Magyar Narancs, 2008. április 3.
Kedves MaNcs!
Mindig örülök, ha olvasóitok tájékozódhatnak a messzi idegenben zajló magyar ügyekről, hiszen ez ritkán fordul elő. Ám fontos, hogy az információ a lehető legteljesebb legyen. Ennek jegyében van néhány észrevételem, hozzáfűznivalóm az interjúhoz, ha lehet
1) Az INALCO mellett a Párizsi Magyar Intézetben is zajlik magyarnyelv-oktatás, itt is közel százan tanulnak magyarul, több szinten. (Van amúgy még több helyen is: magániskolákban, egyesületekben is, sőt a Sorbonne 3-on is, ahol még egy egyetemi könyvtár is létezik.) Mi kb. egy éve kezdtünk hozzá a korábban 10 éve változatlan tanfolyamok megújításához, új tananyag készül, speciális csoportok indulnak (pl nyár elején indítunk néhány napos, a Szigetre látogató kb 10 000 francia fiatalnak szóló "túlélő-felkészítő" intenzív kurzust).
2) Tudom, hogy egy cikkben rövidíteni kell, de jó, ha az egyszerűsítés dacára azt is megtudják az olvasók, hogy az INALCO "által" indított előadás-sorozatnak - melynek keretében havonta meghívnak egy-egy előadót, hogy a tanulók a realitáshoz is közelebb kerüljenek - a Párizsi Magyar Intézet minimum partner, sőt. Egyrészt teljesen együtt találtuk ki, másrészt teljes egészében mi finanszírozzuk a sorozatot.
3) Szende Tamás említi az évenként megrendezendő tudományos konferenciát is. Mint az intézet igazgatója, a magam részéről büszke vagyok rá, hogy a konferencia nálunk, a mi termeinkben zajlik, örömmel adunk ingyenes próbalehetőséget és szállást a bemutatóra készülő diákoknak és a konferencián részt vevőknek is. Ahogyan fontosnak tartom azt is, hogy sok év óta most először hívjuk meg (és fizetjük az utazásukat) a vidéki lektoroknak -éppen erre a rendezvényre.
4) Az interjú utolsó állításával (már csak a fentiek fényében is) pedig finoman vitáznék. Azt mondja Szende Tamás, hogy semmilyen segítséget nem ad a Magyar Állam az INALCO-nak. A Párizsi Magyar Intézet a magyar állam kulturális, oktatási és tudományos képviselete. Nem tudom, korábban hogyan volt, de úgy érzem, most harmonikus a viszonyunk és amit tudunk, megteszünk az itteni magyar oktatás segítéséért. Ez így van jól, ez a dolgunk. A könyvtárunk minden Párizsban tanuló diáknak hasznos. Mindenkinek jó, hogy már többet van nyitva, mint korábban, jó, hogy már vannak ingyen használható számítógépek, ahonnan elérhetőek máskülönben zárt hazai adatbázisok, archívumok, és az is jó, hogy már tartunk DVD-ket és CD-ket is. Mondom: nem különösebb érdem ez, de jó, hogy így van. És nem baj, ha erről tudnak az olvasók, hiszen az ő adóforintjaikból tesszük mindezt.
Derdák András
igazgató, kulturális tanácsos
Párizsi Magyar Intézet
Figyelmébe ajánljuk
Pompás elszigeteltség
Lehet a zombifilmeket szeretni vagy nem szeretni, ám kétségtelen, hogy a maguk ormótlan módján rezonálnak koruk társadalmi-politikai jelenségeire.
Az európai történelem visszáján
A színházteremben füst kavarog. A kivetítőn egy ősz hajú asszony megpróbál felolvasni egy búcsúlevelet, de a hangja sírásba fullad.
Milyen áron akadályozható meg, hogy Irán atomfegyverhez jusson?
Megakadályozható egyáltalán? Azt sem tudjuk, valóban véget érnek-e a harci cselekmények, és azt sem, hogy mennyivel került távolabb Irán az atombombától ahhoz képest, ahol két héttel ezelőtt járt.
Vajon sértődés vagy szimpla tahóság áll a humán kutatóintézetek elpasszolásának hátterében?
Az ötlet, hogy a HUN-REN-től az ELTE-hez csatolják a négy humán tudományi kutatóközpontot, épp annyira kidolgozott, mint bármi, amit 2019 óta, a kutatóhálózat MTA-tól való elszakítása óta a kormány kezdett az intézetekkel – vagyis semennyire. A célja pedig nyilván nem lehet más, mint megszabadulni e koloncoktól.
„Kívülálló voltam”
A Vígszínház művésznőjével önbizalomról és annak hiányáról, társulati tagságról, a független színházak életéről és lehetőségeiről beszélgettünk.
Magyar rulett
Szociológusok és politológusok rendszeresen elmondják, hogy a magyarok és különösen a Fidesz-szavazók számára az egyik legfontosabb érték a biztonság. Azt is mindig hozzáteszik, hogy Orbán Viktor különlegesen jól érti a „magyar néplelket”, így eredményesen tud játszani az egzisztenciális fenyegetettség és a biztonság utáni vágy érzékeny húrjain.
Négyszázan várnak már évek óta emberhez méltó lakhatásra a Diószegi utcában
Újabb két évig kell négyszáz embernek olyan házakban élnie, amelyeket évtizedekkel ezelőtt bontásra ítéltek. A VIII. kerületi önkormányzat helyett immár az állam felel azért, hogy a lakók 2027 közepére kiköltözhessenek. Van, aki dühös, van, aki elkeseredett, és van, aki már nem érhette meg a történet végét.
Igazgatóválasztás Békéscsabán: az alpolgármester férj is szavazott felesége kinevezéséről
Zárt bizottsági ülés és közgyűlési vita után választották meg a megyeszékhelyen a Csabagyöngye Kulturális Központ az új vezetőjét, aki a kulturális ügyekért felelős alpolgármester felesége.
Eddig is túlköltekeztek a fideszesek a kampányban, most már elsikálniuk sem kell
Az átláthatósággal indokolja a kormány, valójában az eddiginél is kevesebb transzparenciát hoz majd az a törvénymódosítás, amelynek értelmében bármennyi pénzt felhasználva kampányolhatnak az egyéni jelöltek.
"LMBTQ-tüntetésként már el van lehetetlenítve a Pride, tehát sokkal inkluzívabb üggyé kell átformálni"
Steiner Kristóf aktivista, író, médiaszemélyiség a Pride-törvényről: Túl nagy mérföldkő ez Magyarország demokráciát sértő folyamataiban ahhoz, hogy elintézzük annyival: gumicsont.
