Bódis Gábor

Macedóniában a legitim, megválasztott kormányfőjelöltet kis híján a parlamentben gyilkolják meg az elődje által bemozgatott martalócok. Montenegró a jövő hónap elején a NATO tagja lesz. Szerbiában ismét Nagy-Albániával riogat a kormány, Tirana csak hümmög, ha erről kérdezik. Moszkva vakarózik. A Balkán, ha nem is forrong még, kicsit bugyborékol már.

A hétvégén, április 2-án tartják a szerbiai elnökválasztás első fordulóját. A legesélyesebb jelölt a hivatalban lévő kormányfő, Aleksandar Vučić – de ha nem nyer vasárnap, a következő körben akár veszíthet is. De ki is Vučić, mit intézett eddig, és mi vár Szerbiára?

A jobbos államelnök nem engedi a szocdemek és az albán pártok koalícióját kormányt alakítani. A macedón nacionalisták nyugati beavatkozástól tartanak, minden bokorban Soros Györgyöt látják és nagy sebességgel közelednek Putyin felé.

Két hete Franciaországban letartóztatták a Koszovói Felszabadítási Hadsereg egyik volt parancsnokát. Ám Ramush Haradinaj nem az egyetlen, akit utolérhetnek a háborús bűnök vádjai. Ez fenyegeti Koszovó legmagasabb politikai vezetőit, még Hashim Thac¸i kormányfőt is.

1956. október 29-én rendkívüli körülmények között készített interjút négy jugoszláv újságíró Kádár János belügyminiszterrel. Egyikük később diplomata lett, Titónak is tolmácsolt, és megírta visszaemlékezéseit.

Egykor ő lett a Balkán legfiatalabb miniszterelnöke, s aztán soha többet nem engedte ki a hatalmat a kezéből. Túljárt Slobodan Miloševic´ eszén is, zsinórban kilencszer nyert választást, s függetlenségre vezette miniállamát. Bár most egy bizalmasa lesz a kormányfő, a főnök ő marad.

A felmérések szerint az április 24-i szerbiai választások előtt a miniszterelnök, Aleksandar Vučić és az ő Szerb Haladó Pártja (Srpska Nap­redna Stranka, SNS) fölényesen vezet a versenyben. Hogy a kormányfő miért íratta ki az előre hozott választásokat, pontosan nem is tudni, talán azért, hogy egyedül tudjon erős kormányt alakítani és ne kelljen a szocialistákkal, azaz a Milošević-utódpárttal közösködnie. Ám az SNS eddig is tudott volna egyedül kormányozni. A cél, meglehet, az alkotmányozó többség – és még ez is összejöhet neki. De ki is ez a sikerre ítélt fiatalember, a szerb politika 45 éves veteránja, a szerb uniós csatlakozás szerb bajnoka?

A belgrádi felső bíróság május 14-én megsemmisítette Dragoljub Draža Mihajlović csetnikvezér 1946-ban hozott halálos ítéletét. Kezdeményezői szerint a rehabilitáció nemcsak az igazságot, hanem a „szerbség” újra­egyesítését is elhozza. A „másik Szerbia” viszont nehezen talál szavakat a felháborodásra és a szégyenre, ami a tömeggyilkos felmentésével országukra háramlik.