étel, hordó - Bástya Bistro

  • .
  • 2008. május 8.

Trafik

Egyszer már leírtuk, de jobbat most sem tudunk: "Ha nem is vár, de Bástya állott egykor a Rókus-kórházzal szemben, a Rákóczi út sarkán.
A Dél- (Észak-?) pesti Vendéglátó-ipari Vállalat hodálymódszerének jellegzetes létesítménye volt, a disznó jegyében: sűrű illat keveredett dohányfüsttel, elsősorban firkászokból, színinövendékekből és ápolókból álló közönség lakta, de a pincérkabátokon éktelenkedő zsírfoltok megpecsételték sorsát tíz-egynéhány évvel ezelőtt."

A folytatásban (Magyar Narancs, 2006. január 12.) arról számoltunk be, hogy a hely egy tengerentúli vargabetű (amerikai típusú snack bar) után miképp változott Mozaik étterem és kávézóvá ahelyett, hogy 100 forintos boltot vagy turkálót nyitottak volna a helyén. Ugyanis ez lett volna a logikus.

Mi tagadás, nem voltunk elájulva a Mozaiktól, modernkedése, kivagyisága félreértésnek tűnt, de azért szurkoltunk, mert láttuk az igyekezetet, a megfelelni vágyást, és különben sem látszott vesztes típusnak.

Jó, azt nem játszottuk volna meg tippmixben, hogy tíz év múlva is Mozaiknak és étteremnek fogják nevezni, de az még minket is csirkemellbe vágott, hogy ilyen gyors véget ért. Hát még, ami ezután következett! Nem fogják elhinni, mi sem hittük, de megint étterem nyílt az elátkozott sarkon, sőt megint Bástyának nevezik. Igaz, hozzábiggyesztették, hogy "bistro", ám ez sem vette el a kedvünket: izgatottan és megfelelően karbantartott gyomorral kerestük fel.

"És az megvan, hogy Szakáts Miklós? A lepénynél még megvolt?"

A tévésmaci találós kérdéseivel lépünk az ismerős ismeretlenbe, ám hamar kiderül, hogy első ránézésre az átalakulás csak a névre vonatkozik. A Mozaik belsősége fogad, kicsit veszített a fényéből, de így is újszerűnek hat. Ami viszont kétségkívül friss fejlemény, hogy a felszolgáló hölgy - miközben az asztalunkhoz kísér - büszkén jelenti, hogy a klubszobában - ami olyan, mint egy könyvtár -, illetve a mögötte lévő teremben rendezvények lebonyolítását is vállalják.

De úgy látszik, az új Bástya nem csak ilyesmivel keresi a kedves vendég kegyeit. Csütörtökönként például megtartják a lerészegedés napját, legalábbis abból a felhívásból, mely szerint "1900 forintért annyit ihat, amennyit akar", erre következtetünk. És hát az sem tűnik közönségellenes megnyilvánulásnak, hogy délután négyig minden étel árából 30 százalék kedvezményt adnak.

No, de milyenekből?

A májgombóclevesből mi többet is adnánk (690/ 490 Ft), bár szódával elmegy, a fokhagymakrémleves pirított barnakenyér-kockákkal (590/420 Ft) viszont igazán reménykeltő, miként az a pillanat is, amikor meglátjuk az étlapon, hogy tojásos galuskás laskagombapörkölt (1590/1120 Ft) kapható. Naná, hogy ezt választjuk a szalonnás, kolbászos, hagymás grillezett sertésszűz (2490/1750 Ft) mellé, amit nyárson kínálnak.

Azt nem mondhatnánk, hogy valamiféle gasztronómiai nirvána nyílik meg előttünk. A gombánál, a nokedlinél is alapos a gyanúnk, hogy előre gyártott, de a hús mellé körített röszti valódiságára sem vennénk mérget. Ráadásul a kolbász meg a szalonna sem hozza a falusi formát, a helyzetet azonban a legfontosabb elem - a szűz - megmenti: fűszerezése vállalható, kellemesen átsült, kimondottan ízletes.

Mindez a lekváros palacsintáról (490/350 Ft) és a forró málnás vaníliafagylaltról (590/420 Ft) nem mondható el. Mintha minden eleme valamelyik hipermarketből származna, a lekvár gépi, a fagylalt íztelen, a forró málna émelyítő. Ha nem rendeltünk volna desszertet, azt mondanánk: a Bástya hiányosságai ellenére is szimpatikus hely. Így viszont inkább csendben maradunk.

Figyelmébe ajánljuk

Fülsiketítő hallgatás

„Csalódott volt, amikor a parlamentben a képviselők szó nélkül mentek el ön mellett?” – kérdezte az RTL riportere múlt heti interjújában Karsai Dánieltől. A gyógyíthatatlan ALS-betegséggel küzdő alkotmányjogász azokban a napokban tért haza a kórházból, ahová tüdőgyulladással szállították, épp a születésnapján.

A szabadságharc ára

Semmi meglepő nincs abban, hogy az első háromhavi hiánnyal lényegében megvan az egész éves terv – a központi költségvetés éves hiánycéljának 86,6 százaléka, a teljes alrendszer 92,3 százaléka teljesült márciusban.

Puskák és virágok

Egyetlen nap elég volt ahhoz, hogy a fegyveres erők lázadása és a népi elégedetlenség elsöpörje Portugáliában az évtizedek óta fennálló jobboldali diktatúrát. Azért a demokráciába való átmenet sem volt könnyű.

New York árnyai

Közelednek az önkormányzati választások, és ismét egyre többet hallunk nagyszabású városfejlesztési tervekről. Bődületes deficit ide vagy oda, választási kampányban ez a nóta járja. A jelenlegi főpolgármester első számú kihívója már be is jelentette, mi mindent készül építeni nekünk Budapesten, és országszerte is egyre több szemkápráztató javaslat hangzik el.

Egymás között

Ahogyan a Lázár János szívéhez közel álló geszti Tisza-kastély felújításának határideje csúszik, úgy nőnek a költségek. A már 11 milliárd forintos összegnél járó projekt új, meghívásos közbeszerzései kér­dések sorát vetik fel.

Mit csinál a jobb kéz

Több tízmillió forintot utalt át Ambrózfalva önkormányzatától Csanádalbertire a két falu közös pénzügyese, ám az összeg eltűnt. A hiány a két falu mellett másik kettőt is nehéz helyzetbe hoz, mert közös hivatalt tartanak fönn. A bajban megszólalt a helyi lap is.

Árad a Tisza

Két hónapja lépett elő, mára felforgatta a politikai színteret. Bár sokan vádolják azzal, hogy nincs világos programja, több mindenben markánsan mást állít, mint az ellenzék. Ami biztos: Magyar Péter bennszülöttnek számít abban a kommunikációs térben, amelyben Orbán Viktor is csak jövevény.

„Ez az életem”

A kétszeres Oscar-díjas filmest az újabb művei mellett az olyan korábbi sikereiről is kérdeztük, mint a Veszedelmes viszonyok. Hogyan csapott össze Miloš Formannal, s miért nem lett Alan Rickmanből Valmont? Beszélgettünk Florian Zellerről és arról is, hogy melyik magyar regényből írt volna szívesen forgatókönyvet.

„Könnyű reakciósnak lenni”

  • Harci Andor

Új lemezzel jelentkezik a magyar elektronikus zene egyik legjelentősebb zászlóvivője, az Anima Sound Sys­tem. Az alapító-frontember-mindenessel beszélgettünk.