Túlélési technikák az élelmiszer-kereskedelemben

Kajára áfáznak

  • Tamás Gábor
  • 2011. november 3.

Belpol

A múlt héten több mint húsz embert állított elő a rendőrség a Tesco gyáli központjából. Az eset túlmutat önmagán, amenynyiben nem csupán az ágazat egyik vezető cégének, hanem magának az élelmiszer-kereskedésnek a helyzetéről is sok mindent elárul.

Egy gazdasági rendszer általános válságának mélysége akkor mutatkozik meg igazán, amikor a mindennapok üzletei, az azokban szereplők viselt dolgai kezdik megtölteni a bűnügyi rovatokat. Ma Magyarországon éppen ez történik: a vásárlóerő apadása piaci szereplők sorát tereli a túlélés érdekében alternatív megoldások, adóelkerülő módszerek felé. Durvul a konkurenciaharc, egész hálózatok épülnek a valódi teljesítmény nélküli haszonszerzésre, és mindennek hatása immár "rendszerszerű" zavarokat okoz a társadalom működésében. Az állam harcot hirdet a gazdaság fekete és szürke zónái ellen, de eszközei szűkösek, ráadásul sokszor csak a tünetek kezelésére alkalmasak - vagy éppen a kedvezőtlen tendenciákat erősítik.

Bukások

A múlt héten a rendőrség több mint húsz embert előállított a Tesco gyáli logisztikai bázisáról, és közokirat-hamisítás miatt eljárást indított ellenük. A nemzeti hírügynökség jelentése szerint a hatóság hamis targoncavezetői engedélyeket talált a helyszínen, ahonnan egyes gyanúsítottakat bilincsben vittek el, többeket pedig azonnal 72 órás bűnügyi őrizetbe vettek. A Tesco-Global Áruházak Zrt. hivatalosan tiltakozott az ügyben kiadott közlemények miatt, mert "a rendőrségi vizsgálat nem tescós munkavállalókra vonatkozott. Az érintettek egy magyar munkaerő-kölcsönző cég alkalmazottai voltak." Az illető cég a szerződésekben úgy nyilatkozott, hogy "a Tesco számára kiközvetített munkaerő minden, a munkavégzéshez szükséges irattal, jogosítvánnyal és képzettséggel rendelkezik. Ezt a vállalat rendszeresen, szúrópróbaszerűen ellenőrzi is. Ugyanakkor természetszerűleg nem áll a Tesco módjában esetleges szándékos okirat-hamisítást felderíteni."

Szimpla ügynek tetszhet a történet, pedig nem biztos, hogy az. Lapunk információi szerint a hatóság nagyon is céltudatosan kereste meg a gyáli egységet, magyarán valaki megsúgta a rendőröknek, hogy a telephelyen dolgozó targoncásoknak nincs jogsijuk. A Tesco nyilván azért vett igénybe kiközvetített munkaerőt, mert az olcsóbb volt, mint a formális és legális saját foglalkoztatás. De vajon miért van szüksége ilyen megoldásra az ország egyik legnagyobb munkaadójának? Azért, mondja a céget belülről ismerő informátorunk, mert erre kényszeríti a menedzsmentet az átlagvásárlót elérő elszegényedés, és az ügy kirobbantásában szinte biztosan szerepet játszó - és nem is feltétlenül legális - konkurencia nyomulása. Egyrészt nehezen hihető, hogy ekkora vállalat tudatosan csalással akart volna olcsó munkaerőhöz jutni, másrészt viszont az sem életszerű, hogy a sokmilliós készletek között targoncázgató félárú melósok puszta feltűnése ne szúrt volna szemet néhány tescós felelősnek.

Nemcsak a Tescóra jár rá a rúd, hanem a kormányzat kedvelt "legmagyarabb" üzletláncára, a CBA-ra is, amelynek egyik partnercége, a Delikát Kft. négymilliárdos áfacsalással bukott be. A cég a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) lapunknak elküldött hivatalos tájékoztatása szerint több mint tíz CBA-boltot üzemeltetett Győrben, Mosonmagyaróváron, Bábolnán és Lébényben. A cégforgalmi adatok szerint a CBA-franchise tavaly papíron 5,5 milliárd forintos árbevételt ért el, és a válság ellenére 6 százalékkal növelte forgalmát - az adózás előtti eredménye viszont jelentősen, 378 millió forintról 241 millió forintra csökkent. A 2010-es eredménye után 10 millió forint társasági adót fizetett be az államkasszába a tavalyi 41,8 millióval szemben. A Delikát tulajdonosai mindkét évben 40 millió forintot vettek ki osztalékként, így az eredmény tavaly 201,2 millió forintra, egy évvel korábban 338 millió forintra rúgott. A győri szervezet irányítói és tagjai közül nyolcan előzetes letartóztatásban, öten pedig házi őrizetben vannak. Az elkövetők, ha megáll a bűnszervezetben elkövetett csalás, akár húsz év börtönbüntetésre is számíthatnak. A NAV egyebek mellett leállított egy 720 millió forintos áfa-visszafizetést, és a pénzügyi nyomozók 42 millió forint készpénzt, ingó- és ingatlanvagyont foglaltak le, valamint bankszámlát zároltak az akcióban. Mindennek köszönhetően - legalábbis a NAV hivatalos verziója szerint - már az eljárás elején biztosított, hogy a költségvetést ért négymilliárd forintnyi kár legalább egynegyede megtérül. Fodor Attila, az anyacég szóvivője az üggyel kapcsolatban azt mondta: "A menedzsment természetesen tud a történtekről. De mert az érintettek a CBA-nak nem tulajdonosai, hálózatukkal franchise-rendszerben csatlakoznak az üzletlánchoz, bővebb információval nem rendelkezünk." Ez is szerfölött életszerű.

A Magyar Narancs információi szerint egyébként "nagy tömegű édesipari árucikkek fiktív utaztatása" buktatta le a győri céget. Ez a módszer jelenleg a hazai feketepiac sztár vállalkozási formája: még olyan milliárdos cégóriás is belekeveredett a "cukorkautaztatás" vádjába, mint a hazai nagykereskedelemben meghatározó szerepet játszó Csoki Hungária Kft. Az adóhatóság szerint a Csoki úgy vitt papíron árut Szlovákiába, hogy a valóságban csak a számlák és szállítólevelek lépték át a határt, ám a kivitt érték után Magyarországon visszaigényelték az áfát.

16 raklap gépszalag

E nagybani játékokkal szemben az állam igyekszik fellépni. A "főszereplők" rendre olyan áruk, amelyek nagy tömegben és igazából nehezen nyilvántarthatóan mozognak. Ilyen például a gabona (erről lásd Áru és mozgás című keretes anyagunkat), a cukor, a hús, néha a tej, a kenyér, illetve - mint mindenszentek előtt kiderült - a virág is. (Tíz éve ide volt sorolható az építőipar is, de a válságos időkben e pénzigényes műfaj ebből a szempontból háttérbe szorult.) Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter nemrég 40 milliárd forint "eltűnt" áfa beszedésére utasította a NAV-ot, ám könnyen lehet, hogy a végeredményben csalatkoznia kell majd: erősen kérdéses ugyanis, hogy mennyi pénz folyhat be a kiadott év végi határidőig. Az adóhatóság alig rendelkezik érdemi információval az országban zajló valós árumozgásról - sőt a tömegáruk valódi készleteiről megbízható statisztika sincs. Bármenynyire furcsán hangzik is, de a cégekre és számlázóhelyekre lebontott belföldi és exportforgalom, illetve a hozzájuk kapcsolódó pénzügyi mozgások összevetésére az állami szerveknek alig van lehetőségük. Ez a tény - plusz az európai uniós alapelv az áruk szabad mozgásáról a közösség határain belül - a kilencvenes évek olajszőkítési ügyeihez és bankos sikkasztásaihoz hasonló "eredeti tőkefelhalmozásra" ad lehetőséget. Az elmúlt két évben kibontakozó pénzügyi válság, illetve az emiatt felerősödő konkurenciaharc e tendenciára csak ráerősített. Hogy egy valós példával éljünk: egy boltos pincéjében az adóellenőrök 16 raklap, durván 3,5 tonna, sehol nem regisztrált masinából származó, tehát adózatlan forgalmat rögzítő pénztárgépszalagra bukkantak. Áruforgalom márpedig volt - de ki és mennyiért vett micsodát? És hány ilyen pénztárgép van még az országban?

Módszertan

A kereskedelmi csalás nem új találmány, a jelek szerint azonban másfél évtizedes tisztulási folyamat után most ismét sokan és nagyban kezdték el gyakorolni. A kereskedelmi áfacsalás módszerei változatosak, s "ipari" méretekben alapos előkészítést, gazdag kapcsolatrendszert és gyakran stabil legális hátteret is igényelnek. Példának ismét egy megtörtént (de hatóságilag még nem bizonyított) esetet említünk. X cég cukorral akar áfát csalni. Normál körülmények között X az importot áfa nélkül hozza be, és legális belföldi számlás eladáskor - mondjuk, B Kft.-nek számlázva - áfabevétele keletkezik. Ezt az áfabevételt (csökkentve az elszámolható költségek hasonló adótartalmával) a következő hónap 20-ig be kell fizetni az adóhatóságnak. Ám ha X szerez egy "nehezen vizsgálhatóan valódi" számlát a behozott áru értékének megfelelő összegről egy legalább nevében létező belföldi C Bt.-től, akkor a teljes áfatartalmat eltüntetheti. A NAV nem vizsgálja, hogy a B-nek eladott és a C-től vett áru azonos-e, mert ha X kellően nagy vállalkozás (sok áruval), akkor az ellenőrök képtelenek aprólékosan átbogarászni a raktári leltárt. (A frusztrált ellenőröknek így aztán egyszerűbb vegzálni a targoncásokat meg ellenőrizgetni a sajtok szavatossági idejét.) Így tehát X a ténylegesen importált cukrot forgalmi adóval növelt áron eladta belföldön, és mégsem fizette be az áfát.

Második felvonás: B Kft. az X által behozott, áfás számlával vett cukrot eladja egy D nevű szlovák cégnek áfa nélkül, uniós kifejezéssel élve "magyarországi átadással" (FCA-paritáson), mégpedig készpénzért. De eljátszhatja azt is, hogy kivitte a szlovák cégnek, amit CMR-okmánnyal (nemzetközi árufuvarozó tanúsítvány) vagy a vevő aláírt átvételi nyilatkozatával bizonyít. E CMR-okmány vagy a nyilatkozat alapján a B cég áfát igényel vissza az adóhatóságtól a következő hónap 20-ig, vagy ugyanennyi áfával csökkenti az áfabefizetési kötelezettségét. Hogy e cégek netán lehetnek-e egyazon érdekeltségé vagy sem, az olvasó fantáziájára bízzuk. A körültekintő vállalkozások gondolnak az esetleges lebukás megúszására is: havi néhány millióért "bérelhető" olyan, akár szlovák, akár hazai "ügyvezető", aki lebukás esetén a kirótt büntetést leüli bárki helyett.

A látszatra mindenesetre nagyon kell ügyelni: valami után mindenképpen kell áfát fizetni, különben feltűnik az ellenőröknek a játék. Mondjuk egy élelmiszerbolt-hálózat tagjaként a forgalomból sok az áfabevétel - ami ugye a legális árrésből származik. Vagyis a csalási lánc végén (ebben az esetben) komoly árrésű és profitábilis élelmiszerboltnak vagy bolthálózatnak kell lennie. Olyannak, amely tekintélyes havi áfabefizetési kötelezettségét "össze tudja tenni" a költségszámlák áfájával.

Összegezve: a rendszer fenntartásához kell egy jól menő és komoly bolti árrést érvényesítő vállalkozás, amely havonta komoly áfabefizetést (is) teljesít - ha a szaldó nem pozitív, az szemet szúr az adóellenőröknek. Ha erre a trükköző ügyel, akkor már csak a hatalmas árukészlet miatt sem tűnik föl a NAV-nak, hiszen a sokfajta termék miatt a kereskedés egésze a hatóság számára gyakorlatilag ellenőrizhetetlen. Persze tökéletes bűntény nincs: itt például a fiktív áruk "mozgatását" lepecsételt, menetlevéllel rendelkező, de "üres" kamionok bonyolítják. Az adóhatóságtól kapott nem hivatalos információink szerint e kamionok folyamatos figyelése (amelyben egyes telephelyek rejtett bekamerázása segítene) eredményeket hozhat a földerítésben.

Még két százalék

A jelenlegi gazdasági válságban az elvileg agyonellenőrzött kereskedelem ilyesfajta pluszbevételekre kényszerül. Az adóhatóság hiába kapcsol le szinte hetente csalókat, a folyamat egyelőre megállíthatatlan. A magas forgalmi adóval és kegyetlen konkurenciával sújtott magyar kiskereskedelem a hivatalos elszámolásban "nyereségre van ítélve", de sokan csak úgy képesek fennmaradni, ha bevételeik valós mértékét eltagadják, vagy költségeiket fiktív számlákkal növelik. Nem tudható, hogy a most éppen 40 milliárd eltűnt áfát kereső Matolcsy György és tanácsadói tisztában vannak-e azzal, hogy ha valaki bevételt vagy költséget manipulál, akkor a nyereségét is a fekete zónába irányítja. Áfacsalás ugyanis önmagában nem létezik: ahhoz vállalatinyereségadó-csalás, a legtöbbször pedig személyijövedelemadó-csalás és társadalombiztosítási járulékcsalás is kötődik, hogy az egyéb "apróságokról" (például a helyi iparűzési adóról) ne beszéljünk. A kormányzati elhatározás szerint januártól az általános forgalmi adó mértéke újabb két százalékkal növekszik Magyarországon. A kereskedők szakmai álláspontja szerint ez tovább növeli majd a feketeforgalmazás arányát hazánkban. Mintha nem volna már e nélkül is elég nagy a baj.

Áru és mozgás

Az élelmiszer-kereskedésben alkalmazott trükkök egy része hasonlít arra a gabonapiaci csínyre, amelyről 2009-ben egy Jimmy becenevű csaló lebukása után értesülhetett a közvélemény. (Az ügyről részletesen lásd: Kukoricának látszott, Magyar Narancs, 2009. szeptember 3.) Jimmy ügyvezető több hatalmas dunántúli raktárból úgy lopta ki a kukoricát, hogy az árutömeget szalmabálával helyettesítette, és vékony magréteggel befedte. Az árura garanciális hitelt adó banknak, illetve az üzletet felügyelő agrárhatóságnak hosszú ideig fogalma sem volt arról, mi történik, mert senkinek nem tűnt fel, hogy sok ezer tonna "feketekukorica" mozog a piacon. Pedig a Csoki ügyével szemben ez valóságos fizikai adásvétel volt, sok-sok pótkocsis IFA-val, kamionnal, vagonokkal. A NAV egyébként mostanában adott ki tájékoztatót a gabonakereskedelemhez köthető adócsalásokról. A közlemény szerint a gabonakereskedelem (is) bűnözői körök célpontjává vált: a jellemző elkövetési alakzat első mozzanataként a gabonatermelőnél megjelenik egy magyar - vagy magyarul beszélő külföldi - állampolgár, aki egy Európai Unión belüli felvásárló képviselőjének adja ki magát. A gabonát - a magyarországi felvásárlók ajánlatánál kicsivel jobb árat ígérve - megveszi. A termelő a közösségi értékesítésnek megfelelően a számlát áfatartalom nélkül állítja ki. A gabona azonban ténylegesen nem hagyja el az ország területét, hanem "Magyarországon belül kerül továbbértékesítésre". Az adóhatóság megfogalmazása szerint ilyenkor sokszor a becsületes, tisztességes termelőn csattan az ostor. Abban az esetben, ha egy későbbi ellenőrzés során bebizonyosodik, hogy nem közösségi értékesítésre került sor, az adóhivatal a termelő által korábban adómentesen kibocsátott számla értékére felszámítja a belföldi értékesítés 25 százalékos áfáját, az arra eső bírságot, késedelmi kamatot, továbbá "a gazda büntetőjogi következményekkel is számolhat".

Neked ajánljuk

Grandiózus pamparamm

Raffaello 1514-ben befejezett freskóján I. Leó pápa és Attila néz farkasszemet egymással. Míg az egyházfő felett Szent Péter és Szent Pál levitál, a hun lovak riadtan szökellnek hátra, a barbár küldöttség pedig megretten a keresztény Isten jelenlététől.

Vivát!

Ha azt mondjuk, hogy augusztus 20. Magyarországon immár hagyományosan a nagy fővárosi falunap izzadmányos ünnepe, a színes, szagos, hangos talmi kunsztstüklik, égbe lőtt hamburgerek rajongóinak nagy találkozója, amikor megnyílnak a főváros csak erre az alkalomra tartogatott csodái az egymás sarkára hágni, falkában élvezkedni imádó tömegek előtt, akkor nyilvánvalóan lenézzük a vidéket, a vidékieket, a városi alacsonyabb néposztá­lyo­kat, mindenkit, aki úgymond felutazott, aki szembejön, s nincs kalap a fején.

Bármilyen szakos

Az elmúlt napokban több felől hallottuk rebesgetni – és nemcsak tanároktól, szülőktől, hanem tankerületi szakelemektől is –, hogy a kormány az ősszel a koronavírus-járvány újabb hullámára hivatkozva online oktatást rendel el. Néhány nappal ezelőtt Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő is erről posztolt a közösségi oldalán, mi több, szerinte már „főispáni hivatalból” is érkezett ilyen értelmű szóbeli jelzés. A képviselő „teljesen életszerűnek” nevezi e lehetőséget, ámbár némi kétkedés is kiérződik soraiból.

Nadrágszíj a függönyre

Nem hirtelen támadtak és nem is múlnak el egyhamar a színházi szakma gazdasági nehézségei. A független, az önkormányzati és az állami fenntartású teátrumok növekvő rezsiárakkal és csökkenő nézőszámmal számolnak, de a jegyárakon senki sem mer nagyot emelni.

„Ha nem dicsérnek”

Urbán András előadásaiban láthattuk először itthon, aztán egyre több darabban tűnt fel. Az újvidéki színésznővel a hazai és vajdasági színjátszás közötti különbségekről, a pálya nehézségeiről és a megtett útról beszéltünk.

A pimasz légy

A nemzetközi jog alapja az államok szuverén egyenlősége. Ebből adódóan bármely állam nemzetközi kapcsolataiban szinte semmi sem történhet annak kifejezett hozzájárulása, azaz szavazata nélkül. Az államok pedig ritkán járulnak hozzá ahhoz, hogy más államok (akár a jövőben) leszavazzák őket.

Haptákban

A kormány 52 milliárdos bérfejlesztést jelentett be, amelyből a rendőrök is részesülnek. Ez komoly emelés, de kérdés, hogy hosszú távon megállítja-e az állomány csökkenését.

Lombjuk se rezzen

A közelmúltban a mindenféle szükséghelyzetre hivatkozva született, s nagy szakmai felháborodást kiváltó kormányrendelet az egyéb szempontból is sérülékeny erdőállományban könnyítené meg a fakivágást. Nem véletlenül.

Nagykapu

Aj Vej-vej következetesen és mindenáron, minden megnyilatkozásával, ideértve a műalkotásait is, az emberi szabadságról, mint alapvető jogról beszél. Nála nincs kiskapu és mellékzönge: az üzenet a kezdetek óta ugyanaz. A kifejezési formák változtak, azok is szervesen egymásból építkezve.

„Tőlünk lopta”

Az 1979 óta létező, jó ideje duóban működő amerikai formáció, a Christian Death Európában mindig népszerűbb volt, mint hazájában. A hozzánk negyedszer látogató együttes énekes-gitáros-dalszerzőjével a tavasszal megjelent új albumról, az Evil Becomes Rule-ról beszélgettünk, de egy válasz erejéig a csapat másik tagja, Maitri Nicolai (ének, basszusgitár) is bekapcsolódott az interjúba.