M. László Ferenc

A baloldalnak és a liberálisoknak túl konzervatív, a jobboldali pártok túl önjáró bírónak tartják, s nem repesnek elnöki kinevezéséért. Az alkotmányjogászok szerint az Alkotmánybíróság múlt kedden megválasztott új vezetője ott folytatja majd, ahol mentora, Sólyom László 1998-ban abbahagyta.

Szakmunkássegéd, tanszékvezető, minisztériumi főosztályvezető, egyetemalapító, parlamenti képviselő, alkotmánybíró, jogász, politológus, szociológus, filozófus: csak néhány titulus és poszt, amit az Alkotmánybíróság (AB) július elején leköszönő elnöke fél évszázados pályafutása alatt viselt, illetve betöltött. Mindig jó helyen volt jó időben, a legrosszabb helyzetekből is győztesen került ki. Az egykori MSZMP-kádert két éve a jobboldali Nézőpont Intézet javasolta miniszterelnöknek.

Miközben a pártok a köztársasági elnök ombudsmanjelöltjeinek folyamatos leszavazásával az országgyűlési biztosok intézményét lehetetlenítik el, a két nagy frakció az Alkotmánybíróság megüresedő posztjainak feltöltéséről sem képes megegyezni. (Lapzártánk után érkezett a hír: a parlament Fülöp Sándort a jövő nemzedékek biztosává választotta, ám Péterfalvi Attila ismét elvérzett). A szocialisták hallani sem akarnak a népszavazási kérdéseket átengedő Bihari Mihály mandátumának meghosszabbításáról.

Sűrű esztendő volt: háborúellenes tüntetések és faji zavargások az Egyesült Államokban, prágai tavasz, párizsi május, lengyel, olasz diákmozgalmak, fegyveres összetűzések Mexikó utcáin. Az új generáció egy jobb világban akart élni, és ezért kész volt bármit megtenni. 1968 negyvenéves örökségéről Vajda Mihály filozófussal beszélgettünk.

Éledni látszik a koalíciós korszak és a reformkormányzás alatti dermedtségéből a szocialista frakció: a múlt keddi ülésen többórás vita után elhalasztották a május 19-re tervezett tisztújítást. A képviselők egy része a frakciószabályzat átdolgozását, a kisebbségi kormányzáshoz illeszkedő baloldali program kidolgozását követeli.

Hat új miniszterrel vág a kisebbségi kormányzásnak a harmadik kabinetjét rapid gyorsasággal felállító Gyurcsány Ferenc. A tárcavezetők kiválasztása és a kormányszerkezet átalakítása a miniszterelnök megerősödését eredményezte, ám továbbra sem látni, hogy a pártelnök és a szocialista vezérkar milyen stratégiával, programmal kívánja kimozdítani az MSZP-t a népszerűségi mélypontról.

A közvélemény-kutatók felmérései szerint ha a közeljövőben lennének a választások, akkor a Fidesz kétharmados többséget szerezne a parlamentben. (Ami azért nem olyan egyszerű, lásd múlt heti írásunkat: Gyere cipó, hamm...) Legutóbb 1994-ben volt ilyen, de akkor az MSZP-SZDSZ-koalíció négyéves alkotmánymódosítási moratóriumot vállalt. Kérdés, hogy az önkorlátozáson kívül milyen egyéb fékek vannak beépítve a rendszerbe.

A város határában működő menekülttábor kitelepítését kéri az igazságügyi tárcától a cívis önkormányzat, mert a "bizonytalan státuszú" elemek állítólag komolyan veszélyeztetik a közbiztonságot. A lakosság többsége a kezdeményezés körüli vitából értesült először arról, hogy Debrecenben grúzok, pakisztániak, irakiak és kosovói albánok lelnek ideiglenes menedékre.

Az ezredforduló óta a politika húzóágazatként tekint a magyar építőiparra, az állam közvetlen és közvetett támogatások, megbízások révén évente közel 500 milliárdot fektet az ágazatba. Az eredmény: csaknem 600 milliárdos körbetartozás, százezernél több feketemunkás, hatalmas köztartozások és csődhullám.

Eltaktikázta magát a miniszterelnök a szombati pártértekezleten: az SZDSZ frakciója, majd ügyvivő testülete két nappal később a kormányból való kilépéssel válaszolt az egészségügyi miniszter leváltására vonatkozó bejelentésre. A liberálisok visszatérésének feltétele: Gyurcsány Ferenc távozása.

Álláspontja szerint a professzionális országirányítás hiánya, az állami szintű tervek, programok gyenge minősége közrejátszott a gazdasági fejlődés megtorpanásában. Fodor Istvánt, az Ericsson Magyarország korábbi vezetőjét a gazdaságpolitikai stratégiák hiányosságairól kérdeztük.

Egyre többen vélik úgy az MSZP-ben, hogy Gyurcsány reformpolitikája kisiklott, a kormányfő túl sokat hibázik, a rossz döntések még a leghűségesebb szavazókat is elijesztik. Bár a kormányfőt lecserélni nem akarják, a párt erős emberei koncepcióváltást javasolnak, és a pénztártörvény visszavonását szorgalmazzák.