Bayer Zsolt megbánta, hogy bántotta a pápát

  • narancs.hu
  • 2025. április 21.

Belpol

Nem „argentin libsi”, hanem jó ember volt.

„Istenem… Megvárta húsvét vasárnapját, a feltámadást, Urbi et Orbi áldását adta utoljára, és aztán elment… Isten nyugtassa. Bántottam egyszer. Megbántam. Imádkozzunk érte. Jó ember volt, jó pápa volt…” – írta a Facebookon Bayer Zsolt publicista.

A 24.hu emlékeztet, nyolc évvel ezelőtt a miskolci televízióban Bayer a pápáról azt mondta, „ne képzelje azt, hogy amit ő mond, az isteni kinyilatkoztatás, egy hülye, ostoba politikai vélemény, és ekképpen is kell hozzá viszonyulni”, majd „argentin libsinek”, illetve „derék liberális, genderben hívő marhának” minősítette a római katolikus egyház fejét.

Amit a 24.hu említ, az 2017-es eset. 

Egy évvel korábban, 2016-ban azt írta Bayer, hogy Ferenc pápa „vagy egy demens vénember, aki teljességgel alkalmatlan a pápai poszt betöltésére, vagy egy gazember”. Az is igaz, ezt a megjegyzését már 2023-ban megbánta, és akkor kijelentéséhez – mint a 444 idézte – azt tette hozzá: „Nem is mentségül mondom, de akkor én még protestáns, egész pontosan evangélikus voltam. Mint katolicizmuson kívüli, mondjuk ennyiben volt fölmentésem, hogy mondhattam. Én azóta katolizáltam.”

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A pribék és áldozatai

Vannak példák a filmtörténetben, amelyeknek kiindulópontja az egykori áldozat jellemzően váratlan, ritkábban tudatos találkozása börtönőrével/kínzójával. Liliana Cavani Az éjszakai portásától Denis Villeneuve Felperzselt földjén át Jonathan Teplitzky A háború démonjai című filmjéig találhatunk néhány (nem olyan sok) példát erre az alaphelyzetre.

Táborlakók

A holokauszt történetének van egy makacsul újratermelődő perspektívája: Auschwitz mindent elnyel, a többi helyszín pedig vagy ennek a gravitációs mezőnek a peremére szorul, vagy egyszerűen kiesik a látómezőből. Szécsényi András Csereláger című könyve nem akar leszámolni ezzel a perspektívával – csendesebben, de határozottabban tesz mást: elmozdítja.

Együttélési problémák

Panaszt tett a szegedi önkormányzati ingatlankezelő cég munkatársára egy ügyvéd, akivel ügyfelei érdekében tárgyalva nem tudott szót érteni. A cég lépett: elbocsátotta az ügyvéd élettársát, aki próbaidőn dolgozott ott. Az eset az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elé került.

Csak a csönd

Máig nem kárpótolták a Felvidékről kitelepített magyarokat, noha a magyar Alkotmányíróság (AB) már 1996-ban kimondta e helyzet alkotmányellenességét. Az AB akkor a rendezés határidejét 1997-re tűzte ki. A köz­vélemény erről az ügyről jószerivel semmit nem tud.

Tényleg politikai döntések születnek a magyar sajtóperekben?

A Bors különszámának betiltásán azért lepődhettek meg a fideszes politikusok, mert az utóbbi években nem ehhez a bírói gyakorlathoz szoktak. A propaganda­média és a Fidesz lejárató kampányainak védelmében a bíróságok többször is abszurd döntéseket hoztak, ám amikor a miniszterelnök perelt, már más szabályokat alkalmaztak.