Keresztállítás természetvédelmi területen: Golgota-turizmus

  • Szilágyi László
  • 2001. június 7.

Lokál

Egyetlen szerencséje a Naszálynak, hogy kevesen ismerik. Valahogy kiesik a megszokott túrák útvonalából, talán mert ijesztően néz ki a cementgyár kőfejtője. A 60-as évek óta a nagyarányú bányászat páratlan értékű helyeket tett tönkre, csak a rendszerváltás után lehetett a megmaradt részeket megnyugtatóan védeni. A Duna-Ipoly Nemzeti Park megalakulásakor komoly szakmai szempontok szóltak amellett, hogy az egész Naszály része legyen a parknak, aztán mégse lett. A váci Göncöl Alapítvány most is dolgozik egy beadványon, amelyben a területet a legmagasabb védettségűvé kérik átminősíteni. Jelenleg csupán helyi védettségű státusa van a Naszálynak, tehát a váci polgármesteri hivatal felügyelete alatt áll.
Egyetlen szerencséje a Naszálynak, hogy kevesen ismerik. Valahogy kiesik a megszokott túrák útvonalából, talán mert ijesztően néz ki a cementgyár kőfejtője. A 60-as évek óta a nagyarányú bányászat páratlan értékű helyeket tett tönkre, csak a rendszerváltás után lehetett a megmaradt részeket megnyugtatóan védeni. A Duna-Ipoly Nemzeti Park megalakulásakor komoly szakmai szempontok szóltak amellett, hogy az egész Naszály része legyen a parknak, aztán mégse lett. A váci Göncöl Alapítvány most is dolgozik egy beadványon, amelyben a területet a legmagasabb védettségűvé kérik átminősíteni. Jelenleg csupán helyi védettségű státusa van a Naszálynak, tehát a váci polgármesteri hivatal felügyelete alatt áll.

A hegy legféltettebb része a Kőporos. Porló dolomit az alapkőzete, így bakancsainkkal könnyen erodálhatjuk a legfelső réteget, és vele a különösen értékes növényeket. A Duna bal partján legközelebb a Bükk-hegységben van ilyen vegetáció. A Kőporos szigorú védelmet érdemel, így a természetvédők régebben is arra kértek mindenkit, hogy a Naszálynak ezen a pontján ne térjen le a kijelölt turistaútról. Ennek ellenére előfordult már olyan is, hogy éppen a váci környezetvédelmi vezető által vezetett szemétszedő-gulyásevő parti után zúdult le kilencven ember a Kőporoson, toronyiránt.

A Kőporos tetejét Látó-hegynek is hívják, ide állított keresztet a Szentimrevárosi Egyesület Árpádházi Szent Margit tiszteletére. A keresztállítók előzetesen megkeresték Bíró Györgyöt, Vác környezetvédelmi vezetőjét. Azt mondták neki, hogy a keresztet a Naszály csúcsa közelében akarják felállítani,

semmi komoly

építkezéssel nem jár, és vigyáznak a virágokra.

Bíró Györgynek ez elég volt, írásos hozzájárulást adott azzal, hogy látni akarja a pontos helyet a terepen. Az írást többszöri ígéret ellenére sem küldte el a Narancsnak, a második lapzártáig sem láttuk a papírokat. A környezetvédelmi vezető meglepődött, amikor megtudta (a Narancstól), hogy a kereszt a fokozottan védett Kőporoson létesült (a szóban emlegetett csúcstól kb. 1,5 km-re), és hogy május 27-én már fel is avatták. Kávai Gézáné, a polgármesteri hivatal építési osztályának vezetője szerint a beruházás nem építésiengedély-köteles, így ilyet nem adtak ki. Nincs tudomásunk arról, hogy a váci jegyző mint elsőfokú természetvédelmi hatóság adott volna ki bármilyen engedélyt. A váci polgármesteri hivatalban tehát egyetlen papír íródott, Bíró György hozzájárulása.

Pataki Zsolt geológus, természetvédelmi szakértő, a váci önkormányzat környezetvédelmi bizottságának tagja tőlünk értesült a keresztállításról, és furcsállotta, hogy nem került az ügy a bizottság elé. Szerinte Bíró Györgynek elő kellett volna terjesztenie, és engedélyezési eljárást kellett volna indítania. A kereszt felszentelése után néhány nappal a bizottság ülésén kérdőre akarta vonni Bírót, de ő csak a legvégére futott be. A bizottság az ügy hatására az összes Vác környéki védett terület kezeléséről akar beszámolót hallani.

Pataki Zsolt egyébként egy kulturált, intelligens csapatot látott a keresztszentelőn, nem őket teszi felelőssé, hogy a legféltettebb helyen történt a bolygatás. Hozzátette, hogy a Kőporost nem a kereszt és a leendő golgota-turizmus zavarja a legjobban, hanem a paplanernyősök, akik régóta onnan dobbantanak, de ez ügyben sem tesz semmit a polgármesteri hivatal.

Kubinyi Katalin, a Természetvédelmi Hivatal (TVH) jogtanácsosa a hozzájárulás műfaját nem ismeri az eljárásjogból. Szerinte bármit építenek védett területen, engedélyezési eljárást kell lefolytatnia a helyi önkormányzatnak, és ebbe be kell vonni az illetékes nemzeti parkot mint szakhatóságot, akkor is, ha csak helyi védettségű területről van szó. Ezeket itt - úgy tűnik - elmulasztották, így bárki az ügyészséghez fordulhatna.

Az egészből az sül ki, hogy a Naszály védelmének

nincs gazdája,

a nemzeti park nem figyel rá, mert nem része, a helyi védettségért felelős váci polgármesteri hivatalnak pedig hiába van független környezetvédelmi vezetője (ilyen titulusról egyébként a TVH munkatársa még nem hallott), ha az évi egyszeri szemétszedő túrán kívül nem tesz mást a hegy védelméért. Néhány éve még két kommandósruhába öltöztetett, mobiltelefonos őr volt a hegyen, de ez teljesen felesleges volt, mert a természet nyugalmát nem elsősorban a szemetet eldobáló, esetleg virágot szedő turistáktól kell védelmezni, hanem a mészkőbányászatot és az erdészeti tevékenységet kellene megfelelő keretek között tartani.

A természetvédelem és a turizmus elvileg jól megférnének egymás mellett. Pontosan ismerni kellene azonban az értékeket, és pontos játékszabályokat kellene felállítani. A legfontosabb helyeket lezárni, viszont a kevésbé szigorúan védett, de még mindig értékes és szép helyekre aktívan bevinni a turistákat és az iskolás csoportokat. Hogy lássák, mi veszhet.

Szilágyi László

Keresztek csúcsokon

A naszályi Szent Margit-kereszt a hatodik ilyen emlékhely az országban. A budapesti Szentimrevárosi Egyesület öt évvel ezelőtt határozta el, hogy Magyarországon életre kelti a hegycsúcsokon való keresztállítás hagyományát. Az első keresztet 1996-ban, a Bükkben, az Istállóskő-csúcson állították Szent Imre tiszteletére, majd a Börzsönyben, a Nagyhideg-hegy és Csóványos közötti nyeregben Szent István-emlékkeresztet avattak. A harmadik alkalommal Szent László tiszteletére a Visegrádi-hegységben, a Prédikálószék csúcsán, 1999-ben Szent Erzsébetre emlékezve a Mátrában, kevéssel a Kékestető alatt (Saskő) emeltek keresztet. Tavaly Szűz Mária tiszteletére a Gerecsében, a Nagy-Getén volt avatóünnepség és mise. A naszályi emlékhelyet leszámítva a keresztek anyagi hátterét (egy-egy keresztállítás mai áron úgy 200 000 forint) kizárólag a hívek adományai biztosították. A Szent Margit-kereszt esetében sikeresen pályáztak a millenniumi kormánybiztosnál, az emlékhely avatása a hivatalos millenniumi programok közé is bekerült.

"Minden évben általában két-három helyszínnel >>készülünk

- l -

Kincsek a Naszályon

A hegy geomorfógiailag egy sasbérc, mészkőszirtes leszakadásaival, sziklakibúvásaival, pusztafüves lejtőivel, karsztbokorerdeivel és hegylábi dús, cserjeszintű erdeivel gazdag flórának és faunának ad otthont.

A Naszály gerincén húzódik a közép-dunai flóraválasztó, amely a szubmediterrán és montán jellegű növények elterjedési határát jelenti, így igazi botanikai kuriózumnak számít. Egyik legvédendőbb társulása éppen a Kőporos dolomit sziklagyepe, amelyben olyan csodák találhatók, mint apró nőszirom, leánykökörcsin, ezüstaszott, pusztai meténg, naprózsa. Egyik legnagyobb értéke a világon csak hazánkban élő, bennszülött magyar gurgolya.

A hazai hét gyíkfajból öt megtalálható a hegyen; hét kígyófélénk közül pedig három, így a Naszály hüllődiverzitása valószínűleg az elsők közé tartozik az országban. A nyolc hüllőfajból a leginkább veszélyeztetett a pannon gyík, amelynek hazánkban élő alfaja bennszülött, csak itt található, ezért a Vörös könyv jegyzékébe is bekerült. A hegyen a legveszélyeztetettebb állomány éppen a Kőporoson és környékén él, így az élőhely bármilyen zavarása elfogadhatatlan.

Bár kevés kutatás bizonyítja, a Naszály élőhelyeinek sokfélesége azt sejteti és az eddigi terepbejárások is azt bizonyítják, hogy a hegy madárfaunája igen gazdag. Több természetvédelmileg jelentős faj él a hegyen, mint a darázsölyv, sőt a kígyászölyv is gyakran előfordul. A Naszályon akkor is nyolc hollópár költött, amikor ez még kuriózumszámba ment (mára már mindenhol örvendetesen elszaporodott), pedig igen érzékeny madár, fészkelőhelyeiket fiókáikkal együtt könnyen otthagyják, ha zavarás éri őket. A déli lejtőn, így a Kőporoson, a mediterrán faunaelemnek számító bajszos sármány is gyakori.

Csak az utóbbi években kezdték feltárni a hegy gazdag kisemlősfaunáját. Érdekes, hogy egy helyen lehet tanulmányozni az ország mindhárom pelefaját. A Naszály hazánk egyik legfontosabb téli denevérszállása, barlangjaiban több mint egy tucat faj kisebb-nagyobb kolóniáját fedezték már fel. Ezek általában a közeli környéken élő, főleg erdei fajok, de például itt található Európa legnagyobb ismert kis patkósorrú denevérállománya. Éppen ez az élőhely - a fokozottan védett Víznyelő-barlang - erősen veszélyeztetett a mészkőbányászat robbantásai által.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult.