Székesfehérvár 32 tagú közgyűlésébe 2006-ban egyéni választókörzetből és listán az MSZP, az SZDSZ és a Fehérvári Polgárok Egyesülete (FPE) támogatásával 15, a Fidesz-KDNP-Jobbik-összefogás révén ugyancsak 15 képviselő jutott, az MDF és a Válasz Egyesület pedig 1-1 helyet szerzett. A polgármester (a közgyűlés 33. szereplője) a szocialista Warvasovszky Tihamér lett. Az MDF a koalícióval szavazott, ezzel lett a bal- és liberális oldalnak többsége. A 2006-os önkormányzati választások után egy évvel az FPE képviseletében egyéniben bekerült Szigli István azonban váltott: "Volt egy megállapodásom a polgármester úrral, ami arról szólt, hogy dolgozzak vele együtt, és garantálja, hogy a Székesfehérvárt elkerülő út építésének folytatása, ami az én választókerületemet érinti, megfelelő kormányzati támogatással megvalósul és befejeződik 2010-ig. Elég hamar kiderült, hogy ez nem fog megtörténni, mint ahogy az is, hogy amikben viszont a polgári oldallal együtt gondolkodunk, azok működnek. Így 2007 végén kiszálltam és függetlenként folytattam" - mondta Szigli. 2008 elejétől tehát minden döntéshez legalább még egy szavazatot össze kellett szedni a koalíciónak.
A gazdasági válság
előidézte helyzet felkészületlenül érte az egyébként a leggazdagabb önkormányzatok közé sorolt megyeszékhelyt. A megelőző években a főleg a helyi iparűzési adókból és egy, a város frekventált helyén lévő földterület, az úgynevezett murvás parkoló eladásából jelentős bevételekhez jutó önkormányzat semmilyen tartalékot nem képezett, és a 2009-es költségvetés elkészítésének ugyanazon koncepcióval kívánt nekiállni, mint a válság előttieknek. "Gazdasági krízis idején ezt nem támogathattuk" - magyarázza Csapó Csilla alpolgármester (SZDSZ). A koalíció szétesését ehhez, vagyis a koncepció tavaly év végi el nem fogadásához köti több helyi politikus is, bár hivatalossá a szakítás csak azután vált, hogy februárban a 10 fős MSZP-frakción kívül senki nem támogatta a polgármester beterjesztette költségvetést. A városi MSZP tavaly nyáron megválasztott elnöke, Márton Roland szerint Szigli kiválása után, 2008 elejétől a helyi SZDSZ "felelősség nélkül kezdhetett el ellenzéket játszani", hiszen ha a bal- és a jobboldal nem állapodott meg valamiben az előkészítések során, akkor nem volt döntés - azaz nem volt jelentősége, hogy az SZDSZ velük szavaz-e vagy sem. Õsszel ez a szituáció még kezelhető volt, a költségvetési koncepció elutasítása után viszont már nem. "A költségvetés összeállításakor rengetegszer leültünk a szabad demokratákkal, hogy mondják el, mik az elképzeléseik, de gyakorlatilag egyetlen érdemi javaslat nem érkezett tőlük. Így nem maradt más, mint a szakítás."
Az új helyzetben a Fidesz gyorsan kiszámolta, hogy két ember megnyerésével többségbe kerül, így megkereste Szigli Istvánt és a Válasz képviselőjét, akik igent mondtak az együttműködésre. A Fidesz ezek után beterjesztette saját költségvetési javaslatát, amit a közgyűlés márciusban elfogadott. Csapó Csilla szerint a jobboldal javaslatai ugyan nem nyerték el teljesen az SZDSZ tetszését, de legalább kimozdították a városházát a holtpontról.
Azok a személyi változások, amiket a jobboldal első lendületből megvalósított, a közgyűlési szavazatok alapján többek fejében korábban is megfordultak már. Például még az MSZP-ből is támogatták a jegyző vagy a helyi tévé igazgatójának a leváltását. Az átrendeződés után a vagyongazdálkodási bizottság vezetője a városi Jobbik elnöke, Gál Péter Pál lett. "A polgármester helyben arról beszél, hogy milyen nagyszerűen fejlődik a város, az Országgyűlésben meg olyan törvényjavaslatokra mond igent, amik kifejezetten hátrányosan érintik Székesfehérvárt, például a normatív támogatások csökkentésére, vagy arra a központi költségvetésre, amely 10 százalékos iparűzésiadó-növekedéssel számol Fehérváron. A polgármester erre az itteni közgyűlés elé egy 30 százalékos iparűzésiadó-csökkenéssel kalkuláló költségvetést nyújt be. Hát ne csodálkozzon, hogy senki nem szavazta meg."
A februári elutasított és a márciusi, már a jobboldal által beterjesztett költségvetés-tervezetek közötti lényeges különbség, hogy a 2,4 milliárd forintnyi tervezett hitelfelvételt
1,2 milliárdra leszorították,
és ahhoz is csak legvégső esetben folyamodnának - értékelt Cser-Palkovics András, a városi Fidesz vezetője. "Ha egyébként a törvényes határidőn belül nem készítjük el a költségvetést, veszélybe került volna a közalkalmazottak bére, a közintézmények működése, és azok a kiemelt fejlesztések, amik a városban futnak" - mondta.
Márton szerint azért számoltak 2,4 milliárdos hitellel, hogy a 25 százalékos iparűzésiadó-csökkenés mellett is meg tudják valósítani a korábban elhatározott fejlesztéseket, például a panelprogram folytatását, a szennyvízcsatorna-beruházást, a belváros rekonstrukcióját.
Az elfogadott márciusi ("jobboldali") költségvetésben szereplő 900 millió forintos lefaragást, amit az intézmények költségvetéséből húztak ki, Márton trükknek nevezi és nem érzi tarthatónak.
"A többség kialakulása után voltak feltételeink - tér az új helyzetre Cser-Palkovics. - Azt mondtuk, hogy kész vagyunk alpolgármestereket adni, de kizárjuk a koalíciót az MSZP-vel és az SZDSZ-szel is. A polgármester írásos megállapodást kívánt kötni az ellenzékkel, amit mi koalíciós megállapodásnak tekintettünk volna, úgyhogy egyrészt nem írtuk alá, másrészt nem jelöltünk alpolgármestereket." Úgy véli, a város elszalasztotta kiváló lehetőségeit, sőt felhalmozott egy 14 milliárdos hitelállományt. A jobboldal személyesen is felelőssé teszi Warvasovszky Tihamér polgármestert a kialakult helyzetért és az elmúlt évek pazarló politikájáért.
A polgármester szerint viszont a város költségvetése rögzít valamennyi bevételt és kiadást, továbbá az összes kötelezettséget és ellátott feladatot. Székesfehérvár gazdálkodása tehát a költségvetésből teljesen átlátható. "Végig kell menni a városon, és mindenki láthatja, hogy mire fordítottuk és fordítjuk a bevételeket. Az elmúlt napokban sajnos folytatódott a politikai csatározás, és a város számára is világossá vált, hogy egyértelműen hatalmi pozícióharcról van szó. A városházi új többséget elfogadom, és kész vagyok együttműködni valamennyi frakcióval a város fejlődése érdekében. A jobboldal felvetésére viszont változatlanul a korábbi nyilatkozataimat tudom megerősíteni: nincs miért lemondanom" - mondta lapunknak a polgármester.
A március elején felállt 12 új bizottságból 9 elnökét a jobboldali frakció adja, kettőt független képviselő vezet, egy poszt pedig betöltetlen. Új tanácsnokokat is választottak, az eddigi öt helyett négyet; kettő fideszes, egy SZDSZ-es és egy hely betöltetlen.
A helyi MSZP csak a március 27-i közgyűlés után foglalta el a neki járó helyeket - állítása szerint a március eleji közgyűlés előtt alig néhány órával kapták meg a betölthető helyek listáját, és mostanáig tartott, hogy felelős delegáltakat válasszanak. Furán alakult az egyik alpolgármesteri hely sorsa is: a márciusi közgyűlés után az MSZP városi szervezete ugyanis közleményben tudatta, hogy "Pénzes Mihály jelenlegi gazdasági alpolgármester nem tagja a Magyar Szocialista Pártnak, nem tagja a közgyűlés szocialista frakciójának, ezért mostantól független képviselőként, kizárólag saját akaratából tölti be az alpolgármesteri posztot". Megkeresésünkre Pénzes Mihály a helyi sajtóban megjelenteket ajánlotta figyelmünkbe, miszerint ugyan szünetelteti párttagságát, de ettől még tagnak tartja magát. Nem fogadja el a kizárását, és továbbra is a polgármestert és az MSZP munkáját kívánja segíteni. (Pénzes tavaly nyárig a fehérvári MSZP elnöke volt.)
A szocialistáknak a tavaly elkezdődött generációváltás - aminek következtében a régi kádereket frissebb, de rutintalan politikusok váltották a frontvonalban - után újra fel kell építeni magukat. Ezt a helyzetet villámgyorsan használta ki a Fidesz. A dolgok jelenlegi állása szerint hosszasabb jobboldali vezetés vár a városra, vagyis a baloldalnak jut idő a sorok rendezésére, az SZDSZ-nek meg arra, hogy kitalálja, miként maradhat a város politikai térképén.
