"Fejlődés, nyugodt, kiszámítható gyarapodás, a folyamatok minőségének javítása, egyes részelemek reformja válik meghatározóvá, ehhez kerestük a szerkezetet és az embereket. Új időszak következik, de nem új kormányprogrammal, hanem az eredeti, 2006-os program új fejezetével" - magyarázta Gyurcsány Ferenc hétfői blogbejegyzésében, milyen szempontok vezérelték a kormányátalakítást, illetve miért nincs új programja az SZDSZ kiválása után kisebbségbe került harmadik kabinetjének.
Egy nappal a koalícióból való kilépést szentesítő liberális küldöttgyűlés után (lásd: Ugrás a kismedencébe, Magyar Narancs, 2008. május 1.) a kormányfő már elő is állt az új kormányszerkezettel, és megnevezte a tárcák élére szánt minisztereket, államtitkárokat. A megüresedett és az újonnan kreált posztokat a miniszterelnök-pártelnök
hozzá hű
középkáderekkel, szakpolitikusokkal töltötte fel, lezárva ezzel azt a folyamatot, amit a március 29-i pártértekezleten indított el. Míg a Syma csarnokbeli szónoklatával ismét elnyerte a tagság szimpátiáját, a jelenlegi kormányátalakítással azokat a megyei vezetőket állította maga mellé, akik nem is olyan rég még elégedetlenkedtek a párt népszerűségvesztése, a kabinet politikája miatt. Ezzel egy időben levezette az elnökségen belüli feszültségeket is: hetekig napirenden tartotta a teljes tisztújítás ötletét - mondván, hogy nyilvános viták keretében rendezzék az ellentéteket -, ám a posztjaik elvesztésétől tartó elnökségi tagok néhány kivétellel ellenezték a kongresszus előrehozatalát.
Bár az április 28-i bejelentés előtt semmi sem szivárgott ki a kormányátalakítás részleteiről - legfeljebb találgatások jelentek meg a sajtóban -, a miniszterek bemutatását megelőző héten már zajlott a munka. Gyurcsány szűk körben folyamatosan egyeztetett, majd az utolsó napokban a frakció munkacsoportjait is bevonta az előkészületekbe. "A politikai illem megkövetelte, hogy addig ne vigyük a nyilvánosság elé a kormányátalakítás ügyét, amíg a szabad demokraták hivatalossá nem teszik kilépésüket" - nyilatkozta a Narancsnak Lendvai Ildikó, a szocialista képviselőcsoport vezetője. Információink szerint a miniszterelnök az egyeztetések alatt végig kompromisszumkésznek mutatkozott, volt olyan tárca, melynek vezetőségét végül a munkacsoportok alakították ki - igaz, a teljes frakció csak a hivatalos bejelentés napján értesült a szerkezetátalakításról és a személyekről. Úgy tudjuk, az átszervezéseknél a kormányfő tanácsadójának, Sárközy Tamás jogászprofesszornak az észrevételeit is figyelembe vették - a minisztériumi feladatkörök átcsoportosításához ő szállított szakmai háttéranyagot.
Az előkészítés ellenére a kinevezések több esetben komoly meglepetést okoztak. Gyenesei István független képviselő jelölése az önkormányzati tárca élére enyhe morgolódást váltott ki a frakcióban. Voltak, akik arra számítottak, hogy Lamperth Mónika veszi vissza a terület irányítását, vagy legalábbis párton belüli szakpolitikus kapja meg a minisztériumot. Többen úgy vélik, Gyurcsány a kinevezéssel csak Gyenesei szavazatát biztosította be a parlamentben. A szocialista képviselőket végül Jauernik István, az önkormányzati és területfejlesztési bizottság elnökének államtitkárrá emelése nyugtatta meg. "A képviselőtársaim megértették Gyenesei jelölésének üzenetét: a zömében jobboldali vezetésű önkormányzati szféra egy konszenzusteremtő civil minisztert kap, aki Somogy megyében számos alkalommal bizonyította, hogy képes még a Fidesszel is együttműködni" - elemezte a helyzetet a párt egyik prominense. Ennek némileg ellentmond, hogy a jobboldali sajtó a napokban máris nekiment Gyeneseinek, arról cikkezve, hogy a somogyi közgyűlés elnöke túl nagyvonalúan bánt a közpénzekkel. Egyes szocialista politikusok pedig azt vetik a miniszterjelölt szemére, hogy a Somogyért Egyesület vezetőjeként jelentékeny szerepet játszott a helyi baloldal meggyengítésében, ráadásul most olyan megyei nagyágyúkat szorított háttérbe kormányzati szinten, mint Lamperth vagy Kolber István.
Úgy tudjuk, az is feszültséget okozott a frakcióban, hogy az előkészítés során fölmerült, Oláh Lajos lesz a zöld tárca vezetője. Az MSZP hajdú-bihari elnöke évek óta Gyurcsány lelkes híve, a Mozaik Klub alapítója, a miniszterelnököt támogató Progresszív Platform alelnöke. A kormányfő azt is számon tartja, hogy Oláh a 2006-os kampányban jól vizsgázott, több megyei kerületet is elhozott Kósa Lajosék orra elől - nem beszélve a fideszes őrvárosba szervezett, nagy feltűnést keltett szocialista kampányfesztről (lásd: A kilenclyukú sajt, Magyar Narancs, 2006. április 20.). Ennek ellenére a képviselők egy része szakmailag felkészületlennek tartotta (egyetlen törvényjavaslat fűződik a nevéhez: a lebomló műanyag zacskókról szóló, néhány hete benyújtott tervezet), így végül csak az államtitkári széket kapta. Főnöke Szabó Imre lett, aki szintén nem tud jelentős "zöld múltat" felmutatni (1996-2002 között a párt környezetvédelmi tagozatának vezetője volt). A kormányfő nyilatkozataiban az új miniszter civil kapcsolatait emelte ki: Szabó tavaly óta a Természetbarát Szövetség elnöke. Míg Oláh révén a pártelnök a hajdú-bihari szervezetet, Szabó Imre kinevezésével a Pest megyei szocialistákat nyerte meg, márpedig egy esetleges tisztújító kongresszuson a két megye küldöttei igen sokat nyomnak a latban.
Hasonló megfontolások játszhattak közre Szűcs Erika jelölésekor is. Az új szociális és munkaügyi miniszter Borsod-Abaúj-Zemplén megye egyik erős embere, Miskolc alpolgármestere. Kormányzati forrásaink szerint Szűcs mellett szólt még közgazdász végzettsége és a nagy munkanélküliségtől sújtott megyében nyújtott szakmai teljesítménye is. Ráadásul a miniszterelnök mindenképpen ragaszkodott hozzá, hogy az új kabinetben ne legyen kevesebb nő, mint a koalíciós időszakban - jelenleg mindösszesen két női tagja van a kormánynak. Szűcsöt a szociálpolitikát szívügyének tartó Kiss Péter is támogatta, annak ellenére, hogy szívesebben látta volna pártfogoltját, Simon Gábort a minisztérium élén.
A miniszterelnök párton belüli kritikusai úgy vélik, a Gyurcsány emberének számító Bajnai kezében túl nagy hatalom összpontosul. A bírálatok részben alaptalanok, hiszen a miniszterelnök az MSZP-nek kedvezett, amikor Burány Sándort, a párt budapesti szervezetének elnökét jelölte a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium egyik államtitkári posztjára. "Az új közlekedési tárca
az igazi csúcsminisztérium:
oda kerültek az autópálya-építések, a MÁV, a Volán társaságok, az energetika, márpedig Szabó Pál kinevezését mindenki örömmel fogadta, nem beszélve Puch László leköszönő pártpénztárnok államtitkári megbízatásáról" - magyarázta az egyik szocialista forrásunk, hogy a párt számára mégsem annyira kellemetlen a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) átalakítása. Az MSZP-ben sokra tartják Szabónak a Magyar Posta Zrt. élén nyújtott teljesítményét: a nagyszabású létszámleépítést ugyanis nem követték sztrájkok. Kérdés, miniszterként hogyan birkózik meg a közlekedési szakszervezetekkel, miként arra is számíthat, hogy a túl drága postásbicikli-tendert az ellenzék még sokszor a fejére olvassa.
A legkisebb meglepetést Székely Tamás egészségügyitárca-vezető kinevezése okozta - a sajtó április közepe óta potenciális miniszterként tartotta számon. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója már kinevezése előtt jól teljesített: néhány hét alatt tető alá hozta a szakmai szervezetekkel a háziorvosi rendszer finanszírozásáról szóló megállapodást. Molnár Károly is könnyen vette az akadályokat: a Rektori Konferencia elnökeként a tandíj legfőbb támogatója volt, jelentős szerepet játszott abban, hogy az elmúlt két évben a felsőoktatás feszültségmentesen működött. Forrásaink szerint a kutatás-fejlesztés (k+f) minisztériumi rangra emelésével, illetve a fejlesztési tárca kialakításával a miniszterelnök a jövőbeni kormánypolitika fő csapásirányait jelölte ki. Ugyanakkor egy nagyobb költségvetéssel bíró k+f-minisztérium jelentős ellensúlyt képezhet a nehézkes, reformok elől elzárkózó Magyar Tudományos Akadémiával szemben. (Az MTA rövidesen elnököt választ, a legesélyesebb jelölt Pálinkás József, az Orbán-kormány oktatási minisztere.)
A kormányátalakítással egy időben Gyurcsány a pártszervezeten is jelentős változtatásokat hajtott végre - valósággal bebetonozta magát a pártelnöki tisztségbe. A Szekeres Imre támogatottjának számító Lamperth Mónika kormányból való kitessékelése már többször fölmerült az elmúlt három évben, ám eddig a párt sikerrel verte vissza a kísérleteket. Információink szerint a kormányfő eredetileg nem szánt más posztot a menesztett miniszternek, ám utólag meggondolta magát: felkérte elnöki kabinetfőnöknek (az új tisztséget lapzártánk után foglalja írásba az elnökség). Feladata a pártélet szervezése lesz - igaz, ebben a feladatkörben már többen is jeleskednek: Szekeres és Juhász Ferenc elnökhelyettesek, illetve Butor Klára pártigazgató. Úgy tudjuk, Juhász a hatásköri zűrzavart kifogásolva az egyik elnökségi ülésen lemondott, csakhogy lemondását a vezetőség nem fogadta el. Szintén a nagyszabású átszervezés pikantériája, hogy míg Simon Gábor a szociális tárcánál Szűcs Erika beosztottja, a választmányban az államtitkár a miniszter elöljárója.
Egy nappal a jelöltek bemutatása után fölmentését kérte az Önkormányzati Minisztérium államtitkári tisztségéből Ujhelyi István, az MSZP alelnöke. Az index.hu-nak adott interjújában azt mondta, azért távozik, mert "sem a pártelit, sem a pártelit által folyamatosan űzött miniszterelnök" nem akarja a szövetségesévé tenni. Bár nyilatkozataiban cáfolta, hogy miniszteri ambíciói lennének, több szocialista forrásunk szerint nem vette jó néven pozíciója meggyengítését. Jauernik személyében társat kapott, ráadásul úgy hírlik, a tárcavezető - Gyenesei több évig volt az Olimpiai Bizottság alelnöke - a sportügyeket magához fogja vonni. "Még ha nem is érintett a Zuschlag-ügyben, mégiscsak János főnöke volt a FIB-ben. Ha még bent is marad a Gyurcsány-kormányban, túlságosan elhasználódik a következő kongresszusig, márpedig István elég ambiciózus önérvényesítő" - vázolta egy elnökségi forrásunk Ujhelyi esetleges motivációit.
Meglepő fordulat
Puch László távozása is: a pénztárnoki teendőket tíz éve ellátó szürke eminenciás maga kérte felmentését és államtitkári kinevezését. "Puch csapatjátékos, de az utóbbi években egyre csökkent a vezetőségen belüli támogatottsága, belefáradt a konfliktusokba" - mondta a Narancsnak egy szocialista potentát. Egyelőre a pénzügyeket a párt könyvelője intézi - a pénztárnok választott tisztviselő, a választmány, illetve a kongresszus dönthet a betöltéséről vagy a tisztség megszüntetéséről -, de a miniszterelnök kabinetfőnökének irányításával már elkészült egy új normatívaalapú, teljesítményértékelő finanszírozási rendszer, ami átláthatóbbá teszi a források szétosztását. Persze új kampányfinanszírozási törvény nélkül a belső szabályozás nem sokat ér - s bár a tervezetet néhány hete leporolták a parlamentben, a Fidesz biztosan nem fogja egy kétharmados sikerhez hozzásegíteni a kisebbségbe került kabinetet. Így viszont kérdés, hogy megéri-e a pártelnöknek közvetlenül felügyelni e "piszkos" területet.
Az átalakítás látszólag legnagyobb vesztese a kormányfő politikáját az utóbbi hetekben többször nyilvánosan bíráló (lásd: "Úgyis összekényszerülünk, nincs mese", Magyar Narancs, 2008. április 24.) Baja Ferenc. Noha a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára minden korábbinál nagyobb súlyt kapott az informatika területén, pártbéli tisztségeiről lemondatták: miután átadta a Táncsics Alapítvány vezetését Lamperthnek, már nem vehet részt az elnökségi üléseken sem (igaz, szavazati joga korábban sem volt). "A pártelnök jelezte, hogy dinamizálni szeretné az MSZP működését, ezért a Táncsicsot ugyanannak az embernek kell irányítania, aki ezt a dinamizálást előkészíti. A szándék jó, támogatom" - nyilatkozta lapunknak a Szocialista Platform elnöke.
Az átszervezéseket követően már csak egy kényelmetlen teendő marad hátra: el kell takarítani valahogy a kisebbségi kormány útjából a pénztártörvényt: mivel a módosításokhoz szükséges többség nem garantálható, a szocialista frakció napokon belül visszavonja a teljes tervezetet. Az április 29-i frakcióülésen a miniszterelnök azzal nyugtatta a képviselőket, hogy rövidesen befutnak a fejlesztési pénzek, beindul a gazdaság, ami életszínvonal-emelkedést hoz magával - a hangulat megváltozása pedig segít kimozdulni a népszerűségi mélypontról. "Gyurcsány a párton belül kétségtelenül megerősödött, de mi a helyzet az MSZP-n kívül? Erre a kérdésre sajnos még nem született érdemi válasz. Egy másodosztályba lecsúszott focicsapatnak nem az edző megerősítésével kéne bíbelődnie, hanem a taktika és stratégia kidolgozásával" - értékelte a helyzetet a párt egyik vezető politikusa.
