Az 51-es főútról letérve először Tasson találkoztunk a gyűlést hirdető táblával, ami egyben útjelző is, és meglehetősen minimáldizájnú volt: egy deszkára piros-fehér-zölddel felfestették Bösztörpuszta nevét meg egy nyilat. A beharangozó szerint a Magyarok Országos Gyűlése (MOGY) kiegészíti "a csíksomlyói búcsú magyarság-összetartó, szakrális csodáját, az összmagyarság kultúrájának, hagyományvilágának teljes körű bemutatásával, szellemi értékeink életre keltésével, világszínvonalú magyar termékeink vásárával".
Atmoszféra
/center
A 600 forintos parkolójegyért bent jár egy Szilaj Csikó hetilap, tájékoztatott a parkolóőr, miután köszönt egy "Adjon az isten!"-nel. A tarlón parkoló több száz autó közül kevésről hiányzott a Nagy-Magyarország-matrica, a frissen érkezők egymás után pakolták ki a lelki zarándoklathoz szükséges kellékeket: zászlókat, nemezsüveget, csizmákat, pulikutyát.
Mielőtt a megyék sátrainál kialakított oldalbejárattól elindultunk a "fő utcán", megkaptuk a lapot és néhány tanácsot, miszerint a rendezvényen szelektív hulladékgyűjtés van, csak a kijelölt helyeken lehet dohányozni, és a magyarsághoz méltatlan viselkedés vagy bármilyen rendbontás esetén a barantások élnek pallosjogukkal.
Minden korosztály és az elmúlt ezer év teljes magyar öltözködési kultúrája képviseltette magát az összejövetelen: ősmagyarok, lovagok, csikósok, huszárok, ámbár a legfeltűnőbb jelenségnek a feje tetején egyetlen meghagyott rasztatincset viselő, óriásgalócás pólóban szaladgáló huszonéves srác tűnt. Egymást érték a sütödék, lópörkölt, kemencés lángos, kürtős kalács, vattacukor. Kelendő volt a Magyarok söre 250 forintért és a Magyarok kristályvize 150-ért. A hangulat leginkább egy késő Kádár-kori május elsejére hasonlított, leszámítva az árusok kínálatát és a résztvevők ruházatát. Mint később kiderült, a "szieszta" idején érkeztünk, az 1000 gyalogossal, 200 lovassal és 10 ágyúval megkoreografált történelmi élőkép épp befejeződött a küzdőtéren, így pont az esti koncertekre való felkészülés, békés bámészkodás idejébe csöppentünk.
A fesztivál egyik leglátványosabb elemét pénteken és szombaton délután is eljátszották: huszárok, lovas íjászok, íjászok, barantások, hagyományőrzők közösen jelenítették meg a történelmi magyar sors legfontosabb jelképeit és értékeit, majd szimbolikusan megkerülték a történelmi Magyarországot. A szervezők elmondása szerint az aktus legfontosabb mondanivalója a közös cselekvés, a nemzet sorsáért érzett közös felelősség. A legtöbb nézőt vonzó események közé tartozott még a pusztavágta, a csikósbemutató és az íjászverseny. Előadást tartottak a határon túli magyar szervezetek képviselői, volt Szent Korona-szertartás, szentmise és esküvő is.
Péntek este halk, monoton dobolás, furulyaszó és a székely himnusz hangjai keveredtek a nagyszínpad előtti tisztáson, ahol egy csikósruhába öltözött fiatalember arról beszélt: annak idején őt nagyon megfogta az "egy emberibb magyarságért és egy magyarabb emberiségért" jelmondat. Azóta ennek a jegyében próbál élni, és úgy látja, minden magyar embernek az a feladata, hogy dolgozzon, nem pedig az, hogy mozizzon, ő pedig barátjával együtt a magyar nemzetért harcol, a magyar nemzet szolgálatában.
Kilátások
"Jó, hogyha nem a viselet hordja az embert, hanem az ember hordja a viseletet - folytatta az eszmefuttatást a harcostárs -, mert ez már a nevében azt őrzi, hogy megtanítja viselkedni is. Nemcsak ezen a rendezvényen vesszük fel ezeket a viseleteket, hanem hétköznap is. És nemcsak azért, mert büszkék vagyunk rá, hanem azért is, mert hozzánk tartozik."
Első nagyszínpados zenekarként a Farkasok csaptak a húrok közé, a Szebb jövőt! című számra értünk oda, hogy azonnal visszaforduljunk, és elkapjuk a nap fő tanácskozását, amelynek témáját a magyarországi közösségi kezdeményezések és fenntarthatósági modellek adták A megtalált falu címmel és húsz előadóval.
Labanc Györgyi, a Természetes Életmód Alapítvány elnöke így foglalta össze a hallottakat: "Aki látta már, hogyan pusztít a jólét, annak elég lesz az, amije van. A nap legfontosabb üzenete, hogy a fiatalokat nevelni kell, de nem szóval, hanem olyan tettekkel, amiket például a beszélgetésen bemutatott tíz ökofalu sugall. Arra kell serkenteni az embereket óvodásoktól felnőttekig, hogy fogják meg az ásót, a lapátot, próbálják ki magukat, próbáljanak meg dolgozni és teremteni, és érezzék magukat jól együtt."
Leidinger Dániel, a Magyarok Szövetsége Környezetvédelmi Tagozatának vezetője szerint végre nemcsak a diagnózis felállításával foglalkoztak emberek, hanem próbálták a megoldásokat is megtalálni arra, hogy a jelenlegi válságos helyzetből milyen kiutak vannak.
A különböző néven futó (Trianon, Jenő, Megyer stb.) sátrakban egymást váltották az előadók a témák igen széles skáláját felölelve (Hogyan tudom megváltoztatni a világot?; Az egyetlen nemzetgyilkossági kísérlet - Trianon stb.), esténként koncertek voltak, valamint a három nap alatt a jobboldal több ismert arcának - Szepessy Zsolt monoki polgármester, Bogár László közgazdász, Wittner Mária, Turi-Kovács Béla képviselő - a vízióit hallgathatták az érdeklődők.
A Magyarok Vására elnevezésű utcában kézművesek kínálták portékáikat, késesek, bőrösök, dobkészítők, fafaragók, míg a szem ellátott. A rendezvény üzleti részére vonatkozó kérdéseket minden megkérdezett árus és szervező szerényen visszautasította. A válaszokból az jött le, hogy itt mindenki barterben dolgozik; egy festőnő például, aki parafára festi ősmagyar látomásait, azt mondta, felajánlott egy 50 ezer forint értékű képet a szövetség részére, ezért kapott egy sátorhelyet, ahol nemcsak árul, de folyamatosan dolgozik is. A MOGY költségvetésének a meghatározására ugyancsak nem vállalkozott senki; az általános vélemény szerint a pénzügyi hátteret a felajánlások, az önzetlen segítségnyújtás biztosítja.
Hogy ez nem teljesen így van, az a vendéglátórészlegnél derült ki leginkább, ahol egy lángososhölgy kifejtette: lehet keresni, de még egyszer nem vállalná be, majd a további kérdéseket megakadályozva le is zárta a beszélgetést. A rendezvény étkeztetéséért felelős Magyarok Húsa Kft. - melynek tevékenységi körei közé tartozik az állattenyésztés és a különböző húsok feldolgozása és tartósítása mellett például a járóbeteg-ellátás, a vidámparki szórakoztatás és a fizikai közérzetet javító szolgáltatás is - mindenesetre profi, piacorientált vállalkozásnak tűnik még akkor is, ha mindezt nemzetiszínű háttér előtt teszi.
Frakciózás
Természetesen érdekelte stábunkat az egy héttel korábbi összejövetel bösztörpusztai megítélése is, de a megkérdezettek nagy része inkább hallgatott a Kurultaj és a Magyarok Szövetsége közötti konfliktusról. (A Kurultajról lásd: Ostorral, kaláccsal, Magyar Narancs, 2010. augusztus 12.) Noha a feszültség tapintható volt, a legtöbben úgy fogalmaztak: nézzük a dolog jó oldalát, hogy tudniillik még egy rendezvény van, ami jó ügyet szolgál. Egy délvidéki fiatalember viszont kimondta, amit gondol: hátba szúrás volt Bíró András Zsolt (a Kurultaj főszervezője) részéről, hogy egyszer csak létrehozott egy önálló rendezvényt, hiszen az első Kurultajt 2008-ban a Magyarok Szövetségének elnöke, Vukics Ferenc szervezte a barantásaival.
"Az elnök elfoglalt ember" - mondta érdeklődésünkre az alelnök, Bődi Szabolcs (egyben Kunszentmiklós polgármestere). Az alelnök értelmezésében a két héttel ezelőtti Kurultaj "egy kis szeletét vitte tovább a Magyarok Országos Gyűlésének", így ma már a határon túli kazah, örmény, kirgiz, urguj szál folytatásának tekinthető, míg a Magyarok Szövetsége elsősorban a Kárpát-medencei magyarságban, a magyarul beszélő magyarságban gondolkodik. Fontosnak tartotta megemlíteni, hogy nagyon örülnek annak a folyamatnak, ami most az országban zajlik: ahogyan fogalmazott, az ébredésnek és az építkezésnek az idejét éljük.
A Magyarok Országos Gyűlése témaválasztásával, jól belőtt célcsoportjával, helyszínválasztásával és időzítésével abszolút sikeresen illeszkedik a magyar fesztiválpalettába. Az összmagyarok világa tehát korántsem túltelített, csak jó érzékkel kell belefolyni, és mindenkinek meghagyni a lehetőséget, hogy a magáénak érezze.
