Rácz Judit
Rácz Judit cikkei
„A kultúra miatt maradtam kint, mert itthon orgonistaként nem lett volna nagy jövőm”
„Nagyobb szükség van egy jó szervezőre, mint egy középszerű zenészre”
„Hallgatom, hallgatom, és kiválasztom”
„Nem kell egyformának lennünk”
Szerteágazó tevékenysége arra a meggyőződésére épül, hogy mindenki tud énekelni. És ezt bizonyítja is. Beszélgettünk a Kodály-módszerről, a Csík-kórusokról és a Kórusok Éjszakájáról is.
„Emberekből lesz szenzáció”
Nagyra értékeli a zenekari zenészek kreativitását. Szociális kérdésekhez is bátran hozzányúl, a zenén és a különleges helyszíneken keresztül. A múltról, a jelenről és a jövőről is beszélgettünk.
A barokktól a magyar cigányzenészekig: melyek voltak a leghíresebb zenészdinasztiák?
Mitől függ, hogy a tehetséges zenészek gyermekei is zenészek lesznek-e? Megnéztünk néhány híres zenészcsaládot.
Griffek, szibillák, dallamok
A szélesebb közönség Bősze Ádámot először nem mint zenei antikváriust ismerhette meg (bár azt régebb óta űzi, és abban is nagyon sikeres), hanem a Bartók rádió reggeli zenés műsorának vezetőjeként. Nem véletlenül volt lelkes hallgatótábora: remek előadó, akinek a megszólalásaiban nem csak irónia, de frissítő önirónia is van.
„Ezerféle érzelmet”
Jelenleg összesen három férfi szopránt ismerünk a világon, a brazil énekes egy közülük. Beszélgettünk a két szólólemezéről, a barokkról és a klasszikáról, és arról is, miért áll távol tőle Bach.
Öröklés vagy környezet?
Mitől függ, hogy a tehetséges zenészek gyermekei is zenészek lesznek-e? Megnéztünk néhány híres zenészcsaládot.
„Amikor 11–12 évesen hallottam Cecilia Bartoli Vivaldi-lemezét, igazi sokk volt számomra”
„De micsoda jobb kéz!”
A máig etalonnak számító Liszt-monográfia szerzője 94 évesen is könnyedén megy föl a színpadra, ha előadnia kell. Liszt után a kor másik óriásáról, Chopinről is írt egy vaskos könyvet. Beszéltünk vele a valldemossai kolostorcellákról, az ujjak személyiségéről és még lopásokról is szó esett.