A szerk.
A szerk.
Honfiak
–Librettó–
(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)
MaNcs 37. évf. 16. sz. (2025-04-15)
–Librettó–
(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)
Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.
Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.
Úgy fél a Fidesz a Kiss Mária Hortensia Honismereti Körtől és a többi ilyen egyesülettől, mint a tűztől. Most már van is rá oka.
Meglepő eredményre jutott egy, a nemzeti identitásról szóló új tanulmány, amely szerint a Fidesz nacionalista propagandája ellenére Magyarországon tíz év alatt csökkent a vérségi-etnikai alapú nemzetfelfogás híveinek az aránya. A tanulmány szerzőit kérdeztük arról, mit is jelent mindez.
Idősebb Matolcsy György rajzfilmműhelyt alapított Kecskeméten, a fia pedig jegybankelnökként egyetemet. A kormány az itteni minta alapján bízta alapítványokra a felsőoktatást. Ma már azt vizsgálja az ÁSZ nyomán a rendőrség, miért kellett az államtól az egyetem céljaira kapott 150 milliárdból 127 és felet rögtön tíz évre befektetni.
Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.
A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszéljünk szélsőjobboldali „hullámról”.
Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.
Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.
Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni médiasztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.
Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?
„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.
Nagyon fiatalon lett a Berlini Filharmonikusok vezető fuvolaszólistája, ma már felerészt a saját projektjein dolgozik. A fuvolista szabadságáról, régi- és újzenéről, mindenféle inspirációforrásokról beszélgettünk vele.
A telepről induló ábrándos falusi cigány gyerek, Sándor művésszé válásának története krimiszerűen izgalmas, szókimondástól és öniróniától sem mentes mélyfúrás az első generációs roma értelmiség történelmében.
Michael Winner 1974-es filmje, a Bosszúvágy amilyen sikeres volt, annyira problematikus is.
Képzeljük el, hogy minden úgy van, mint a valóságban, csak épp a visszáján: (rém)álmaink, babonáink és lidérceink életre kelnek, míg egykori polgári életünknek már csak az emléknyomai vesznek körül!
Legalább a Drót óta tudhatjuk, hogy sarki drogárusokat, kisebb metlaborokat kirabolni lehet főállásban, afféle mesterségként.
Ez a világhírű, hazájában, Ausztráliában egyenesen a legjelentősebb kortárs íróként számon tartott szerző első magyarul kiadott regénye.
Ki nem unja már a Jason Statham- vagy a Liam Neeson-féle hősöket, nem beszélve bármelyik moziról, amelyben feltűnik Dwayne ’The Rock’ Johnson?
Legutóbb öt éve írtunk a My Morning Jacketről, a The Waterfall II című aktuális lemezük kapcsán.
Tervezve, vagy éppen tervezetlenül, de olykor csak egy szövegtenger áradásának a legvégén áll össze a kép, ahogyan ezt a két most ajánlott, nagyon is különböző mű mutatja.
A szegedi egyetem professzor emeritusa a koronavírus-járvány idején vált széles körben ismertté felvilágosító munkája folytán. E tevékenysége miatt nemegyszer szemrehányást kapott a kormányhű sajtótól. Az idén Széchenyi-díjjal ismerték el életpályáját.
82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?
A mostanában oly gyakran hangoztatott kábítószerek nélküli Magyarország hivatalosan is létezett. A Kádár-korszak első felében sokan elhitték, és a nyugati politikusok előtt is lehetett villogni ezzel – további kölcsönök reményében.
Ha megrendeznék a „Budapest legrondább tere” versenyt, papírforma szerint az Orczy tér lenne az egyik legesélyesebb.