A jó és a rossz csatája örök harc – interjú Ben Mendelsohn, Denise Gough, Kyle Soller színészekkel

Mikrofilm

Folytatódik a Disney nyolc Emmy-díjra jelölt Star Wars-sorozata, az Andor, mely a mostani tizenkét résszel a végéhez is ér. A Zsivány Egyes: Egy Star Wars-történet előzményeiről szóló sorozat öt év eseményeit dolgozza fel, bemutatva többek között a Ghorman mészárlást, a lázadás kialakulását, és vezére, a főszereplő, Cassian Andor kalandjait. Videóinterjúnkban kérdeztük a sorozat három szereplőjét, Ben Mendelsohnt, Denise Gough-t és Kyle Sollert, akik karakterük szerint mind a gonosz Birodalom képviselői.

magyarnarancs.hu: A második évad jelentős része azt mutatja be, hogyan szállja meg a Birodalom a Ghorman bolygót, hogy kizsákmányolja a nyersanyagaiért. Ha körbenézünk a világban, ez több szempontból is ismerősnek tűnik. Hogy látják, az Andor mára még relevánsabbá vált?

Ben Mendelsohn: Azt hiszem, kétféleképpen tekinthetünk erre. Egyrészt úgy, hogy mi zajlik jelenleg. Másrészt, hogy mik történtek az elmúlt évszázadokban, sőt, akár még régebben. Ön Magyarországon valószínűleg pontosan tudja, hogy megy ez. De bárki más, aki a világ egy olyan részén él, ahol az embereknek nehézségekkel vagy elnyomással kellett szembesülniük, szintén tökéletesen érti, miről szól a sorozat. De hogy mit mond az Andor a máról – ez a nézőn múlik. Nem lenne túl bölcs dolog nekem lefestenem az üzenetét. Nem akarok beleavatkozni, ez a nézőkön, az ő intelligenciájukon és azon múlik, hogyan gondolkodnak róla és arról, mit nyújt nekik a sorozat.

 
Ben Mendelsohn
Forrás: Disney
 

magyarnarancs.hu: A franchise kezdetén a Star Wars egyfajta eszképista fantáziavilág volt – a Zsivány Egyes és az Andor azonban sokkal sötétebb, realistább az eddigi filmeknél és sorozatoknál.

Kyle Soller: Igen, azt hiszem épp ez az Andor egyik legnagyobb erőssége: olyan témákkal foglalkozik, amelyekkel azóta küzdünk, mióta törzseket és közösségeket, vagy épp országokat és városokat alkotunk. Ezek mind erőn, kirekesztésen és azon alapulnak, hogy valakik elveszik, amire szükségük van. Persze, hogy az Andor még az eddigieknél is realistább és jobban rímel napjainkra: hiszen így működik az ember, amióta világ a világ; a sorozat pedig most olyan módon mutatja ezt be, ahogy korábban egy Star Warsban sem láthattuk.

ANDOR

 
Kyle Soller
 
Fotó: Lucasfilm Ltd. / Disney
 

Denise Gough: Az, hogy ennyire egybecsengenek a körülöttünk zajló dolgok az Andorral, talán nem is a sorozat javát szolgálja. Hiszen a jó és a rossz csatája örök harc, amely nem ma kezdődött. És a sorozat is sokkal korábban íródott, évekkel ezelőtt forgattuk. A közönségre van bízva, mit gondolnak magukra nézve relevánsnak belőle. Nagyon izgatottan várom, kinek mint mond majd, kit hogyan érint meg. Tudom, hogy egyesek számára nagyon is személyes élményt fog jelenteni, és sokaknak fog sokat nyújtani.

magyarnarancs.hu: A legtöbb Star Wars-filmben és sorozatban a Birodalmat valamilyen magas szintű vezető, tisztek, generálisok, sith lovagok képviselik. Az Andor ebben is különbözik: bemutatja a beosztottakat, bürokratákat is, akik nem feltétlenül jó vagy rossz szereplők, inkább a szürke egyes árnyalatait képviselik. Hogyan gondolkodnak figurájuk moráljáról, mi fogta meg Önöket a legjobban saját karakterükben?

KS: Ami számomra az egyik legérdekesebb volt, amikor Tonyval (Tony Gilroy a Michael Clayton és A Bourne-hagyaték két Oscar-díjra jelölt író-rendezője, az Andor alkotója – G. Á.) a projektről beszéltem, az az, hogy Syril a Birodalom egy olyan szektorában dolgozik, amelyről korábban soha nem is hallottunk. Egy igazi bürokrata, kilenctől ötig tartó munkával. Zseniálisnak gondoltam, hogy a Birodalom hegemonikus világának ez a valóságszagú része is reprezentálva legyen. Nagy öröm és jó szórakozás volt a karakteremmel ezt a területet is felfedezni, ezt a banális, repetitív munkát. Valahogy sokkal valódibbá, sokkal emberibbé teszi a Birodalmat.

DG: Számomra az volt a meghatározó, amikor Tonyval először beszélgetve elmesélte nekem Dedra háttérsztoriját. Ez még az első évad előtt történt, amikor öt évadot terveztek a sorozatnak, így alaposan elmerülhettünk a karakterem múltjában. Végül ebből az egészből két sornyi párbeszéd párolódott le valamelyik korai epizódban, amikor megtudjuk, honnan jött Dedra és hogyan nőtt fel. Az egész annyira tömör, mégis hirtelen megérted, hogy ez a nő hároméves kora óta agymosás alatt áll – így habár nem tetszik, milyen dolgokat csinál a második évadban, de számomra is világossá vált, mi áll a tettei mögött. Ha egy szektába nősz fel, mint ő, nagyon nehéz máshogy gondolkodnod.

 
Denise Gough
Forrás: Disney
 

BM: A Zsivány Egyesben láthatjuk Krennicet és Galen Ersot (a Halálcsillag egyik megalkotója, volt birodalmi mérnök és zseniális tudós, akit a 2016-os filmben Mads Mikkelsen alakított – G. Á.) is fiatalabban – birodalmi mércével mérve mindketten szelídnek és meglehetősen liberálisnak tűntek. De azt hiszem, ahogy lehetőség adódik és valakire nyomás helyeződik, az emberek viselkedése megváltozik: megpróbálnak alkalmazkodni ahhoz, amiről azt gondolják, hogy körülöttük zajlik, és igyekeznek az adott rendszeren belül előrébb jutni. Ez felettébb érdekes – a legizgalmasabb és leginkább sokatmondó ebből a szempontból talán az az út, amit Syril bejár, de ezt láthatjuk Krennicnél is. Amikor Galen Ersonak elege lesz, elmenekül, ám ekkor érkezik Krennic azzal, hogy ő viszont még nagyon nem végzett.

Ben Mendelsohn

Az ausztrál színész hazájában az 1987-es The Year My Voice Broke című filmmel vált ismertté. Nemzetközi hírnévre a 2010-es Animal Kingdom gengsztereként tett szert, azóta ő Hollywood egyik örök rosszfiúja. A Marvel-filmekben és sorozatokban Talosként tűnt fel, de játszott A lápkirály lányában, a Ready Player One-ban és A szerencse forgandóban is. A Star Wars-univerzumhoz Orson Krennicként csatlakozott a Zsivány Egyesben, majd az Andorban. Krennic a sötét oldal, azon belül is a bűnüldözésért és belső hírszerzésért felelős Birodalmi Biztonsági Hivatal egyik vezetője, aki fegyverrendszerek kutatásával foglalkozik. Fő projektje maga a Halálcsillag megtervezése, melyen belül ő felel az annak építését elfedő Csillagpor Projektért.

Denise Gough

Az ír színésznőt olyan sorozatokban ismerhette meg a közönség, mint a 2017-es Paula, a 2021-es Túl közel vagy a 2022-es Under the Banner of Heaven. Emellett olyan filmek mellékszerepeiben tűnt fel, mint Ken Loach-féle Tiltott táncok, A meztelen Juliet, a Colette. Karaktere, Dedra Meero az Andor első évadjában mutatkozott be. A Birodalom nagyon kevés női tisztjének egyike. Ambiciózus, becsvágyó és dörzsölt, nem csoda, hogy elsők között fedezi fel a Birodalom elleni lázadás jeleit.

Kyle Soller

Az amerikai színész karrierjét a színpadon kezdte, első sikereit pedig Londonban érte el, ahol többek között a Laurence Olivier-díjat is elnyerte. Első jelentősebb szerepe a 2012-es Anna Karenina-adaptáció volt, amelyben Korszunszkijt alakította. Ezt követően játszott a Zűrös végítélet című minisorozatban, a Brexit: Háborúban mindent szabad című tévéfilmben, valamint a Testek című időutazós-nyomozós tévésorozatban. Andorbeli karaktere, Syril Karn kezdetben a Preox-morlanai hatóság felügyelőhelyettese, akit lefokoznak, így a birodalmi bürokrácia szürke kisemberévé válik. Célja, hogy ismét feljusson a ranglétrán, akár Dedre Meero szintjéig.

Az Andor második évada április 23-án érkezik 3 epizóddal a Disney+-ra.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Csak a nácikat ne!

Egy Magyarországon alig létező mozgalommal harcol újabban Orbán Viktor, miközben a rasszista erőszak nem éri el az ingerküszöbét. A nemzeti terrorlista csak első ránézésre vicces: igen könnyű rákerülni.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.