Ha vezérmotívum, akkor Wagner? Azért ez nem ilyen egyszerű
A zenetörténetben már a német zeneszerző előtt is találhatunk rövid, visszatérő motívumokat a 17. századtól, de 20. századi komponisták is alkalmazták.
Rácz Judit
Rácz Judit cikkei
„A fuvolázás elég kimerítő a testnek, mert hiperaktív lélegzést igényel”
Emmanuel Pahud fuvolaművésznagyon fiatalon lett a Berlini Filharmonikusok vezető fuvolaszólistája, ma már felerészt a saját projektjein dolgozik. A fuvolista szabadságáról, régi- és újzenéről, mindenféle inspirációforrásokról beszélgettünk vele.
„A kultúra miatt maradtam kint, mert itthon orgonistaként nem lett volna nagy jövőm”
A hosszú évtizedek óta Németországban élő Szathmáry Zsigmond orgonista, tanár, zeneszerző március 15-én késő este a Müpában a Generációk ünnepe – Éjjeli orgonakoncert fényfestéssel egyik főszereplőjeként lépett fel. Beszélgetésünk fókuszába is az orgona került.
„Nagyobb szükség van egy jó szervezőre, mint egy középszerű zenészre”
Blum Vera sokéves karmester-asszisztensi gyakorlata során annyi tapasztalatot gyűjtött, hogy egy éve saját ügynökséget alapított zenészek számára. A telefonhasználatról és a zenészek székeiről is beszélgettünk vele.
„Hallgatom, hallgatom, és kiválasztom”
Meglepő módon nem tartja magát zongoraszólistának, pedig a legtöbben így ismerik. Decemberi, nagy feltűnést keltő Bach-koncertjének folytatását január 31-én játssza a Zeneakadémián. Nagy zongoristákról és a kortárs zenéről, illetve az autizmussal élő fia miatt általa létrehozott alapítványról is beszélgettünk Fejérvári Zoltánnal.
„Nem kell egyformának lennünk”
Szerteágazó tevékenysége arra a meggyőződésére épül, hogy mindenki tud énekelni. És ezt bizonyítja is. Beszélgettünk a Kodály-módszerről, a Csík-kórusokról és a Kórusok Éjszakájáról is.
„Emberekből lesz szenzáció”
Nagyra értékeli a zenekari zenészek kreativitását. Szociális kérdésekhez is bátran hozzányúl, a zenén és a különleges helyszíneken keresztül. A múltról, a jelenről és a jövőről is beszélgettünk.
A barokktól a magyar cigányzenészekig: melyek voltak a leghíresebb zenészdinasztiák?
Mitől függ, hogy a tehetséges zenészek gyermekei is zenészek lesznek-e? Megnéztünk néhány híres zenészcsaládot.
Griffek, szibillák, dallamok
A szélesebb közönség Bősze Ádámot először nem mint zenei antikváriust ismerhette meg (bár azt régebb óta űzi, és abban is nagyon sikeres), hanem a Bartók rádió reggeli zenés műsorának vezetőjeként. Nem véletlenül volt lelkes hallgatótábora: remek előadó, akinek a megszólalásaiban nem csak irónia, de frissítő önirónia is van.
„Ezerféle érzelmet”
Jelenleg összesen három férfi szopránt ismerünk a világon, a brazil énekes egy közülük. Beszélgettünk a két szólólemezéről, a barokkról és a klasszikáról, és arról is, miért áll távol tőle Bach.
Öröklés vagy környezet?
Mitől függ, hogy a tehetséges zenészek gyermekei is zenészek lesznek-e? Megnéztünk néhány híres zenészcsaládot.
„Amikor 11–12 évesen hallottam Cecilia Bartoli Vivaldi-lemezét, igazi sokk volt számomra”
Julia Lezsnyeva október 30-án énekelte Händel Eszter című oratóriumát a Müpában. Az orosz szoprán meseszerű szülőhelyéről, a zenei versenyekről, kedvenc partnereiről és a memóriájáról is beszélgettünk.