Szigetszentmiklósi környezetszennyezés: Rossz szándékkal kikövezve

  • Szilágyi László
  • 2001. október 11.

Belpol

1997-ben kezdtek feltört aszfaltot és földet szállítani a szigethalmi Kék-tó utcai elhagyott szennyvíztelep területére. A szűk utcácska lakosai naponta legalább húsz nagy teherautót számláltak. Később egymástól függetlenül, többen tiltakoztak minden lehetséges fórumon. Fodor Antalné, a település polgármestere 1998-ban azt nyilatkozta: a taksonyi szeméttelepet jelölte ki az aszfalt számára (szabálytalanul egyébiránt), mégis a Kék-tó utcában kötött ki a
1997-ben kezdtek feltört aszfaltot és földet szállítani a szigethalmi Kék-tó utcai elhagyott szennyvíztelep területére. A szűk utcácska lakosai naponta legalább húsz nagy teherautót számláltak. Később egymástól függetlenül, többen tiltakoztak minden lehetséges fórumon. Fodor Antalné, a település polgármestere 1998-ban azt nyilatkozta: a taksonyi szeméttelepet jelölte ki az aszfalt számára (szabálytalanul egyébiránt), mégis a Kék-tó utcában kötött ki a

harmadosztályú veszélyes hulladék

A polgármesteri hivatal műszaki embere egyenesen azt mondta, hogy az aszfalt nem is veszélyes hulladék, a település jegyzője pedig azt állította levelében, hogy összesen két teherautónyi aszfalttörmelék került a telepre, de azt azóta el is szállították.

Eközben a lakosok idővel már 2500 teherautót regisztráltak.

A terület önkormányzati képviselője, Szarvas Tibor - aki történetesen a taksonyi szeméttelepet üzemeltető Aries Kft. ügyvezetője (és azóta kemény tiltakozásokat és hatósági vizsgálatokat kellett megélnie a telepre szállított aszfalt, shredder és egyéb veszélyes hulladékok miatt) - azzal próbálta nyugtatni a helyieket, hogy csak a szennyvíztelep rekultivációja zajlik.

A szennyvíztelepet az Észak-csepel-szigeti Víz- és Csatornamű Kft. (ÉCSVCS) üzemeltette, amely nagyrészt önkormányzati tulajdonban van - ügyvezetője Balla Dániel -, és a felhagyás után e cégnek is kellett volna rekultiválnia. Erre, mint később kiderült, rekultivációs terve sem készült. A műtárgyak kiürítése, kimosása, fertőtlenítése után mindent le kellett volna bontani, ehelyett viszont a műtárgyakat egyszerűen teletöltötték aszfalttörmelékkel. Az anyag a csatornaberuházás során keletkezett, ahol a beruházó a szintén Balla Dániel által vezetett és résztulajdonában lévő Pest Megyei Víz- és Csatornamű Építő Kft. (mindenhol PCSVCS-ként emlegetik, mi is így fogjuk). A munka eredményeként elkészült az önkormányzat tervében szereplő szánkódomb - alatta veszélyes hulladékkal -, mindez a Kis-Dunától mintegy 30 méterre. Balla Dániel és a település alpolgármestere a Duna TV-ben egyaránt azt nyilatkozta, hogy 1996-ban történhetett esetleg némi aszfaltszállítás, de csakis a 102/1996-os, a veszélyes hulladékról szóló kormányrendelet hatálybalépése előtt.

Szigetszentmiklós területén több helyen is történt illegális aszfaltlerakás: például a HÉV vonala mentén, s mint kiderült, a BKV területén is. Itt nagy gépek kezdtek takarítani, de egy Kék-tó utcai lakos, Víg Anikó szerint az aszfaltot csak betakarták, és nem szállították le. Szigethalmon még az előbbinél is botrányosabb módon, a HÉV-vonal mentén több száz méter hosszan "zajvédő falat" emeltek az aszfalthulladékból. A környezetvédelmi hatóság embere

tízezer tonnára becsüli

a lerakott aszfalt mennyiségét; ezt befedték földdel, azóta kinőtt rajta a parlagfű és a vadkender, s ide hordják a kommunális szemetet is. Az utca lakóit nem nagyon zavarta a HÉV, ám a lerakott veszélyes hulladék miatt aggódnak.

Balla Dániel adta át Székely Zoltánnak a "dokumentumokkal" bélelt aktatáskát; Székely azóta előzetes letartóztatásban van, jelenleg házi őrizetben. (A Székely-üggyel lapunk többször is foglalkozott, legutóbb: Magyar Narancs, 2001. szeptember 20. és október 4.) Székely a parlament közbeszerzési albizottsága elnökeként Balla cége ellen kezdeményezett jogorvoslati eljárást, miután az megnyerte a szigethalmi pályázatot. A volt kisgazda képviselő "SZDSZ-es irányultságú vesztegetőnek" nevezte Balla Dánielt, mivel a szigethalmi polgármester SZDSZ-es, s az önkormányzat annak ellenére Balla Dániel cégének ítélte a 800 milliós beruházást, hogy egy másik pályázó százmillió forinttal olcsóbb, szakszerű ajánlatot tett. Székely szerint Balla személyes ismerőse Kuncze Gábornak, aki a térség országgyűlési képviselője; ezért feltételezte azt, hogy szervezett SZDSZ-es támadást indítottak ellene, sőt azt is elképzelhetőnek tartotta, hogy a szigethalmi SZDSZ-es polgármester újraválasztására vagy kampánycélokra akartak költeni a Balla cégének kiutalt 800 millióból.

Fáki László, Szigethalom polgármestere szerint a közbeszerzési pályázaton a képviselő-testület egy szakértő cég javaslata alapján a PCSVCS-t választotta, amiért a pályázatból formai okokból kizárt Csőszer Rt. a közbeszerzési döntőbizottsághoz fordult. A bizottság új tárgyalásra kötelezte az önkormányzatot, ám ismét

Balla cége győzött

Kuncze Gábor kijelentette: Ballának semmi köze az SZDSZ-hez, Víg Anikónak pedig megígérte, levélben szólítja fel az illetékeseket, hogy mielőbb oldják meg a környezetszennyezés ügyét.

Székely Zoltán még januárban ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a szigetszentmiklósi aszfaltlerakás miatt, ám a rendőrség - egy szakmailag kifogásolható szakvélemény alapján - bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást. A képviselő fellebbezett. A Pest Megyei Főügyészség szerint a fellebbezés alapos volt, és új eljárás indult.

Futó Barnabás, Székely Zoltán ügyvédje lapunknak elmondta: azért tettek feljelentést a Balla Dániel-féle környezetszennyezési ügyben is, mert ezzel is bizonyítani akarták, Székely Zoltánt azért csalták tőrbe, hogy ne legyen alkalma tovább küzdeni a csatornaberuházásokat kísérő közbeszerzési visszaélések ellen. Mindkét önkormányzat ludas a közbeszerzési eljárás végrehajtásában és az illegális aszfaltlerakásokban, fennáll a csalás és a vesztegetés gyanúja is. Azzal, hogy nem megfelelően ártalmatlanították az aszfaltot, tonnánként legalább háromezer forintot (plusz szállítási költség) "spóroltak"; ezt szorozzuk be negyvenezerrel, és megkapjuk, mennyi közpénz tűnt el a beruházások során. Maradtak viszont az aszfalthegyek, amelyek esetleges felszámolása több százmillióba fog kerülni az önkormányzatoknak.

A helyieket képviselő Víg Anikó sokáig védett tanúként szerepelt az ügyben indult nyomozásban, míg Balla Dániel egy élő műsorban megnevezte, s így kénytelen volt kilépni a védett státusból. Víg Anikó rendelkezik minden fontos dokumentummal, és felkeresett már mindenkit, akitől segítséget remélhet; egyelőre annyi eredménnyel, hogy sikerült máig napirenden tartania az ügyet. A Közép-duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség (KDVKF) több mint egy évvel az aszfaltlerakás után tartott "szemrevételezést" a felhagyott szennyvíztelepen, és mindössze 25 tonna veszélyes hulladékot talált, amit viszont a lakosok már 25 ezer tonnára becsültek. A felügyelőség megnevezte a felelőst (PCSVCS), bírságot szabott ki (amit a cég megfellebbezett, és a Környezetvédelmi Főfelügyelőség [KFF] ennek helyt adott), és tájékoztatta a bejelentőket, hogy a 25 tonnát el is szállították feldolgozásra a Penta Kft. telephelyére. A Penta nem kért hatósági engedélyt ilyen tevékenységre; Gödön helyi botrányt okozott, hogy a cég nagy mennyiségű harmadosztályú veszélyes hulladékot tárol az előírásokat teljes mértékben figyelmen kívül hagyva.

A Kék-tó utcai lakosok

a megengedett

sugárzás ötszörösét

mérték, amire a mai napig nem reagáltak a hatóságok; még azt sem kérdezték, hogy milyen módszerrel vizsgálódtak. Víg Anikó szerint a hatóságok "lesöpörték, mint morzsát az asztalról". Számára a legmegdöbbentőbb az volt, amikor a KDVKF egy 1999-es levelében azt írta: nincs értékelhető bizonyíték az aszfalt jelenlétére, a lakosok (!) nem rendelkeznek megfelelő dokumentációval a szennyezés bizonyítására. A depóniát (a helyi önkormányzati zsargonban ez a szánkódomb) 800 négyzetméteres alapterületűnek és átlagosan két méter magasnak írja le, míg ugyanez a lakosoknak 8000-re, illetve három-öt méterre jön ki. A Narancs az utóbbi adatot tudja megerősíteni: a fák és a telep világítására szolgáló kandeláberek derékig be vannak temetve. A szomszédok szerint a felügyelőség bejárása előtt (!) két napig tíz-tizenöt ember szedegette a felszínre bukkanó aszfaltot.

A hatóság szerint "nincs lehetőség a depónia megbontására". Egy hónappal későbbi levelében az ÉCSVCS-t felmentette a további rekultivációs munka alól, az önkormányzat figyelmét pedig felhívta a figyelőkutak telepítésének fontosságára. E kutak néhány héttel ezelőtt készültek el.

2000-ben az önkormányzat szerette volna eladni a "szánkódombot", legyen az ártalmatlanítás más gondja. Négy telket értékesítettek is, két ház építése már el is kezdődött, a terület zömének kiárusítását viszont sikerült leállítani a hatósági eljárás végéig.

Víg Anikónak az volt az érzése, hogy a felügyelőség és a főfelügyelőség munkatársai

inkább az elkövetőket védik,

és nem alkalmazzák a veszélyes hulladékról szóló törvény rendelkezéseit. A KDVKF az elmúlt tíz évben Verrasztó Zoltán igazgatása alatt számos alkalommal játszott hasonló szerepet bizonyos környezetszennyezési ügyekben (például Kőbányán, Pomázon): kínosan lassú ügyintézéssel, szabálytalan mintavételekkel, elhallgatott mérési eredményekkel, eljárási szabálytalanságokkal lehetett jellemezni a hatóság ténykedését. Ligetvári Ferenc minisztersége alatt Kónya Károly vette át a felügyelőség igazgatói posztját; azóta, ha nem is lett gyorsabb és hatékonyabb, de legalább jogszerű munka folyik. Ez a felügyelőség egyébként szakmai és állománybeli erősítésre szorulna, hiszen nagyságrendekkel több a feladata, mint a többinek. (Balla Dániel egy alkalommal kioktatta Víg Anikót, hogy majd szól Verrasztó Zoltánnak, vessen véget ennek az ügynek, ám Víg Anikótól megtudta, hogy vezetőváltás volt a felügyelőség élén...)

Az új vezetőségű környezetvédelmi felügyelőség idén - három év múltán - elvégezte az első feltáró jellegű vizsgálatot. Gépekkel karmoltak a depóniába, és mindenhol aszfalt került a felszínre. Ez alapján részleges környezetvédelmi felülvizsgálatra kötelezte az önkormányzatot, mire az fellebbezett, és először jelentette ki hivatalosan, hogy az aszfaltot a PCSVCS vitte oda. A felügyelőség erre új határozatot adott ki, melyben újból elrendeli a felülvizsgálatot, immár az önkormányzatot és Balla cégét egyszerre kötelezve erre. Vajon hány év telik el addig, mire a hatóság az aszfalthegy elbontására és a több ezer tonna hulladék elszállítására kötelezi a felelősöket?

Szilágyi László

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.