelem a majdani ingyenes szolgáltatások túlsúlya a termelő szolgáltatásokkal szemben.
Azon a rövid szakaszon, ahol a partra le lehet menni, három nyugdíjas férfi horgászik. A bizonytalan "majd meglátjuk", "biztosan jó lesz" mondatoktól elég gyorsan eljutnak a határozott véleményig: "Ugyanaz lesz, mint a spában (a tó déli partján a másik strand helyén 2008-ban adták át a Velence resort & spa wellness szállodát - A. N. F.), ott is azt mondták, megmarad a part, kedvezményesen használhatjuk a medencét, mégis több ezer forintért mehetünk csak be. Munkahelyeket ígértek, mégsem helyiek dolgoznak ott."
Egyfelől, másfelől
A 16 éve hivatalban lévő polgármester, Oláhné Surányi Ágnes nagy reményeket fűz a projekthez, és azt mondja, csak egy szűk kör az ellenzők tábora; abban pedig, hogy tavaly nyárra időzítették a nagyobb tiltakozó akciókat, politikai indíttatást sejt. "2003-ban pályáztunk erre a forrásra, 2008 végén kötöttünk szerződést. Hét éve egyfolytában mentek a lakossági fórumok, mégis idén lettek nagyon hangosak az ellenzők. A Velencei-tó környékén húsz éve nem volt olyan átfogó idegenforgalmi fejlesztés, mint ez. Az egész terület önkormányzati tulajdonú, és az is marad, miközben partvédőművet újítunk fel, lidósítunk, sétányok, kerékpárutak épülnek, megoldódik a felszíni vízelvezetés, a hajókikötőhöz közösségi rész épül, a teljes zöldfelületet felújíthatjuk, 13 000 négyzetméter homokos strand és ugyanennyi locsolt zöldterület létesül."
A pályázat értelmében százszázalékosan megmarad a szabad strand, a 260 fából kivágott száz helyére 270-et ültetnek. Az előtanulmányban öt-hatszoros látogatószám-növekedéssel kalkulálnak, ami éves szinten 400 ezer turista. Az elsőre vadul hangzó számítást reálisnak tartja a polgármester. "A fürdő megépülése azt jelentette, hogy rendszeresen jelen van 300-500 ember, aki a szállodán kívülre is menne, de nem tud hova. A nyaralók is megtelnek ősszel is, és nincs hova menni, ha esik az eső. Mindezen hiányosságokat pótolni tudjuk e beruházással."
Tavaly nyáron több tiltakozó, aláírásgyűjtő akció volt a parton, a sukorói székhelyű Angelika Egyesület és a velencei Szépülő Velencét Egyesület szervezésében. Októberben a helyiek mégis Oláhnét választották újra polgármesternek. A polgármester megjegyezte: mindkét egyesületet meghívták egyeztetésre, de az invitálást egyik sem fogadta el.
Az Angelika Egyesület elnöke, Szigeth Gábor máshogyan emlékszik: "A június 21-én tartott képviselő-testületi ülésen megígért egyeztetés lehetőségét nem kaptuk meg. A Lénia 2 elnevezésű reklámügynökség e-mailben keresett meg minket egyeztetés céljából, tehát az önkormányzat részéről senki sem kezdeményezett semmit, a képviselő-testületi ülésen megfogalmazott gesztus üres frázis maradt. Az ügynökség vezetője ultimátumszerűen közölte, hogy az egyeztetés során a projekt az utolsó csavarig változatlan marad, kompromisszumos megoldásról szó sem lehet. Ennek megfelelően a találkozót visszautasítottuk, mivel nem egy reklámügynökséggel, hanem az önkormányzattal vagy valamely képviselőjével szerettünk volna tárgyalni." A feltételezett politikai indíttatást visszautasítja az elnök, a nyári akció időzítését azzal magyarázza, hogy a helyi civilek akkor kérték a közbelépésüket.
"Élelmiszerboltunk, postánk, fodrászatunk ma is van, ehhez nem kell 600 milliót kihúzni az emberek zsebéből. A tavat kedvelő ide látogatók szemében maga a Velencei-tó jelenti a vonzerőt, nem pedig egy bevásárlóközpont. Az, hogy anno mesterségesen jött létre a partszakasz, semmiképpen nem indokolhatja a környezet még mesterkéltebb, még erőltetettebb átformálását. Az egyetlen épkézláb ötlet a betonpartfal elbontása, valamint a kikötőrekonstrukció, ezeket azonban a VTK nélkül is meg lehetett volna valósítani. Hamis vád a környezetvédők fejlődésellenesnek való beállítása, különösen azért, mert a hetvenes évek retró építészeti förmedvényei ugyanúgy rontani fogják tovább a látképet."
Egy helyi férfi szerint "nem most kell leállítani az egészet, mikor már megjött a pénz, évekkel ezelőtt kellett volna. Pedig vannak itt sokkal komolyabb problémák, amiket meg kéne oldani. Képzelje el, hogy itt, a Velencei-tó mellett a legdrágább a víz az országban, 1200 forint egy köbméter. Mi a fenét akarnak egy bevásárlóközponttal, mikor két hónapig tart a szezon?"
Mágneselv
A beruházás üzemeltetését a Velencei Tavi Nyári Játékokat szervező, az északi strandot, a helyi Hotel Juventust és Hotel Heliost is működtető Gomi Kft. nyerte meg. A cég vezetője, Görgicze Zoltán biztos a sikerben: "Nagyon fontos lenne, hogy itt a tó körül végre megvalósuljon egy normális koncepció, és most erre van lehetőség az új stranddal, a hiánypótló városközponttal, a bevásárlóközponttal. Rögtön cáfolnám azokat a híreket, hogy pláza épül a tóparton. A pláza kategória minimum 8-10 ezer nm-től fölfelé indul. Ha ez 5-10 ezer nm-es kiadható terű plázakoncepció lett volna, nem is jelentkezünk rá, hiszen gyakorlatilag eladhatatlan lenne. Az épületnek egy szűkös, 2700 nm-es része adható ki üzlethelyiségként, ez kell, hogy eltartsa az egész területet."
De ki fogja megtölteni ezt az épületet egy olyan városban, amin jelenleg kétszer is át kell hajtani, hogy szembejöjjön végre valaki. "Elsősorban a szolgáltatók irányába szeretnénk menni, 'mágnescégeket' kell betelepíteni, amelyek vonzzák majd a többit. Ha Gárdony elbír hat élelmiszer-áruházat, akkor egyet ez a rész is el fog" - mondja Görgicze, és sorolja az elképzeléseit: patyolat, fodrászat, kávézó, élelmiszer-, illatszeráruház, szörf-, kerékpárlerakat, bank, biztosító, turisztikai tanácsadó, néhány kisebb butik. A közösségi tereken divatbemutatók, pódium-előadások, vasárnap délelőtti mozi.
Az egyébként 5000 nm-es épületben körpanorámás házasságkötő terem és kávézó is lesz, a tetőn skate-pálya vagy minigolf - ez még nem tisztázott. Az északi strandig út fog vezetni a tóparton, ahová bringóhintóval is át lehet majd hajtani - bizonyára kikerülve a part egy szakaszát teljesen kisajátító Korda-villát.
Amikor még mindig nem világos, hogyan jön össze a szezonon kívül is a látogatószám, az igazgató segít. "Ha elkészül a vasúti átjáró, azok, akik Pestre, Fehérvárra járnak dolgozni, le fogják tenni a kocsikat az állomás előtt, és erre járnak el. Hazafelé itt fognak vásárolni, itt intézik a dolgaikat. Ha egy picit színvonalas a szolgáltatás, akkor az emberek oda fognak menni."
A projektnek ráadásul nem csak a lakosság egy részével gyűlik meg a baja: mivel a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vizsgálata szerint a tervek összeállításakor az önkormányzat megsértette a közbeszerzési törvényt, a beruházás 54 milliós forintos uniós támogatástól esik el. Az önkormányzat a tanácsadó céget hibáztatja, amellyel szemben jogi lépéseket helyezett kilátásba. És sietve biztosított mindenkit: a kiesett pénz ellenére sincs veszélyben a "Velencei-tó kapuja".
