Krekó Péter

Bár Németországot és Magyarországot sokszor egy kalap alá vesszük a szélsőségesek jelentette veszély szempontjából, a különbségek jelentősek. De eltérő a szélsőségességre adott társadalmi és állami reakció is. Németországban egyre fontosabbak a szélsőjobboldaliak kiugrását és társadalmi reintegrációját célzó kezdeményezések.

A Jobbik további erősödését mutató országgyűlési választások nyomán megváltozott a párttal szembeni politikai és médiastratégia. Az Együtt-PM és az MSZP szakított korábbi gyakorlatával, és az addigi stratégia kudarcára hivatkozva immár hajlandó vitázni a Jobbikkal.

Miközben a magyarországi antiszemitizmus kapcsán Gerő András nagy vihart kavaró Romsics-kritikája tartja izgalomban a véleményformálókat, kevesen veszik észre: a szélsőjobboldal még azáltal is képes volt új lendületet adni az évek óta erősödő zsidóellenességnek, hogy fény derült a Jobbik egyik vezetőjének zsidó származására.

Gyakran hangoztatott állítás, hogy Magyarországon annak ellenére nincs képviselete a piacpárti politikának, hogy társadalmi igény mutatkozna erre. Írásunkban e kijelentés nyomába eredve térképezzük fel a mai magyar pártok és a közvélemény viszonyát a szabadpiaci elvekhez, és megvizsgáljuk, milyen kilátásai lehetnek a piacbarát politikának.

Csepeli György és Vági Zoltán alapos elemzésekben (lásd: Azok a csodálatos harmincas évek, Magyar Narancs, 2010. november 25. és Szélsőjobbra át?, 2010. december 9.) írták le azokat a tényezőket, melyek a hazai szélsőjobboldal elmúlt években tapasztalható felerősödéséhez hozzájárulhattak. A tanulmányukhoz több ponton kapcsolódó alábbi írásunkban azt szeretnénk bemutatni, hogy a Political Capital először tavaly februárban publikált jobboldali extremizmus indexének adatai alapján nemzetközi összehasonlításban mennyire mondható erősnek Magyarországon az igény az etnocentrista-előítéletes, rendszerellenes, tekintélyelvű ideológiákra, és hogyan változott ez az arány az elmúlt évtizedben.

Egy férfi és egy nő ül a bárban. - Lefeküdne velem egymillió dollárért? - kérdi a férfi. - Persze - vágja rá a nő. - És ezer forintért? - Dehogy. Mit képzel, ki vagyok én? - Azt tisztáztuk, hogy ki maga, most már csak az árról tárgyalunk.