Hamis dilemma

Ma a statisztikáról, annak a tudományban való helytelen használatáról írok anélkül, hogy egyetlen képletet is említenék.

Az LMP érvelési hibája, a polip vakfoltmentes látása, és a Nirvána, avagy hogyan tesszük lehetetlenné a táborok közötti kompromisszum megtalálását.

A kulcsszavak: backfire és empátia.

Nem Istenről, hanem a csodákról fogok elmélkedni.

A mosógépbe esett mákdaráló esete az evolúcióbiológussal.

A fajok eredetének utolsó mondatát úgy alakította Darwin, hogy elfogadható legyen hívő embereknek is, pedig ő nem volt vallásos.

Megmondják-e a csillagok, hogy milyen volt a nyarad?

A tudományos orvoslásba talán leginkább integrált, „megszelídült” alternatív módszert, az oszteopátiát még mindig fenyegeti saját áltudományos hagyatéka?

Sztereoképünk is lehetne a Anti-Földről.

A gyógytűszurkálás szabályozásának története.

Ha tényleg arra vagyunk kíváncsiak, hogy a biorezonanciás kütyü működése járul-e hozzá a nagyobb arányú leszokáshoz, nem pedig a köré szervezett „színház”, akkor placebo-biorezonanciával kezelt csoportot is használni kell.

Ebben a témában indokoltak lehetnek az összeesküvés-elméletek is. A hangtámadás sem zárható ki teljesen. De sokkal valószínűbb a tömeghisztéria.

Valahol még ma is használják. Hisznek a mágiában?

Attól tartok, hogy a tőlünk függetlenül létező valós világ majd egyszer csak visszaüt.