Magyar Narancs, 2008. április 3.
Kedves MaNcs!
Mindig örülök, ha olvasóitok tájékozódhatnak a messzi idegenben zajló magyar ügyekről, hiszen ez ritkán fordul elő. Ám fontos, hogy az információ a lehető legteljesebb legyen. Ennek jegyében van néhány észrevételem, hozzáfűznivalóm az interjúhoz, ha lehet
1) Az INALCO mellett a Párizsi Magyar Intézetben is zajlik magyarnyelv-oktatás, itt is közel százan tanulnak magyarul, több szinten. (Van amúgy még több helyen is: magániskolákban, egyesületekben is, sőt a Sorbonne 3-on is, ahol még egy egyetemi könyvtár is létezik.) Mi kb. egy éve kezdtünk hozzá a korábban 10 éve változatlan tanfolyamok megújításához, új tananyag készül, speciális csoportok indulnak (pl nyár elején indítunk néhány napos, a Szigetre látogató kb 10 000 francia fiatalnak szóló "túlélő-felkészítő" intenzív kurzust).
2) Tudom, hogy egy cikkben rövidíteni kell, de jó, ha az egyszerűsítés dacára azt is megtudják az olvasók, hogy az INALCO "által" indított előadás-sorozatnak - melynek keretében havonta meghívnak egy-egy előadót, hogy a tanulók a realitáshoz is közelebb kerüljenek - a Párizsi Magyar Intézet minimum partner, sőt. Egyrészt teljesen együtt találtuk ki, másrészt teljes egészében mi finanszírozzuk a sorozatot.
3) Szende Tamás említi az évenként megrendezendő tudományos konferenciát is. Mint az intézet igazgatója, a magam részéről büszke vagyok rá, hogy a konferencia nálunk, a mi termeinkben zajlik, örömmel adunk ingyenes próbalehetőséget és szállást a bemutatóra készülő diákoknak és a konferencián részt vevőknek is. Ahogyan fontosnak tartom azt is, hogy sok év óta most először hívjuk meg (és fizetjük az utazásukat) a vidéki lektoroknak -éppen erre a rendezvényre.
4) Az interjú utolsó állításával (már csak a fentiek fényében is) pedig finoman vitáznék. Azt mondja Szende Tamás, hogy semmilyen segítséget nem ad a Magyar Állam az INALCO-nak. A Párizsi Magyar Intézet a magyar állam kulturális, oktatási és tudományos képviselete. Nem tudom, korábban hogyan volt, de úgy érzem, most harmonikus a viszonyunk és amit tudunk, megteszünk az itteni magyar oktatás segítéséért. Ez így van jól, ez a dolgunk. A könyvtárunk minden Párizsban tanuló diáknak hasznos. Mindenkinek jó, hogy már többet van nyitva, mint korábban, jó, hogy már vannak ingyen használható számítógépek, ahonnan elérhetőek máskülönben zárt hazai adatbázisok, archívumok, és az is jó, hogy már tartunk DVD-ket és CD-ket is. Mondom: nem különösebb érdem ez, de jó, hogy így van. És nem baj, ha erről tudnak az olvasók, hiszen az ő adóforintjaikból tesszük mindezt.
Derdák András
igazgató, kulturális tanácsos
Párizsi Magyar Intézet
Figyelmébe ajánljuk
Erőltetett párhuzamok
Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).
Dermedt kapcsolatok
Huszonöt év – ez lehet elképesztően sok, de nem annyira hosszú idő is. Attól függ, honnan nézzük.
Prokrusztész-ágy
A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).
Felelős nélkül
Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.
Érzések és emlékek
A magyar származású fotóművész nem először állít ki Budapesten; a Magyar Fotográfusok Házában 2015-ben bemutatott anyagának egy része szerepel a mostani válogatásban is, sőt a képek installálása is hasonló (ahogy azonos a kurátor is: Csizek Gabriella).
Mozgó falak
Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.
Mahler-liturgia
„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.
Akkor és most
Úgy alakultak dolgaink, hogy az 1991-ben írt, a 80-as évek Amerikájában játszódó epikus apokalipszis soha korábban nem volt számunkra annyira otthonos, mint éppen most. Néhány évvel ezelőtt nem sok közünk volt az elvekkel és mindennemű szolidaritással leszámoló, a nagytőkét a szociális háló kárára államilag támogató neoliberalizmushoz.
Magyar-ukrán "kémjátszma": Orbán még közelebb lökte Magyarországot a szakadékhoz
Ha a magyar kémhálózat ukrajnai leleplezése valós tényeken alapul, akkor teljességgel értelmet nyer az orbánista honvédelmi miniszter beszéde is a háború „első fázisába” lépésről.
Gyurcsány abbahagyta
Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.
Lengyel Tamás: A hallgatás igenis politizálás!
Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.