Rácz Judit

Húsz év sikeres énekesi pályafutás után és mellett René Jacobs a régizene-játék második nemzedékének egyik legjelentősebb karmesterévé vált, és 72 évesen is lankadatlan szenvedéllyel, jól felismerhető hangon zenél. Erről július 13–14-én Kismartonban is meggyőződhetünk.

Fulbright-ösztöndíjjal egy évet tanított a New York állambeli Bard College-on. Tapasztalatairól, az amerikai és a magyar oktatás lényeges különbségeiről beszélgettünk, meg arról, hogyan látta Magyarországot kívülről.

Az idei, igazi csillagokkal tűzdelt koncertszezonból is kiemelkedett Monteverdi Orfeója, a L’Arpeggiata együttes előadásában. Vezetőjükkel, a grazi születésű, de évtizedek óta Párizsban élő teorbás Christina Pluharral az előadói szabadságról, improvizációról, Orfeo mágikus személyiségéről és zenéjéről beszélgettünk.

Paganini meghatározó figurája volt a zenetörténetnek, emberileg és muzsikusként is a határokat feszegette. Mit tudunk virtuóz hegedűjátékáról, amit ma akár könnyűzeneként is hallgathatunk? Egyik legértőbb tolmácsolója, Baráti Kristóf rajzolja meg Paganini portréját.

Finnország az utóbbi évtizedekben látványosan meghódította a világ koncerttermeit. Jukka-Pekka Saraste szerint ebben nekünk, a rokon népnek is szerepünk volt. Brucknerről és né­peink közös vonásairól is beszélgettünk.

Azt hittük, az operaénekes jön egy dalesttel, de nem – Natalie Dessay, az utóbbi évtizedek legsikeresebb francia énekesnője olyannyira elhagyta ezt a pályát, hogy beszélni sem szeret róla.

Noha tenoristaként világhírű, nem így határozza meg magát. Már öt operát rendezett, most írja a harmadik regényét, műsora van az Arte tévécsatornán, rajzolgatni is szeret. A mexikói énekes Monteverdi Orfeójának címszerepét énekelte a Müpában.

Eredetileg csembalóművész, s gyakran ma is a csembaló mellől vezényli együttesét. A barokk zene specialistája, sok emlékezetes opera-előadás karmestere.

Az éneklésalapú zeneoktatás egyedülálló és kelendő magyar találmány, és a mai gyors, sokszínű világban fontosabb lehetne, mint valaha. Mi a Kodály-módszer, miért kelendő a világban, és hogyan próbálják modernizálni?

A szakmájában ugyan már nem számít annyira fiatalnak, amilyennek látszik, de nem késett le semmiről. Hogy sok a jó zongorista, az őt inkább inspirálja. Keresett kamarazenész is, de a szólókarrier érdekében ezt a profilt szűkíti. Négy zongoristát biztosan fölismer felvételről.

Az ausztrál származású brit zenetudóst Bartók-kutatóként is számontartják. A zenekritikát, e látszólag létjogosultságát vesztett műfajt nem a kicsinyes hibakeresés eszközének tartja, hanem élvezetesen informatív beszámolónak és tisztességesen megindokolt véleménynek. A kulcsszó a méltányosság.

Internet nélkül nincs élet – de hogyan hat a világháló a klasszikus és kortárs zenére, a komponálásra, a zenehallgatásra és a zene megőrzésére?