Trump és az európai szélsőjobboldal

Hatás és ellenhatás

  • Krekó Péter
  • Hunyadi Bulcsú
  • 2025. április 2.

Külpol

Az európai szélsőjobb úgy vágyott Donald Trumpra, mint a megváltóra. Megérkezik, majd együtt elintézik „Brüsszelt” meg minden liberális devianciát! Ám az új elnök egyes intézkedései, például az Európával szemben tervezett védővámok, éppen az ő szavazó­táborukat sújtanák. Egyáltalán: bízhat-e egy igazi európai a szuverenista Amerikában?

Trump megválasztását jellemzően nagy ovációval fogadták Európában a magukat újabban szuverenistának nevező populista, nacionalista, menekült-, elit-, liberalizmus- és EU-ellenes radikális jobboldali politikusok. Orbán Viktor mellett Geert Wilders, a holland Szabadságpárt (PVV) elnöke, Herbert Kickl, az osztrák Szabadságpárt (FPÖ) vezetője, Matteo Salvini, az olasz Lega elnöke, Santiago Abascal, a spanyol Vox elnöke, valamint Alice Weidel, az Alternatíva Németországért (AfD) társelnöke lelkesen, az ideológiai átfedéseket és az egybecsengő politikai narratívákat hangsúlyozó X-posztokban gratuláltak az új elnöknek. A francia Nemzeti Tömörülést (RN) informálisan irányító Marine Le Pen és az olasz kormány mellett az Olaszország Fivéreit (FdI) vezető Georgia Meloni szintén pozitívan nyilatkoztak Trump elnökké válásáról, de jóval diplomatikusabban tették ezt.

A különböző tónusú reakciók előrevetítették a későbbi látványosabb különbségeket: miközben a Trump-adminisztráció egyik engedményt a másik után látszik tenni Oroszországnak, Meloni a NATO kollektív védelemről szóló 5. cikkelyének kiterjesztését javasolta Ukrajnára – ami azt jelentené, hogy a további orosz támadásokra a NATO-tagállamok közös katonai fellépéssel reagálnának –, Jordan Bardella, a francia RN elnöke pedig az utolsó pillanatban mondta le fellépését a februári amerikai CPAC-en, miután az előtte felszólaló Steve Bannon, Trump korábbi tanácsadója félreérthetetlen náci karlendítésekkel lelkesítette magát és a közönséget.

Széttartás

Ez is rávilágít az európai radikális és szélsőjobbon belüli különbségekre, eltérő érdekekre és stratégiákra, amelyeket a Trump-adminisztráció mintha csak továbbmélyítene. Bár Orbán Viktor szereti egységes, erős blokként bemutatni a középjobb Európai Néppárttól (EPP) jobbra levő, általa egységesen „konzervatívként” aposztrofált pártokat, azok valójában több tekintetben is megosztottak.

Először is az Európai Parlamentben három különböző frakciót alkotnak – Meloni és a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) által fémjelzett Európai Konzervatívok és Reformereket (ECR), az RN által vezetett Patrióták Európáért frakciót (amelyben a Fidesz a második legnagyobb delegációt adja), valamint az AfD vezette Szuverén Nemzetek Európáját (ESN). De a különbségeket más is mutatja. Míg az ECR a Néppárthoz igyekszik közeledni és azzal együttműködni, így próbálva befolyást szerezni az európai döntéshozatalra, addig a Patrióták le akarják váltani a jelenlegi elitet, „elfoglalni Brüsszelt”. A legkisebb és legszélsőségesebb ESN a szélről, teljes karantén mögül figyeli az eseményeket, bár fő ereje, az AfD igyekszik közeledni a Patriótákhoz – Orbán támogató próbálkozásai ellenére egyelőre sikertelenül.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.