Arányaiban és méreteiben továbbra is Magyarországot sújtja a legjobban madárinfluenza Európában. Ennek magyarázata, hogy egyrészt hazánk a legjobban kitett a vándor- és vadon élő madarak vonulásának és jelenlétének, különösen így ősszel, másrészt a szabadtartás is kedvezhet a fertőzésnek.
Néhány héttel ezelőtt arról számoltunk be, hogy az akkori adatok szerint Európa 30 baromfitartó gazdaságában tört ki a madárinfluenza, ezért e helyeken a teljes állományt felszámolták. Az arányok figyelemre méltóak, mert akkor a kontinensen történt esetek harmada Magyarországhoz volt köthető, a legtöbb állatot viszont Olaszországban kellett leölni. Ebben közrejátszott, hogy ott egy elképesztően nagyszámú, 800 ezres (!) tyúkállományt fertőzött meg a vírus.
Mára a helyzet tovább súlyosbodott egész Európában, de főként hazánkban. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) madárinfluenzával foglalkozó oldalán azt látni, hogy immár az itthoni települések közel 10 százalékát, jelenleg összesen 399 községet és várost érint a madárinfluenza – igaz, az érintett települések több mint felében felügyeleti, azaz megfigyelési körzet van, míg kisebbik részében lépett csak életbe súlyosabb intézkedés, a védőkörzeti protokoll.
Az Alföldön a legrosszabb a helyzet, ahol eleve nagyon sok jelentős baromfigazdaság található, illetve a pusztán nagy számban fordulnak elő vándor- és vadmadarak, amelyek nem kis részben terjesztik a fertőzést. Ahogy korábbi cikkünkben megírtuk, tartástechnológiai okok miatt egy-egy vadon élő madár akár egy több tízezres állományt is képes megfertőzni, ugyanis ehhez elegendő az, ha egy-két liba, pulyka, kacsa vagy csirke megkapja a H5N1 vírust.
Ma már csak Magyarországon több baromfitartó telep érintett közvetlenül a járványban, mint néhány héttel ezelőtt egész Európában. Ebből a szempontból Bács-Kiskun megye a legfertőzöttebb, ezt bizonyítja, hogy a Nébih kimutatása szerint jelenleg itt több mint száz (!) település érintett. A lista második helyén Hajdú-Bihar megye áll 40 településsel, a harmadik Csongrád-Csanád 31 településsel és a negyedik Békés 29 településsel. A Nébih oldalán egy térképen is lehet követni, hogy mely magyarországi térségeket és mely településeket érint a madárinfluenza.
Aligha véletlen, hogy az országos főállatorvos a járványügyi helyzet miatt már több, mint egy hónappal ezelőtt a magas kockázatú megyékben – ott is, ahol egyelőre nem kellett állományt felszámolni –, azaz Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Komárom-Esztergom és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye teljes területén elrendelte a kereskedelmi célból tartott baromfik kötelező zártan tartását, hiszen ilyenkor kiemelten fontos, hogy ne érintkezhessenek vadon élő madarakkal. Ennek következményeként a takarmányt és az alomanyagot is zárt helyen kell tárolni.
A Nébihtől az elmúlt napokban kapott új információk alapján további három megyében jelent meg a madárinfluenza: Baranyában, Somogyban és Komárom-Esztergomban. A Baranya megyei Szárászon található 5 500 példányt számláló hízópulykatelepen a megemelkedett elhullás ébresztett gyanút az állattartókban. Ezt követően a Nébih laboratóriuma a vírus H5N1 altípusát igazolta az elhullott állatokból.
Hasonló eset történt a Komárom-Esztergom megyei Tárkányon is, ahol ugyancsak madárinfluenza miatt egy 60 ezres tenyésztyúktelepet kellett felszámolni, míg legutóbb Somogyban ütötte fel a fejét a vírus. Itt Mikén egy 3500 példányú hízópulykatelepen ölték le az állatokat. Ezzel egyidőben a madárinfluenzával már korábban érintett Jász-Nagykun-Szolnok megyében, Zagyvarékason egy közel 4 ezres májhasznú lúdtelep lakóit kellett leölni.
