Már a települések tizedét elérte a madárinfluenza új járványa, az Alföldön a legrosszabb a helyzet

Katasztrófa

A Nébih kimutatása szerint már egy híján 400 magyar települést érint az új madárinfluenza, és egyelőre nem látni a történet végét. Többezres baromfitelepeken kell leölni az állatokat a fertőzések miatt. 

Arányaiban és méreteiben továbbra is Magyarországot sújtja a legjobban madárinfluenza Európában. Ennek magyarázata, hogy egyrészt hazánk a legjobban kitett a vándor- és vadon élő madarak vonulásának és jelenlétének, különösen így ősszel, másrészt a szabadtartás is kedvezhet a fertőzésnek. 

Néhány héttel ezelőtt arról számoltunk be, hogy az akkori adatok szerint Európa 30 baromfitartó gazdaságában tört ki a madárinfluenza, ezért e helyeken a teljes állományt felszámolták. Az arányok figyelemre méltóak, mert akkor a kontinensen történt esetek harmada Magyarországhoz volt köthető, a legtöbb állatot viszont Olaszországban kellett leölni. Ebben közrejátszott, hogy ott egy elképesztően nagyszámú, 800 ezres (!) tyúkállományt fertőzött meg a vírus. 

Mára a helyzet tovább súlyosbodott egész Európában, de főként hazánkban. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) madárinfluenzával foglalkozó oldalán azt látni, hogy immár az itthoni települések közel 10 százalékát, jelenleg összesen 399 községet és várost érint a madárinfluenza – igaz, az érintett települések több mint felében felügyeleti, azaz megfigyelési körzet van, míg kisebbik részében lépett csak életbe súlyosabb intézkedés, a védőkörzeti protokoll.

Az Alföldön a legrosszabb a helyzet, ahol eleve nagyon sok jelentős baromfigazdaság található, illetve a pusztán nagy számban fordulnak elő vándor- és vadmadarak, amelyek nem kis részben terjesztik a fertőzést. Ahogy korábbi cikkünkben megírtuk, tartástechnológiai okok miatt egy-egy vadon élő madár akár egy több tízezres állományt is képes megfertőzni, ugyanis ehhez elegendő az, ha egy-két liba, pulyka, kacsa vagy csirke megkapja a H5N1 vírust.

Ma már csak Magyarországon több baromfitartó telep érintett közvetlenül a járványban, mint néhány héttel ezelőtt egész Európában. Ebből a szempontból Bács-Kiskun megye a legfertőzöttebb, ezt bizonyítja, hogy a Nébih kimutatása szerint jelenleg itt több mint száz (!) település érintett. A lista második helyén Hajdú-Bihar megye áll 40 településsel, a harmadik Csongrád-Csanád 31 településsel és a negyedik Békés 29 településsel. A Nébih oldalán egy térképen is lehet követni, hogy mely magyarországi térségeket és mely településeket érint a madárinfluenza.

Aligha véletlen, hogy az országos főállatorvos a járványügyi helyzet miatt már több, mint egy hónappal ezelőtt a magas kockázatú megyékben – ott is, ahol egyelőre nem kellett állományt felszámolni –, azaz Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Komárom-Esztergom és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye teljes területén elrendelte a kereskedelmi célból tartott baromfik kötelező zártan tartását, hiszen ilyenkor kiemelten fontos, hogy ne érintkezhessenek vadon élő madarakkal. Ennek következményeként a takarmányt és az alomanyagot is zárt helyen kell tárolni.

A Nébihtől az elmúlt napokban kapott új információk alapján további három megyében jelent meg a madárinfluenza: Baranyában, Somogyban és Komárom-Esztergomban. A Baranya megyei Szárászon található 5 500 példányt számláló hízópulykatelepen a megemelkedett elhullás ébresztett gyanút az állattartókban. Ezt követően a Nébih laboratóriuma a vírus H5N1 altípusát igazolta az elhullott állatokból.

Hasonló eset történt a Komárom-Esztergom megyei Tárkányon is, ahol ugyancsak madárinfluenza miatt egy 60 ezres tenyésztyúktelepet kellett felszámolni, míg legutóbb Somogyban ütötte fel a fejét a vírus. Itt Mikén egy 3500 példányú hízópulykatelepen ölték le az állatokat. Ezzel egyidőben a madárinfluenzával már korábban érintett Jász-Nagykun-Szolnok megyében, Zagyvarékason egy közel 4 ezres májhasznú lúdtelep lakóit kellett leölni.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.