.

Helyesbítés A 2008. május 1-jei lapszám 17.

A Lengyel József (kommunista író; élete java részét különböző büntetőintézetekben töltötte - nyilván ezért maradhatott mindvégig kommunista) novellájából (anno kötelező olvasmány volt) készített Oldás és kötés Jancsó Miklós második nagyjátékfilmje.

Éljen a rebarbara! Nálunk kevéssé elterjedt, pedig még az sem kizárt, hogy ősmagyar gyümölccsel van dolgunk (botanikai értelemben zöldség, felhasználását tekintve inkább gyümölcs).

Mármint az amerikai zeneszerző, Elliott Carter, de - és most olvasóink meg fognak lepődni - még mindig él, sőt, az interneten talált adatok szerint tavaly, azaz kilencvenkilenc éves korában három művet is kiadott.

Egyszer már leírtuk, de jobbat most sem tudunk: "Ha nem is vár, de Bástya állott egykor a Rókus-kórházzal szemben, a Rákóczi út sarkán.

Magyar Narancs, 2008. május 1. Tisztelt Szerkesztőség! Mint a Narancs rendszeres - és többnyire egyetértő - olvasója, az előző számuk szerkesztőségi cikkéhez csupán egy kérdést fűznék: ha egy párt mind a négy, a választási kampányban kiemelt céljának a teljes ellehetetlenülését tapasztalja, akkor miért ragaszkodna - a célok megvalósításához elengedhetetlennek tartott - bársonyszékekhez? Dr.

A kitüntetés, amit Sztupa és Troché a nápolyi kaland után átvett, mert végül csak átvették, nem olyan volt, mint bármelyik díj vagy plecsni, amit ismerünk.

Magyar Narancs, 2008 április 17 Tisztelt Vincze András! Sajnálattal és megdöbbenve olvastam kritikájában, micsoda áldatlan állapot uralkodott az A38 hajón a Zdob s*i Zdub-koncert idején Megvallom őszintén, velem még honi koncerten sosem fordult elő, hogy "teljes mértékben besörözött" emberek üvöltsék a fülembe a szöveget, sem Kispál és a Borzon, sem Quimbyn, és hajlok arra a feltételezésre, hogy az LGT-koncerten a publikum soraiban látható hatalmas zászlókat is csak utólag montírozták bele a televíziós felvételbe Ki vinne bármilyen zászlót koncertre idehaza azzal az előre megfontolt szándékkal, "nehogy látni is lehessen valamit"? A hazai közönség tapasztalatom szerint szépen félrefésült hajjal, fehér ingben, térdzokniban és kis sámlival szokott koncertre járni, jobb kezében bambi, bal kezének nagyujja pedig végig a szájában, innen lehet felismerni Nagyon sajnálom, hogy az előzetes megbeszéléssel ellentétben a koncertet nem egyedül élvezhette végig, sajnos besurrant még vagy kétszáz fizetővendég, (Önt idézve: "fele külföldi", "vélhetően" románok) Megértem csalódottságát, de talán más országok nemzeti lobogóját, vagy annak címerét mégsem kellene fikázni, és főleg nem ebben az újságban, akkor sem, ha a magyar sajtó tele van a még a románok is megelőznek minket típusú mondatokkal Pont azért nem kéneÉ Még valami: legközelebb a koncertről hazafelé, azonkívül, hogy "nem lehetett semmibe belekötni", gondolkozzon el azon is, vajon miért nem ért oda időben, ("Az előzenekarokról csak egy mondat erejéig: a Zubolyt sikerült lekésnem") Jusson eszébe, azért fizetik, hogy ne késsen sem el, sem le, no meg tartalommal is fel lehet tölteni másfél flekket, mert ebből az írásból egyvalami érezhető csak: hogy szerzője arccal a pénztárnak írta A Magyar Narancs az egyetlen lap, amit még vásárolok, ugye nem kell erről is lemondanom?! Maradok tisztelettel, Szikszai Rémusz . .

"() a pillanat történelmi, mert nincs tudomásunk arról, hogy magyar együttes valaha is meghívást kapott volna olyan nívós brit fesztiválra, mint amilyen a glastonburyi" - írtuk a Realistic Crew Glastonburybe vezető útját vázoló cikkünkben (Jelentés a kilövőállomásról, Magyar Narancs, 2008 április 24) Pedig volt már ilyen magyar együttes: az Európa Kiadó, mely ráadásul éppen Glastonburyben játszott huszonkét évvel ezelőtt Nem emlékeztünk rá, pedig még olvastunk is róla Para-Kovács Imre Menyhárt Jenővel készített interjúkötetében (Amerika Kiadó, 2006) A tévesztésért elnézést kérünk! A szerk * Biciklilopásokról szóló cikkünkben (A sodrony nem segít, Magyar Narancs, 2008 április 24) sajnálatos félreértés történt: nem futár kínált lopott kerékpárt, hanem futárbiciklit kínált valaki, aki garantáltan nem futár A futárok elnézését kérjük A szerk * A közmédiumok nemzetbiztonsági védelméről szóló cikkben (Mint aki benéz, Magyar Narancs, 2008 május 1) azt írtam, hogy a Duna Tv elnökét "valószínűleg nem érte utol a levelünk" A valóság az, hogy a megkeresésünkre Cselényi László időben válaszolt; feltehetőleg a levelezőrendszerem szórakozott egy kicsit A válaszból kiderül, hogy a Duna Tv-nek van együttműködési megállapodása az NBH-val, melyet nemrég újított meg Tartalma szigorúan titkos, a minősítést csak a titokgazda oldhatja fel A Duna Tv-ben elnöki utasítás szabályozza, hogy milyen munkakörök betöltésének feltétele az A, B és C típusú nemzetbiztonsági ellenőrzés (Ez nagyrészt közép- és felső vezetőket érint)Arról az elnök nem tud, hogy bármelyik munkatársát megfigyelték volna, vagy bárhogy isakadályozták volna a közszolgálati munkát Cselényi ugyanakkor bízik abban, hogy "a szolgálatok tevékenysége mindenkor a jogszabályi előírásoknak megfelelően zajlik" A hatályos rendelettel kapcsolatban azt írta: legfeljebb annyit tehet, hogy az ügybena tisztánlátást kezdeményezi A többi a politika feladata Az érintettek és az olvasók elnézését kérem,hogy ez az információ kimaradt Bogár Zsolt újságíró . .

kulthírek

cyberhírek