Az elektrosokk-terápia napjainkban
Bár a gyökerei a múlt század harmincas éveire nyúlnak vissza, még ma is ez a súlyos depressziós esetek leghatékonyabb gyógymódja. Hivatalosan elektrokonvulzív kezelésnek nevezik.
Markó Anita
-
Újságíró
2010 óta dolgozik újságíróként, 2012 óta a Magyar Narancs csapatában. Elsősorban kulturális és életmód témájú cikkek, interjúk szerzője.
Markó Anita cikkei
Színház a kanapéról, otthonról az ünnepek alatt
Előadások, koncertek az online térben, az Örkénytől a Globe-ig. Ünnepi kulturális ajánlónk karácsonytól január elejéig.
Pilóta nélkül
Sokat fejlődött az utóbbi években a légi térképészet, a drónok hamarosan kiszorítják a klasszikus repülőgépes módszereket.
Milbacher Róbert: Angyali üdvözletek
A regény indító és összekötő motívuma egy fej elvesztése.
A V4 országaiban már lazítanak a szabályokon, nálunk erről még szó sem lehet
Koronavírus-körkép: megnéztük, hogy egy hónappal karácsony előtt milyen enyhítésekkel vagy épp szigorításokkal próbálkoznak Európa országai.
Védtelenül
Mi a helyzet ott, ahol a legkisebbekre vigyáznak, ahol nem lehet maszkot adni a gyerekekre, és ahol egyetlen megbetegedő óvónő is problémát okoz, mert a helyettesítés alig megoldható? Megnéztük, milyen őszt hozott a koronavírus az óvodákba.
A szakértők szerint nemet kell mondani az örök nyári időszámításra - a saját érdekünkben
Hiába átkozzák a legtöbben a téli időszámítást, az alváskutatók szerint azt kellene megtartani.
„Ha nem hitelesen szólalnak meg, akkor még rosszabbat teszünk velük”
Írásunkban Barnás Ferenc, Bódis Kriszta, Erdős Virág, Margócsy István és Röhrig Géza beszél a szegénység ábrázolásáról a magyar irodalomban.
Nyelvtelenül
A szegénység témája a felvilágosodás idején tűnt fel a magyar irodalomban, s azóta ugyan folyamatosan jelen van, de az elmúlt évtizedekben ez a jelenlét ismét kiemelt jelentőséget kapott – aligha véletlenül. Mi a tétje és mik a buktatói a honi szegénység irodalmi ábrázolásának?
"Az óvoda mindig gócpont"
Mi a helyzet ott, ahol a legkisebbekre vigyáznak, ahol nem lehet maszkot adni a gyerekekre, és ahol egyetlen megbetegedő óvónő is problémát okoz, mert a helyettesítés alig megoldható?
„Az emberek arra vágynak, hogy ne kelljen beengedni az életükbe a vírust”
Március óta kell együtt élnünk a koronavírussal és a járvány okozta helyzettel. Az első pánikból és szorongásból nyáron kicsit felengedhettünk, de az ősz meghozta a második hullámot, sokkal ijesztőbb számokkal, mint amilyenekkel márciusban találkozhattunk. Csaba Sárát, az ELTE PPK Szociálpszichológia Tanszékén működő Társadalmi Csoportok és Média Kutatóműhely kutatóját kérdeztük arról, hogyan változott meg az emberek reakciója a második hullámban.