Hogyan kezdődik és miként kezelhető a gyerekkori elhízás?

Minden negyedik gyerek túlsúlyos, és az adatok évek óta egyre romlanak. Ráadásul a túlsúly csak az egyik eleme a komplexebb problémának. Az elhízás hátterében a leggyakrabban a család helytelen életmódja áll.

Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet 3–5 évente végzett felmérései szerint Magyarországon folyamatosan nő az elhízással küzdő gyerekek száma. Ez azért is ijesztő, mert a túlsúly nem elsősorban esztétikai kérdés, hanem az egészséget veszélyeztető állapot. Az esetek nagy többségében ráadásul nem szervi bajok, betegségek, hanem a helytelen családi minta az elhízás oka. „Mindezt tetézi – mondja Póta György gyermekorvos, a Házi Gyermekorvosok Országos Szakmai és Érdekvédelmi Egyesületének ta­nács­adó elnöke –, hogy a helyes étkezéssel és egészséges életmóddal kapcsolatos felvilágosító nevelés jelenleg hiányzik az iskolákból.

Márpedig megelőzni sokkal könnyebb lenne a bajt, mint kezelni.” Az elhízás következményei a gyerekeknél is ugyanazok, mint a felnőttek esetében: anyagcsere- és felszívódási zavarok, szív- és érrendszeri, keringési betegségek, magas vérnyomás. És egyre gyakoribb a tizenévesek körében is a korábban a 40–50 éves korosztály betegségének tekintett 2-es típusú diabétesz is. A túlsúly terheli a növésben lévő csontozatot, izomzatot, ízületeket, ami mozgásszervi panaszokhoz vezet, a magas koleszterinszint és a zsír lerakódása a szervezetben rontja a májműködést, és számos olyan elváltozást okoz, amelyek már fiatal felnőtt korban krónikus betegségekhez vezetnek. A szomatikus problémák mellett a túlsúly pszichés zavarokat is okozhat, az elhízás ugyanis önmagában stresszfaktorként jelenik meg a gyerekek és a felnőttek életében, teszi hozzá Magyar Emma, a Semmelweis Egyetem II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikáján működő, túlsúlyos gyerekeket és családjukat ellátó Életmód Ambulancia klinikai szakpszichológusa. „Az elhízással küzdő gyerekeket sokkal több bántás érheti az iskolában, kevésbé tudnak bekapcsolódni a közös sporttevékenységekbe, a túlsúlyuk növelheti az izolációjukat. Az ő esetükben a kortárs bántalmazás, a bullying is sokkal nagyon mértékben van jelen. Ráadásul sok gyereknél tapasztaljuk, hogy a beilleszkedési nehézségek miatt az evéshez fordulnak, ez lesz számukra az örömforrás, így pedig elindul egy ördögi kör” – mondja a szakértő.

Nem tehetjük félre azt a komplex társadalmi, szociális összefüggést sem, mely szerint a szegényebb, hátrányosabb helyzetű családok esetében sokkal magasabb az elhízással küzdő felnőttek és gyerekek aránya, teszi hozzá Póta György. A szakértő úgy látja, hogy ezekben a rétegekben Magyarországon már ritkább a teljes éhezés, sokkal inkább a rossz táplálkozás a jellemző. „Manapság a sima táplálkozás is drága, nemhogy az egészségesebb ételek, alapanyagok” – fűzi hozzá Póta György, példaként kiemelve, hogy egy teljes kiőrlésű kenyér mennyivel kerül többe az elhízás szempontjából kevésbé megfelelő fehér kenyérhez képest, a zöldségekről nem is beszélve.

Póta szerint a hátrányosabb anyagi helyzethez olyan gondolkodásmód is kapcsolódik, amely nem az egészséges táplálkozás felé visz: a szülők, ha éppen megtehetik, akkor örömforrásként inkább a divatos élelmiszereket veszik meg, például egy gyorsétterembe mennek el a gyerekkel. „Az alacsonyabban iskolázott emberek körében nehezebben vagy egyáltalán nem jelenik meg az egészséges táplálkozásra való igény, ráadásul makacsul tartják magukat azokat a képzetek, hogy aki sovány, az beteges, és azt tekintik dicsérendőnek, ha egy kisgyerek duci. Ezen a gondolkodásmódon nagyon nehéz rendszerszinten változtatni, pedig erre is szükség lenne” – magyarázza a gyermekorvos, hozzátéve, hogy ha valakiben mégis megjelenik az igény a táplálkozás javítására, a legtöbb esetben akkor sem teheti meg ezt pénzügyi okokból. Így mindenképpen az állam feladata lenne, hogy ez a társadalmi réteg is hozzáférhessen az egészséges életmód kialakításához és fenntartásához szükséges anyagi és szellemi javakhoz.

Korán kezdeni

A probléma egyre fiatalabb korban jelentkezik. Szűcs Zsuzsanna, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének (MDOSZ) elnöke elmondja, hogy már a várandósság alatt érdemes figyelni a táplálkozásra, majd később a hozzátáplálás elkezdésekor célszerű minél többféle zöldséggel megismertetni a gyerekeket. Bár az elhízás már óvodásoknál is jelentkezhet, jellemzőbb az iskolakezdés idején elindult hízás. „A stresszhelyzetek száma nő, és az iskola korlátozza a gyermekek szabad mozgásra fordítható idejét is” – magyarázza Szabó András, a Semmelweis Egyetem II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikájának egyetemi tanára. A probléma a 13–15 éves korban a leggyakoribb, világszerte és Magyarországon is a korosztály 30–35 százalékát érinti, ez az arány ugyan a pubertáskor után valamennyire visszaesik, de Szabó András is arra figyelmeztet, hogy a kamaszkori túlsúly legtöbbször a felnőttkorban is megmarad.

A gyerekek testi fejlődését, gyarapodását nem lehet egyszerűen a kilók számához kötni, ezért egészen magzati kortól a késő kamaszkorig az úgynevezett percentilis görbék segítségével figyelik meg a növekedés és a testsúly egymáshoz viszonyított változását, ami jól mutatja, hogyan fejlődik a gyerek saját magához képest. Kiugró változás esetén a védőnő, a háziorvos vagy az iskolaorvos rögtön jelez a szülőnek. Póta György szerint az esetek többségében győzködni kell a szülőket, mert elintézik a dolgot azzal, hogy egyszerűen ilyen a gyerek alkata. Szabó András azonban leszögezi, hogy vannak ugyan olyan monogenetikus betegségek, amelyek túlsúlyhoz vezetnek, de ezek elenyészően ritkák. „Emellett van 250 olyan génünk, amelyek összefüggésbe hozhatók a túlsúllyal, ami annyit takar, hogy az illető könnyebben hízik akkor, ha a bevitt kalóriák nincsenek egyensúlyban a felhasznált kalóriákkal” – magyarázza.

 

Fotó: IndiaPix/IndiaPicture

 

 

Komplex probléma, komplex kezelés

A probléma felismerése utáni első lépés annak kivizsgálása, hogy nincs-e valamilyen szervi megbetegedés, esetleg hormonális, endokrin probléma az elhízás hátterében. Gács Zsófia, a Semmelweis Egyetem II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika endokrinológusa elmondja, hogy az érintettek 95–98 százalékánál nem találnak ilyen betegséget, így ilyenkor az orvosi kezelés az életmódváltásra irányul. A pubertás előtti időszakban, 8–10 éves gyerekeknél például elsősorban nem is a fogyásra, hanem a többlethízás megakadályozására kell törekedni, késő kamaszkorban viszont, amikor már megállt a növekedés, sokkal nehezebb felvenni a küzdelmet a túlsúllyal.

Az életmódváltás komplex feladat, épp ezért jött létre 2022 szeptemberében az Életmód Ambulancia, ahol endokrinológusból, pszichológusból, dietetikusból és gyógytornászból álló szakembercsapat nyújt segítséget a pácienseknek. Első lépésként tudatosítják a családban az életmódváltás fontosságát, majd pszichológiai vizsgálat során is igyekeznek feltárni az elhízás mögött álló okokat. Ezután teljesen személyre szabott a kezelés: a dietetikus segít jó irányba változtatni a napi étrendet, a gyógytornász felméri, mennyire terhelhető a gyermek, és ennek alapján javasol mozgásformát. „Ha valaki viszonylag rövid idő alatt akár 10–20 kilót is hízott, annak a szervezete nincs készen arra, hogy a nagymértékű aktivitásnöveléshez alkalmazkodjon. Ilyenkor először 20, majd 30 perces sétát javaslunk, és aztán a fogyással párhuzamosan tudjuk emelni a fizikai terhelést” – mondja Gács Zsófia. A gyerekek esetében a diéták és fogyókúrák kifejezetten kerülendők. „A megvonásos típusú fogyókúrák, amelyeket a felnőttek gyakran alkalmaznak, felborítják a szervezet működését, miközben a gyerekek növekedéséhez biztosítani kell az összes szükséges tápanyagot” – mutat rá Póta György. Első lépésként az értékes tápanyagbevitellel nem járó extrakalóriákat kell elhagyni az étrendből, például a cukros üdítőket, az édes vagy sós rágcsálnivalókat. Fontos kialakítani az egészséges étkezési gyakoriságot is. Ha például nem reggelizett eddig a gyerek, be kell vezetni, hogy legalább pár falatot egyen, és figyelni kell arra is, hogy az uzsonna, a tízórai ne édes péksüteményekből álljon, inkább teljes kiőrlésű kenyérből készült szendvicsekből. Kapjon a gyerek rendszeresen gyümölcsöt, a változatosságot biztosíthatja például kis maréknyi nem sózott olajos mag vagy egy müzliszelet. Az összetevők és adagok meghatározásában az MDOSZ honlapján, illetve az Okostányér.hu oldalon elérhető Okostányér nevű útmutató segít, amelynek van külön a gyerekekre kidolgozott változata is. A legalapvetőbb irányelv, hogy a napi étkezés felét alapanyagként zöldségek és gyümölcsök alkossák, ezt követik az értékes rostokban gazdag gabonafélék, majd a teljes értékű fehérjéket tartalmazó ételek, mint például a tejtermékek, a húsok, tojás és halételek. A dietetikus kiemeli, hogy érdemes ugyan előnyben részesíteni a szezonális alapanyagokat, de az is éppolyan egészséges lehet, ha fagyasztott zöldséget, savanyúságokat eszünk, és a főzelékek, krémlevesek is hozzájárulnak a kellő zöldségbevitelhez. Ez azonban nem olcsó, sok család számára ez is nehezíti az életmódváltást.

Kulcskérdés

Gács Zsófia tapasztalatai szerint az egyszeri tanácsadás kis hatékonyságú, ezért kiemelt hangsúlyt fektetnek az utánkövetésre és a kontrollokra, valamint nemzetközi szinten is egyedülálló módon, elkészítették a Túl súlyos füzet nevű segédkönyvet, amely a kitöltendő, elvégzendő feladatokon keresztül nemcsak nevel, hanem empatikusan abban is segíti a kamaszokat, hogy saját kezükbe vegyék az egészségük javítását. „A füzet fontos eleme annak pszichológiai irányvonala, hiszen már a tudatosítás is segít felismerni a problémákat” – magyarázza Gács Zsófia.

Az elhízás hátterében álló pszichológiai faktorok feltárása kulcsfontosságú, hangsúlyozza Magyar Emma is, a tapasztalataik alapján a túlsúlyos gyerekek, felnőttek számottevő része ugyanis pszichés nehézségekkel is küzd. A leggyakoribbak a szorongásos és hangulati zavarok, az indulatkezelési problémák, a beilleszkedési és kortárs kapcsolati nehézségek. Mindemellett sűrűn kapcsolódnak az elhízáshoz evészavarok, például falásrohamok vagy olyan maladaptív evési szokások, mint az érzelmi evés vagy a túlevés. A szakértő szerint már óvodáskorban is megjelenhetnek, de a falászavarok kifejezetten a kamaszkorra jellemzők. Az elhízáshoz kapcsolódó pszichológiai problémák gyakran a szülőket is érintik, a gyerek ugyanis a családon belüli problémákra is reagálhat azzal, hogy az evéssel vezeti le a nehézségeit. Sok esetben pedig a szülők jutalomként vagy büntetésként kezelik az evést.

Az is fontos, ahogyan a szülő a gyerekével a túlsúlyról kommunikál. Ötéves kor alatt egyáltalán nem érdemes felhozni a témát, ezután viszont nyíltan lehet beszélni a testsúlyról, ha a gyerek kérdez. Fontos, hogy a szülő a testsúlyt az egészség részeként és ne esztétikai szempontként kezelje. Kamaszkorban érdemesebb szelídebb visszajelzéssel szóba hozni a témát, és mindenképp kerülni kell a túlzó, negatív üzeneteket, amelyek szégyenérzetet okoznak. Ahogyan Magyar Emma is fogalmaz: „Nagyon egyértelmű szemléletváltást próbálunk behozni a gyerekek ellátásába azzal, hogy már a legelején kimondjuk, egyáltalán nem annyira egyszerű ez a probléma, és nem tudható le annyival, hogy egyen kevesebbet és mozduljon meg az a gyerek. Felfejtjük, tudatosítjuk, és ezáltal tesszük leküzdhetővé az életmódváltást akadályozó okokat.”

Túl súlyos füzet

A Semmelweis Egyetem II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika Életmód Ambulanciáján elérhető kiadvány elsősorban kamaszoknak készült. A 220 oldalas füzet az edukációra és a viselkedésterápiás intervenciókra épít, a stigmatizálást tudatosan kerülő grafikai megjelenítéssel. A kötet foglalkozik a mentális egészséggel, az étkezési szokásokkal, beszél a biológiai és lelki működésekről, a tápanyagokról, a mozgásról, az ízületek terhelődéséről. Mindezt a kamaszok nyelvén. A kötetet összeállító szakembercsapat reménykedik abban, hogy a jelenleg csak az ambulancián kezeltek számára elérhető könyvnek sikerül kiadót is találniuk, fontos lenne ugyanis, hogy azoknak is segíthessenek vele, akik a hosszú várólisták vagy más okok miatt nem jutnak el a megfelelő kezelésekig. „Nem mindegy ugyanis – szögezi le Gács Zsófia endokrinológus –, hogyan nyújtunk segítséget az elhízással küzdőknek, hiszen a diétás tanácsok akár túlzó fogyást okozó evészavarokba is átfordulhatnak.”