Márkusz László

A hét végén a szlovéniai Brdo üdülőhelyen a nyugat-balkáni országok vezetői újfent megpróbálják meggyőzni magukat, egymást és az unió főembereit, hogy e szabadságszerető kis nemzetek igenis ide, és nem oda, sőt amoda tartoznak. Mekkora távolságot kell ehhez leküzdeniük, és mennyi idő alatt érhetnek célba?

A volt Szovjetunió határain kívül sokszor egy kalap alá veszik őket az "orosz maffiával" - pedig a kaukázusi gengszterklánok külön utakon járnak, és legalább olyan gyakran emelnek kezet az oroszokra, mint ahányszor összefognak velük. Hazai terepen pedig működésük azt példázza, hogy a politika, a nemzetépítés és a közönséges banditizmus milyen gyakran bír kéz a kézben járni.

Mikhail Szaakasvili furcsa, ellentmondásos figurája Kelet-Európa kommunizmus utáni politikai vásárának. Népharagnak álcázott palotaforradalommal került a grúz elnöki székbe 2003-ban, de aztán a választásokon olyan elsöprő támogatást kapott, hogy legitimitását nehéz lenne megkérdőjelezni. Vele kezdődött a rendszerváltás.

A kaotikus 90-es években, amikor a szabadság beköszöntével Kelet-Európa alvilágának bugyrai is megnyíltak, a volt szocialista rendőrállamok egyszeriben rákerültek a nemzetközi bűnözés térképére. Márkusz László

A szervezett bűnözés a kommunizmus bukása óta az egyik legdinamikusabban fejlődő szolgáltatás Kelet-Európában. Van, ahol egyenesen húzóágazata a nemzetgazdaságnak, s szálai a legmagasabb körökig vezetnek. Karácsonyi számunkban kezdett sorozatunkat (lásd: Dohányon vett honvédelem, Magyar Narancs, 2008. december 18.) Szerbiával folytatjuk, mely hely 1992 és 2003 között a politikai gyilkosságok és az alvilági leszámolások véres orgiájában tobzódott. Márkusz László

A szervezett bűnözés az egyik legdinamikusabban fejlődő szolgáltatás Kelet-Európában. Van, ahol egyenesen húzóágazata a nemzetgazdaságnak, s szálai a legmagasabb körökig vezetnek. Sorozatunk első része Horvátországról, Bosznia-Hercegovináról és Montenegróról szól - de sorra kerül mindenki a Balkántól a Kaukázusig és a Baltikumig bezárólag.

Az ENSZ globális drogtérképe szerint Amerika a "kokain rabja", Afrikában a cannabis különböző származékai dominálnak, Eurázsia lakói pedig leginkább az ópiumot vagy az abból előállított heroint fogyasztják. Az itt elszívott ópium és befecskendezett heroin alapanyagának, az ópiummáknak a döntő többségét már évek óta egyetlen országban, Afganisztánban termesztik. A NATO-csapatok orra előtt. Márkusz László