Miskolcon 1890 óta gyártanak cementet, ezt az évszámot őrzi nevében a HCM 1890 Zrt., amely újraindítaná a 2010-ben leállított termelést. A cég egyszemélyes tulajdonosa Kálmán János, aki közel 20 év pereskedés után vehette birtokba a rendszerváltozáskor privatizált gyárat a svájci Holcim-cégcsoporttól. A cég 2015-ben nyújtotta be az egységes környezethasználati engedély iránti kérelmét hulladékégetéssel kiegészülő cementgyártásra. Az újranyitás miatt összehívott közmeghallgatáson riasztó adatokat ismertettek, Miskolc külső kertvárosi részén naponta 507 teherautó elhaladására és évi 5 ezer tonna szállópor kibocsátára kértek engedélyt. Utóbbi azért is irritáló mérték, mert Miskolcon a szállópor-koncentráció mértéke alapból meghaladja a megengedett éves egészségügyi kibocsátási határértéket. A környezethasználati engedélyt a cég úgy kérte meg, hogy a károsanyag-kibocsátásokat csupán időszaki monitorozással oldja meg, amelyet a környezetvédők elfogadhatatlan vállalásnak tartanak. A civilek a gyár környezetterhelését körbejáró szakértői véleményt készíttettek, néhány hét alatt kétezernél több, a beruházást ellenző aláírást gyűjtöttek.
Rövidesen jogi útra terelődött a cég és a zöldek vitája. A HCM 1890 rágalmazási pereket indított a STOP Miskolci Cementgyár Civil Munkacsoport ellen, de mindkettőt elveszítette. A bíróság kimondta, hogy alapvető kommunikációs jog a véleménynyilvánítás, melyet hazai és európai joghatóságok is megerősítettek. 2015 novemberében a cementgyár 2020. november 30-ig terjedően megkapta az egységes környezethasználati engedélyt. Ezt a miskolci Zöld Kapcsolat Egyesület a bíróságon támadta meg, követelve, hogy vegyék figyelembe az eljárás során az egészséges környezethez való legteljesebb jogukat. A Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elsőfokon új eljárást rendelt el, amit a Kúria hatályon kívül helyezett. A per a Miskolci Törvényszéken folytatódott, amely 2020 októberi ítéletében kimondta, hogy „az eljárásjogi kifogások megalapozatlanok voltak, az ügy érdemére kiható eljárásjogi jogsértés nem volt feltárható”.
A döntéssel szemben az egyesület a Kúriához fordult, amely 2021. novemberben hatályon kívül helyezte az ítéletet, a Miskolci Törvényszéket új eljárásra, új határozat hozatalára utasította. Lényegi változást hozott, hogy a Kúria osztotta a zöldek álláspontját, a bíróság csak környezetvédelemmel foglalkozó szakvélemény birtokában lesz abban a helyzetben, hogy megalapozottan döntsön. A Miskolci Törvényszék igazságügyi levegőminőségvédelmi és zajvédelmi szakértőt rendelt ki, az egyesületre terhelve a szakértői díj előlegezését – ezt lakossági összefogással sikerült előteremteni. A szakértő megállapította, hogy az engedély kiadásakor a hatóság több vonatkozásban hiányosan járt el. Ilyen volt a szennyezési hatásterület modellezése, a levegőtisztasági és zajvédelmi mérések, számítások pontossága, összhangja, a határértékek jogszabályoknak való megfelelősége. A modellezés módszertana is számos hiányosságot, pontatlanságot, ellentmondást tartalmazott, melyet a hatóság nem vett figyelembe. Összességében a szakértő azt állapította meg, hogy olyan mértékű hiányosságokban szenved az engedélyeztetési kérelem, aminek pótlásához komolyabb előkészítő tevékenység szükséges. Kvázi kimondta, újat kellene készíteni, miközben az engedélyezett időszak végétől 2020-tól is jelentős idő telt el, a létesítmény leállításától pedig 13 év. Mindezek alapján a Miskolci Törvényszék július 4-i jogerős ítéletében a kormányhivatalon belül működő környezetvédelmi hatóság határozatát hatályon kívül helyezte, új eljárás lefolytatását rendelte el, amennyiben fenntartja igényét a HCM 1890 Zrt. az üzem indításához. A pervesztés miatt a megyei kormányhivatalnak kell viselnie a civilek által megelőlegezett környezetvédelmi szakértő 919 ezer forintos munkadíját, az ügyvédi és egyéb költségeket, összesen 1 millió 150 ezer forintot.
A jelenlegi helyzetben az évi 57 ezer tonna sokféle hulladék, benne 14 ezer 700 tonna gumi együttégetésével járó cementgyártás a 2016-ban kiadott engedély alapján nem kezdődhet Miskolcon. A jogerős ítélet értelmében ehhez megfelelő színvonalú, a vonatkozó uniós előírások betartását garantáló új engedélykérelemre, a közérdeket, a szakmai követelményeket súlyuknak megfelelően mérlegelt engedélyre van szükség. A Miskolci Törvényszéknek a kormányhivatal eljárását elmarasztaló ítélete azért is figyelemfelhívó, mert az igazságszolgáltatás függetlenségének megőrzését is jelzi. Nem illeszkedik a kormány szándékaihoz, amely 2014-ben nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásnak minősítette a cementgyár újraindítását. 2017-ben Csöbör Katalin miskolci fideszes országgyűlési személyesen vágta át a mészhidrát gyártó üzem nemzeti színű szalagját, amelyet a cementgyár újraélesztésének első lépéseként értékeltek.
A cementgyár környezethasználati adatai
- Termelése 1 millió 800 ezer tonna cement/év
- Mészkőbeszállítás 6 km-es szalagpályán
- Szilikát, salak beszállítása vasúton, közúton, 254 teherautó forduló/nap
Égetés:
- Évi 20 ezer tonna műanyag, textil, fa, papír, csomagolási hulladék, szennyvíz iszap
- Évi 20 ezer tonna növényi szövet, erdőgazdasági hulladék, feldolgozatlan textilhulladék
- Évi 14 ezer 700 tonna gumiabroncs
Anyagmaradványok:
- Évi 120 ezer tonna égetési pernyehulladék
- Évi 10 ezer tonna kezeletlen salak
- Évi 10 ezer tonna gázok kezeléséből származó iszap, szűrőpogácsa
Kibocsátott fémek: higany, kadmium, tallium, arzén, antimon, ólom, króm, kobalt, réz, mangán, nikkel, vanádium