Azt kérte, ott temessék el, ahol utazásai előtt imádkozott

  • narancs.hu
  • 2025. április 21.

Külpol

Ferenc pápa végakarata, hogy ne a Szent Péter-, hanem a Santa Maria Maggiore-bazilikában temessék el, szerény körülmények között.

A 88 éves korában hétfőn reggel elhunyt Ferenc pápa végakarata az, hogy a római Santa Maria Maggiore-bazilikában temessék el.

A Telex írása szerint az egyházfő először 2023-ban egy interjúban beszélt arról, hogy ott tér végső nyugovóra.

A pápa nagyon kötődött Róma második legnagyobb bazilikájához, ahol a várost védő Szűz Mária-ikont őrzik. Ferenc annál a szentképnél imádkozott utazásai előtt és után. A vasárnapi Urbi et Orbi áldás idején is ott jelent meg utoljára nyilvánosan.

Abban a bazilikában – amely Vatikán államon kívül található – eddig öt pápát temettek el, V. Piust, V. Sixtust, XIII. Kelement, V. Pált és IX. Kelement. Ám a legutóbbi ottani temetés több mint száz éve zajlott. Idén megjelent könyvében olvasható, hogy a bazilikán belül „abba a terembe költözöm, ahol most a kandelábereket tartják, a Béke Királynője közelében, akitől mindig segítséget kértem, és aki oly sokszor karolt fel pápaságom alatt”. 

Az is volt Ferenc szándéka, hogy a pápai temetési szertartások egyszerűbbek legyenek, és „az új ceremónia főpróbája” az ő temetése legyen. „Túl terjengősnek találtam a temetési szertartást, ezért beszéltem a szertartásmesterrel, hogy könnyítsek rajta: semmi felravatalozás, semmi koporsózási szertartás. Méltósággal történjen a dolog, de csak úgy, mint bármely másik keresztény esetében” – írja a könyvében.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.