Szilágyi László

Nem így, nem most, nem ennyiért, nem biztos, hogy az oroszokkal, nem atommal – az eddigi legteljesebb ellenérvgyűjtemény Szilágyi Lászlótól, a Párbeszéd Magyarországért politikusától, a Hulladék Munkaszövetség alapítójától. Második rész.

Nem így, nem most, nem ennyiért, nem biztos, hogy az oroszokkal, nem atommal – az eddigi legteljesebb ellenérvgyűjtemény Szilágyi Lászlótól, a Párbeszéd Magyarországért politikusától, a Hulladék Munkaszövetség alapítójától. Első rész.

Hulladékforradalomra van szükség - szemben Persányi miniszter lerakóépítésről és színes kukákról szőtt álmaival.

Magyar Narancs: A dunai árvíz főpróbája lehetett a vízügy és a környezetvédelem együttműködésének. Hogyan értékeli a védelmi munkát?

Magyar Narancs: Miért éppen most nyitott irodát Budapesten a Greenpeace? Volt-e olyan konkrét környezeti kihívás, ami most lett érdekes?

Amikor a Fidesz átadta a környezetvédelmi tárcát a kisebbik koalíciós partnernek, egyúttal meg is pecsételte a minisztérium sorsát. A kisgazda irányítású minisztérium a kétéves Pepó-korszak végére szakmai és erkölcsi mélypontra jutott. Utóda, Ligetvári Ferenc éppen csak elkezdhette az ágazat rehabilitációját, máris lecserélték; az őt követő Turi-Kovács Béla idejében elkezdődött ugyan a környezetvédelmi közigazgatás normalizálása, de szakmai áttörés nem következett be. A ciklus vége felé komolyan fölmerült az is, hogy - Fidesz-győzelem esetén - a választások után nem lesz önálló Környezetvédelmi Minisztérium.

az Österreicher Group International nevű cégcsoport a Csákvár térségében elhelyezkedő - korábban szovjet használatban lévő - katonai repülőtér helyén.

Akamion Bács-Kiskun megyéből indult. Egy vámszabad területen a Kiskunsági Nemzeti Park (KNP) természetvédelmi őre jelenlétében leplombálták a szállítmányt; ekkor még bizonyosan nem voltak benne a védett madarak tetemei, csak a vadászható állatok húsa. A KNP erről igazolást is adott.

1997-ben kezdtek feltört aszfaltot és földet szállítani a szigethalmi Kék-tó utcai elhagyott szennyvíztelep területére. A szűk utcácska lakosai naponta legalább húsz nagy teherautót számláltak. Később egymástól függetlenül, többen tiltakoztak minden lehetséges fórumon. Fodor Antalné, a település polgármestere 1998-ban azt nyilatkozta: a taksonyi szeméttelepet jelölte ki az aszfalt számára (szabálytalanul egyébiránt), mégis a Kék-tó utcában kötött ki a

Avilág tíz legveszélyeztetettebb országa közé sorolja az ENSZ Magyarországot a vízutánpótlás tekintetében. "1992 óta rajta vagyunk a vízhiányos országok listáján, de ez önmagában nem jellemzi jól a tényleges állapotokat - mondta Nemes Csaba, a Környezetvédelmi Minisztérium Stratégiai Főosztályának a vezetője a Narancsnak -, hiszen csak a saját felszíni vízkészleteket, illetve a befolyó és a kifolyó vizek mennyiségének különbségét veszi figyelembe a számítás." Mivel felszíni vizeink 95 százaléka külföldről érkezik, tényleg veszélyeztetettek vagyunk, de az ivóvizet biztosító vízkészlet terén Nemes Csaba szerint nincs különösebb baj, legalábbis egyelőre. Rétegvizekben meglehetősen gazdagok vagyunk, de ha 30-40 évig tartósan aszályos időjárás lesz, akkor az már biztosan érződik a termelhető ivóvíz mennyiségében is.

Egyetlen szerencséje a Naszálynak, hogy kevesen ismerik. Valahogy kiesik a megszokott túrák útvonalából, talán mert ijesztően néz ki a cementgyár kőfejtője. A 60-as évek óta a nagyarányú bányászat páratlan értékű helyeket tett tönkre, csak a rendszerváltás után lehetett a megmaradt részeket megnyugtatóan védeni. A Duna-Ipoly Nemzeti Park megalakulásakor komoly szakmai szempontok szóltak amellett, hogy az egész Naszály része legyen a parknak, aztán mégse lett. A váci Göncöl Alapítvány most is dolgozik egy beadványon, amelyben a területet a legmagasabb védettségűvé kérik átminősíteni. Jelenleg csupán helyi védettségű státusa van a Naszálynak, tehát a váci polgármesteri hivatal felügyelete alatt áll.

C variánshoz hasonlít). Azóta már a Zöldakció nevű zágrábi környezetvédő szervezet is úgy látja, hogy a horvát kormány egyelőre leállítja a beruházás előkészületeit. A határ menti horvát megyei önkormányzatok is ellenzik a tervet, mindenki azt támogatja (a beruházót kivéve), hogy erőmű helyett inkább közös magyar-horvát nemzeti park létesüljön a folyó mentén. A magyar természetvédelem tízéves erőfeszítése válhatna valóra, ha tényleg így lenne.